Ekevasak, művelőszerszámok éltartósítása, önélező kialakítása

Ekevasak, művelőszerszámok éltartósítása, önélező kialakítása

Tánczos Ferenc
Hirdetés

Aki talajműveléssel foglakozik, egyik állandó, kellemetlen és költséges gondja az ekevasak és művelő, vágószerszámok éleinek kopása, cseréje, felújítása.
Ekevasak, művelőszerszámok éltartósítása, önélező kialakítása

Aki talajműveléssel foglakozik, egyik állandó, kellemetlen és költséges gondja az ekevasak és művelő, vágószerszámok éleinek kopása, cseréje, felújítása.

A kopott élű szántóvas miatt megnő 30-50%-kal az eke vontatási ellenállása. Nem lehet a szántási mélységet állandósítani, a mélységtartás bizonytalan. Ha szántóvas éle megvastagodik erősen porosítja a talajt is. A kopott élű ekevas elkenődött, tömörített barázdafeneket hagy maga után és ez a záróréteg akadályozza a talaj vízlevegő gazdálkodását, és a gyökérzet fejődését. Az életlen szántóvas nem vágja el a talajban lévő gyökereket, és ez növeli a kopott szántóvasnál egyébként is fennálló túrást.

Az ekevasakat és a talajművelő szerszámokat sok esetben „natúr” állapotban lehet ma is beszerezni. Az új ekéknél, talajművelő eszközöknél a legritkább esetben lehet találkozni éltartósított, önélező szerszámokkal. Sok esetben az új ekéken az ekevasak éle két milliméter vastag és sok felhasználó ezzel a tompa éllel kezdi a munkát, mondva, hogy új szerszámot vettem, ennek jónak kell lenni. A kopott élprofil nyomás eloszlását az alábbi ábra mutatja.

 A nyomás különösen a vágóélen és az alsó ékfelületen nagy, felül lényegesen kisebb. A szántóvas élének kopása nem egyenletes az orr rész kopása a legnagyobb, középen a legkisebb.

A kopott szántóvas vágóélére merőleges metszete mutatja, hogy a szántóvas alsó része ék alakúra kopik. A kopott felület c-d szakaszán a talajra lefelé ható nyomás okozza a barázdafenék tömörödését, és ez okozza az ún. eketalpbetegséget. Ez az élfelület a talaj típusától és állapotától függően sík vagy gömbölyített alakot vesz fel és így az élfelületnek a barázdafenékkel bezárt szöge a talaj típusa és az állapota szerint különböző.

Egyes cégek az alapanyag minőségét, keménységét növelik, de a hosszabb élettartam esetében is az él tompára kopik és kialakul a pozitív „hátszög” Természetesen a jobb minőségű acélból készült ekevas költsége, ára magasabb. A szántóvas anyaga lehet szerkezeti acél, rugóacél, vagy különleges acél.

A szántóvas választja el vízszintes síkban a barázdaszeletet a talajban.

Az alakját és beállítási helyzetét az eke típusa, az eke munkája iránt támasztott igények határozzák meg. Az ekevas a kormánylemezzel összefüggő, működő felületet képez, melynek feladata a barázdaszelet felemelése, oldal terelés közben átfordítása és porhanyítása. A barázdaszelet felemelkedése, oldal terhelése és esetleges porhanyítása már a szántóvason megkezdődik és ezért a szántóvasnak folyamatosan emelkedő felületnek kell lenni.

A szántóvas akkor metszené ki a legkisebb erőszükséglettel a barázdaszeletet a talajból, ha az a talajfelszínével vízszintesen történne. Minél meredekebb a szántóvas ráhelyezési szöge, annál nagyobb a vonóerő szükséglete, de igaz hogy a behúzóhatása jobb és biztosabban tartja az ekét a talajban. A gyakorlatban előforduló legnagyobb ráhelyezési szög 32 fok. A legkisebbet a szántóvas felerősítési lehetőségei szabják meg, mert a talajba hatolás alapvető feltétele, hogy az ekenád vége és a szántóvas éle között semmi ne érje a barázdafeneket.

