notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A világhíres bükkábrányi ősfák

Hirdetés

A mesebeli bükkábrányi ősfák bemutatása

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Folytatjuk Magyarország csodáinak bemutatását, most Bükkábrányba látogatunk el, ahol nem mindennapi, mesebeli ősfákkal találkozhatunk. Érdemes megismerned neked is ezeket a már-már világhíres természeti csodákat :) 

Ismerd meg te is a mesebeli bükkábrányi ősfákat

 

A bükkábrányi ősfák leírása

 

A feltevések szerint a mocsárciprusok (Taxodium) a felső miocénben, mintegy 8–7 millió évvel ezelőtt alkothattak erdőt ezen a helyen, a Pannon-tenger északi mocsaras partvidékén. Pontos rendszertani besorolásuk még várat magára, de feltehetően fésűs mocsárciprusokról (Taxodium distichum) lehet szó. Korabeli magasságuk recens analógiák alapján elérhette a 30-40 métert is. Pusztulásukhoz egy hirtelen homokvihar vagy iszaplavina vezethetett, amely mintegy 6 méteres magasságban elborította, így konzerválta a mocsárciprusok törzsének alsó részét, míg a homok- vagy iszapréteg fölé eső részek elpusztultak. Az 5-6 méter magas, 1,5-3 méteres átmérőjű tizenhat fatörzs eredeti, álló helyzetében konzerválódott, de a hasonló leletektől eltérően nem szenesedtek el és nem is kövesedtek meg. Ennek okán a bükkábrányi leletőslénytani világszenzáció, hiszen szerves anyagként maradt meg a 300-400 éves korukban elpusztult fák gesztje, kérge, gyökérzete és néhány ága is, igaz, ugyanez jelentős mértékben megnehezíti a fák kezelését is.

Hirdetés

 

Mivel a faszövet szilárdságát biztosító cellulóztartalmat elveszítették, s csupán a lignin mint szerkezetkitöltő anyag biztosítja a fák egyben maradását, az ősfák a földrétegből kikerülve és a levegővel érintkezve fokozatosan kiszáradhatnak és szétporladhatnak. A bükkábrányi ősfák behatóbb vizsgálatának eredményeivel az éghajlattörténethez járulhat hozzá jelentős mértékben a magyar tudomány. Tekintettel arra, hogy a szerves anyagában fennmaradt leleten még dendrokronológiai (évgyűrű-) vizsgálatokat is lehet végezni, a különböző korú fák elemzésével 1000-1500 évet felölelő, a 7-8 millió esztendővel ezelőtti éghajlati változásokat leíró adatsor is összeállítható.

Hirdetés

A következő oldalon folytatom!

Forrás: Wikipédia

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
További cikkek ebben a témában
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
354 532
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
6 938 707
Közösség

galambalakúak (Columbiformes)

a —>madarak osztályának egyik rendje, többségük trópusi vidéken él. Kettős begyük a... Tovább

aktinomikózis (actinomycosis, sugárgomba-betegség)

a kórokozó baktérium, az Actinomyces bovis szm.-ban többnyire a száj nyálkahártyáján... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 107

Átlagos értékelés: 4.9

Érdekességek