Banánhéj, a növények természetes barátja- hogyan segít a növényeknek?

Érdekességek a banánról

• A legfontosabb gyümölcstermő faj az étkezési banán (Musa x paradisiaca).
• Termésének főleg keményítőtartalma jelentős.
• Évi 50–70 kg gyümölcsöt érlel.
• Jellegzetes zamatú húsát frissen fogyasztják vagy szárítva (lisztként, illetve pehelyként) forgalmazzá.
• A zölden szedett, éretlen gyümölcsöt az értékesítés helyén utóérlelik.

A zöld banán 90-95% relatív páratartalmú térben 14-15 °C-on 10-20 napig tárolható. Éretten 13-16 °C-on tanácsos tartani, mert 13 °C alatt szürkül. Így 5–10 napig tartható el. A kevéssé édes, de nagy keményítőtartalmú változatokat a krumplihoz hasonlóan sütve, illetve főzve, köretnek eszik. Egyes fajtáival állatokat takarmányoznak. Az Ugandában és Tanzániában termő fajokból sört főznek (Terebess). Ennek legédesebb (legtöbb cukrot tartalmazó) fajtáját régebben Musa sapientum néven megkülönböztették az alapfajtól; ez a név mára már nem használatos.

Mitől különleges a banán?

Mivel a gyümölcs (valójában lágy szárú növény) könnyen emészthető, ezért kisbabáknak is adható, a gyomorból 110 perc alatt kiürül. Ajánlható gyomorfekélyben szenvedőknek. Több táplálkozási szakértő gyógyhatásúnak tartja; ennek okaként főleg az A-, U- és E-vitamint, a vasat, rezet, jódot, mangánt és foszfort említik. Különösen sok benne a B6-vitamin (Terebess). Jelentős szénhidrát-tartalma miatt fogyókúrázóknak nem ajánlott. Savtartalma a legtöbb gyümölcsénél jóval kisebb, emiatt már csecsemők is ehetik (Terebess). Sportolók számára kiváló szénhidrátforrásként szolgál, főleg edzések előtt kellő idővel fogyasztva.[2]

A magyar táplálkozási tanácsadókban és honlapokon kalcium-tartalmára gyakran 110 mg/100 g-ot adnak meg — ez sokkal több a külföldi adatbázisokban szereplő értéknél. Bíró György megerősítette, hogy az adat tévesen szerepelt a Bíró-Lindner Tápanyagtáblázat című könyvben. Ezért a tej kalcium-tartalmának pótlására vagy a csontritkulás kezelésére a banán nem ajánlható; az ilyen közlések tévesek.