  A ráhelyezési szög csökkentése és a működő felületbe illeszkedés tökéletesítése érdekében a szántóvas hajlított felületű. Az ilyen formájú vasaknál a hagyományos kovácsolási élezésnél ügyelni kell arra, hogy azoknak az eredeti formája megmaradjon. A szántóvas beállítási szöge határozza meg az oldalirányú terelés kezdeti sebességét és a porhanyításra is befolyása van. Kisebb szög esetén gyorsabb az oldalirányú terelés és csökken a porhanyító hatás. A legmegfelelőbb beállítási szög az eke várható sebességétől függ. A 38-44 fokos beállítási szögek bizonyultak a legmegfelelőbbnek. Kisebb szögek esetén az eke ellenállás csökken, azonos méretű barázdaszelet átfordításához hosszú ekevasra és kormánylemezre van ill., lenne szükség.

A szántóvas orr-része van a legnagyobb igénybevételnek kitéve. A koptatóhatás is ezen a részen a legnagyobb és a használat során ez a része kopik, tompul ill. kerekedik le leginkább. A szántóvasak kopásállóságának fokozása érdekében különböző orrkiképzésű ekevasakat alakítottak ki. Az ekevasak csoportosítása alakjuk szerint: egyenesélű, orros, erősített orros és behúzó ékkel kombinált ekevasak. Az egyenes vasakat az egyenletes minőségű talajfelszín alatti akadályoktól mentes, laza és középkötött talajokon indokolt használni. Az erősített orros vasak akadályokat rejtő talajok szántására alkalmasabb. A nehéz, kötött, köves talajviszonyok esetében a behúzóékes ekevas kombináció vált legjobban. Az utóbbi években elterjedt az orrbetéttel kombinált ekevas, amikor a legjobban kopó orr-rész könnyen cserélhető, néhány típusnál fordítható is. Így magának az ekevasnak az élettartama két-háromszorosan meghosszabbodik és javul a behúzó hatás is. Cseréje egyszerű, a traktoros ezeke

Hirdetés

t magánál tarthatja és szükség esetén könnyen, gyorsan lecserélheti.

A „házilag”, kisüzemi módszerrel elvégezhető hegesztési éltartósítási eljárás mellett csak megemlítek néhány más lehetőséget is gondolatébresztőnek, amelyek egy része csak nagyüzemi körülmények között terjedt el széleskörűen.

1. A kohászati módszerrel az egész ekevas anyagának kopásállóbbá tétele történik. Így az élettartama az ekevasnak nő, ára jelentősen magasabb, de az önélező jelleg nem jön létre és a kopásviszonyok hasonlóan alakulnak, mint egy normál szerkezeti acélból készült ekevasnál.

2. A felülettömörítési módszer - homokfúvás, sörétezés - a gyakorlatban nem terjedt el.

3. A hőkezelési módszereknek teljes keresztmetszetű és nagy frekvenciás edzéssel van jelentősége. Ezt különleges edzőgépekkel lehet megvalósítani a szántóvas egyik oldalán 0,5-2,0 mm vastagságban történő keményítéssel. Így az önéleződő tulajdonságok kialakulására van lehetőség. Ez a módszer csak nagy darabszámnál gazdaságos.

4. A galvanikus eljárások közül a keménykrómozásnak lehet esetleg jelentősége. A felső felületen keménykrómozott ekevas hosszabb élettartamú (ca. négyszeres), de a magas költségek miatt ez sem terjedt el.

5. A műanyag bevonatok közül a teflonnal próbálkoztak, de ez sem terjedt el még a kormánylemezeknél sem.

6. A legrégibb ekevas felújítási, élezési módszer a kovácsolás. Az edzéssel kombinált kovácsolási élezéssel 2-3 szoros élettartam növekedést lehet elérni.

7. Voltak olyan kísérletek is, hogy olyan vékony anyagból készüljön az ekevas, hogy eleve, nagyjából megfeleljen a vágóél kritériumának. Jelenleg a FRANK HUNGÁRIA gyárt ilyen vasakat külföldi megrendelésre.

