Ezért ne adj soha cinkegolyót a madaraknak!
2021/01/18A cinkegolyó nagyon praktikusnak tűnhet mindenki számára, olcsó, könnyen ki lehet helyezni, szeretik a madarak, én mégis azt mondom, hogy soha ne add oda az állatoknak, nézzük, miért!
Zajlik a busójárás, ne maradj le te sem!
A mára Hungarikumnak számító mohácsi busójárást mutatjuk be nektek, ismerjétek meg a busójárás kialakulásának történetét, a busójárás szokásait és tudjátok meg, hogyan mikor van 2016-ban a mohácsi busójárás!
Kattints ide és nézd meg, milyen programok várnak idén!
A busójárás egy népszokás, a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi alakoskodása. A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít. Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van.
A „műsor” fő elemei: a partraszállás, a jelmezes felvonulás és a koporsó vízre bocsátása. A partraszállás során a túlparti – ahogyan a helybéliek mondják – „Szigetből” (s Kismohácsról, amely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók. Ezután a jelmezesek a Kóló térről a főtérre vonulnak. Sötétedéskor, a farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása után az egybegyűltek máglyagyújtással égetik el a telet és a főtéren körtáncokat járnak. Az UNESCO 2009 szeptemberében, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban rendezett kormányközi bizottsági ülésén felvették a szellemi örökség reprezentatív listájára a Mohácsi busójárás jelölést.
Mohácson kívül
- Mohácson számos más jelmezes csapat is részt vesz a mulatságban Szerbiából és Lengyelországból.
- Bulgáriában évszázados hagyományai vannak a busójárásnak.
- Kárlovóban található a világon az egyetlen busójárási hagyományokat bemutató múzeum.
- Hasonló karneváli maszkok léteznek Svájcban is: a wallisi Lötschentalban Tschäggättéknek hívják őket. Olaszországban és Szardínián az alakoskodókat mamutones-nek hívják, fekete fából készült maszkokat viselnek és bundát.
- Hasonló rituálé létezik még Spanyolországban is (la Vijanera). A spanyol busókat zarramacosnak hívják.
Kik azok a busók? A következő oldalon elmondom!
A busók
- A busó fűzfából faragott maszkot viselő alak. A neves népművésze által faragott maszkok egyedi kivitelűek. A busó jellegzetes ruházata a bocskor, a csizma, a fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, amelyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, valamint a vállon viselt tarisznya.
- Jellegzetes kellékei a kereplő, a buzogány, a hosszú fakürt. Gyakori a díszesen kifestett mosósulyok (praćak), a vízhordófa (obramenica), a „famatyi” és teknőben busó baba hordozása is.
- A „szép busók” sokác népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró alakok.
- Farsangkor a busók cselekedeteinek megítélése jellemző rituális kontextusban történik. Nem vonatkoznak rájuk a hétköznapi erkölcsi szabályok. A térre, időre és cselekvésre sajátos, „felfüggesztett” állapot jellemző. A busó szerepnek nagy vonzereje van, hiszen az inkognitó és a maszk alatti „másik világ” egy sajátos tudatállapot, a transzformáció megélése is.
A jankelék
- A jankele a mohácsi busójárás másik jelmezes alakja a busón kívül. Jelmeze tulajdonképpen rongyokból áll, de a jankelénél még van egy zsák is, amelyben többnyire rongy van. Előfordul, hogy korom vagy valami keményebb tárgy (tégla, kő, egyéb). Ezzel ütögeti a lányokat, de régebben a haragosait is.
- A jankele eredete az 1890-es évekre nyúlik vissza, amikor egy Jankele Grün nevű zsidó kereskedő zsákokból árult használt ruhákat. A gyerekek csúfolták az árust, aki haragosan hozzájuk vágta a zsákját. Később szokássá vált, hogy a busójárás vasárnapján egyesek rongyokba öltöznek és dobálják a zsákjukat.