8. Az ekevasak élettartam növelése, éltartósítása és önélezővé alakítása láng és ívhegesztéssel.

A mezőgazdasági kovács szakma lassú elmúlásával megoldást kellett találni az ekevasak más módszerrel történő felújítására, élezésére, élettartam növelésére. Itt egy, az alapanyagnál jóval kopásállóbb anyagot kellett előállítani, melyet egy vékony rétegben fel lehet „vinni” az ekevas élfelületére. Ezek az anyagok a keményfém lánghegesztéssel felrakható bevonat nélküli hegesztőanyagok. Jellemzőjük, hogy olvadáspontjuk alacsonyabb (1250 oC körül), mint az acélé. Szövetszerkezete ausztenitbe ágyazott nagy mennyiségű karbid. Az ausztenittől igen szívós, a sok karbidtól pedig igen kopásálló anyag. Keménységük 60-62 HRC és a kötési szilárdsága is jó.

Az anyag vékony rétegben történő „felhegesztésével” két rétegű él alakul ki és ezek különböző módon kopnak. Ha a kéményréteg az él alsó oldalán van, a puhább anyag-az ekevas anyaga-felül, akkor az él „önélező” lesz, mert úgy kopik, hogy a kemény réteg mindig elől lesz. Az él vastagsága a felrakott réteg vastagságának megfelelő lesz a kopás során. Ebben az esetben utánélezés nem szükséges, mert az önélezés hatására a vágóprofil alsó ék felülete nem tud kialakulni. A puhább réteg vastagsága a szilárdsági követelményeket kell, hogy kielégítse. A kemény réteg a vágófelület felső részére is felhegeszthető és ebben az esetben a szántóvas szilárdságát az alsó réteg mérete szabja meg. A gyakorlatban sokszor vitatkoznak arról, hogy a kemény fémet melyik oldalra kell felrakni. Ha felül van, a szántás minőségére az alsó réteg nagyobb befolyást gyakorol, mivel a barázdafenék felőli oldalon a nagyobb talajnyomás hatására jobban kopik, de a kopott felület ékszöge valamivel kisebb lesz, mint az egyforma anyagból készült ekevas esetében. Ezt a módszert esetleg a lazább, erősen koptató hatású homoktalajokon célszerű kipróbálni.

Na de az ekevassal már megismerkedtünk, és aki már hosszabb ideig szántott, tapasztalta, hogy talajminőségtől függően az ekevasak órák alatt is elkophatnak. Akkor mi a teendő, szántsak, amíg a vas teljesen el nem kopik, vagy cseréljem le egy új, éles ekevasra. Ez lenne a logikus, de a gyakorlatban sokszor találkoztam az előző megoldással. Ha az erőgép és az eke erős, a szántás így is halad, de a kedvezőtlen hatások az üzemanyag fogyasztásban és ezt követően a talaj és növény vízgazdálkodásában jelentkeznek hátrányosan.

Induljunk ki abból, hogy az ekevasnak mindig élesnek kell lenni.

Ezt az igen reménytelen feltételt az egykori Gödöllői MGI által kidolgozott technológia adaptálásával lehet az eddig ismert módszerek közül kisüzemi módon a legeredményesebben biztosítani, amennyiben gyári éltartósított ekevas nem áll rendelkezésre.

Hirdetés

A szántóvasak-kultivátorkapák esetében előmunkálásra van szükség. Az új vagy kopott ekevasakat az alábbi ábra szerinti formára kell kovácsolással vagy köszörüléssel kialakítani.

A kopott ekevasakat, ha van még tartalék anyag az orr részen, alakhelyesre kell lenyújtani. A kovácsoláskor, köszörüléskor az élprofilt a sablonnal ellenőrizni kell. A feltöltés előtt tehát az élszöget a sablonnak megfelelően kell kiképezni úgy, hogy a horony mindig az ekevas ill. kultivátorkapa hátoldalára kerüljön. A horony szélességét feltétlen be kell tartani, hogy a kívánt élettartamot elérjük.

A horonyszélesség az ekevasaknál 25-30 mm, a kultivátorkapáknál 15-20 mm legyen. A helyes élkialakításhoz ajánlatos az ábra szerinti sablonokat elkészíteni és alkalmazni. Az él lenyújtását vagy köszörülését csak horony szélességének megfelelően kell végezni.

A kovácsolással kialakított profil ellenőrzése után a kovácsolt horony felületet köszörüléssel után kell szabályozni, hogy az él vastagsága egyenletes legyen.

Az előkészített élprofilt gázhegesztéssel egyenletes, vékony rétegben kell feltölteni keményfémmel az ekevas ill. kultivátorkapa hátoldalán kiképzett horony szélességének megfelelően.

A normál gázhegesztő készletből a kultivátorkapák feltöltéséhez a 2-es, az ekevasakhoz a 3-as vagy a 4-es égőfejet kell használni. A hegesztő lángot úgy kell beszabályozni, hogy az gázdús, azaz redukáló láng legyen. A készülék beállítása előtt meg kell győződni a fúvóka beégés mentességéről.

A jól feltöltött keményfém réteg egyenletesen, folytonosan helyezkedik el az élszakasz felületén és azon nincsenek repedések.

A sikeresen végrehajtott feltöltésnél általában nincs szükség utánszabályozásra. Ha esetleg az élen fémömledék, csomó keletkezik azt kézi köszörüléssel el lehet távolítani.

Az éltartósított talajművelő szerszámok önélező jellegüknél fogva addig dolgoznak „zavar” nélkül, amíg a feltöltött varrat teljes szélességében el nem kopik. Ha a felrakott réteg elkopott a korábban említett kovácsolási eljárással újra kell alakítani és élezni. Ebben az esetben meg kell győződni arról, hogy maradt-e az élrészen szakaszosan keményfém varratrész.

Ezeket a maradványokat könnyen észre lehet venni, mert azok sokkal fényesebbek az alapanyagnál. Ez a maradék réteg igen rideg, kovácsolással nem nyújtható és ezért az újbóli kovácsolás, nyújtás előtt köszörüléssel, vagy felhevítve, melegen vágóval ezeket a részeket el kell távolítani.

 A SZORMAJT-1 korabeli szovjet keményfémporral történő éltartósítás jó eredményeket biztosított, mert a keményfém réteget vékonyabban és egyenletesebben lehetett felvinni induktív eljárással a felületre. Ennek az eljárásnak különösen kultivátor kapáknál van nagyobb jelentősége. Igaz, hogy a SZORMAJT-1 por olvadáspontja magasabb, mint a hazai gyártású keményfémpor olvadáspontja.

Az ismertetett technológiával 5-8 szoros élettartam növekedést lehet elérni a hőkezelt szántóvasakhoz képest.

A kopás nagysága az ekevas különböző helyein eltérő. Különösen nagy az orr részen (2-3 szorosa, mint az élen), de az élrészhez képest a túlsó vég kopása is gyorsabb. Ezt a tényt a gyártásnál és az éltartósításnál is figyelembe kell venni. Ennek a megoldása az ismert hátlapon hagyott pótanyag és a vastagabb keményfémréteg felvitele illetve az orr rész kétoldali felrakása esetleg ívhegesztéssel történő keményfém hegesztéssel kombinálva. Igaz, ekkor ezeken a részeken az önélező hatás megszűnik. Így a kopásállóság növelhető, de meg kell alkudni az élszög tompulásával.

Az eke egyéb kopó alkatrészeinek élettartam növelését felrakó, keményfém ívhegesztéssel lehet biztosítani. Ezt célszerű már az új ekék üzembe helyezése előtt elvégezni. Az éltartósításra, az ekevasak önélezővé kialakítására fordított költség többszörösen megtérül a kevesebb ekevas vásárlásával, de még jelentősebb a szántásnál jelentkező üzemanyag megtakarítás és a talajkárosítás csökkenése.

Néhány ekevas ár a Szolnoki AGROTRADE forgalmazásában:

KHŰNE RW éltartósított orros vas 7668Ft + AFA

KHŰNE RW éltartósított orrbetétes 8822Ft + AFA

Az éltartósítást, élfelrakást, önélezőforma kialakítását, kopó alkatrészek „felrakását” keményfémekkel nem csak az ekevasaknál, az eke kopó alkatrészeinél célszerű és gazdaságos alkalmazni, hanem minden más kopó alkatrésznél, mint például a szárzúzó késeknél, talajmaróknál, cukorrépa és más betakarítógépek szedőkéseinél, tárcsáknál de még alkalmazható a takarmánydarálók kalapácsainál is.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

kérődzés elmaradása

legtöbbször az előgyomrok betegségeinek velejárója. Az egy napot meghaladó kérődzési... Tovább

atkák (Acariformes)

az ->vízeltlábúak törzsébe, a pókszabásúak osztályába tartozó rend. Kis testűek, a fajok... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.