Mezőgazdasági létesítmények, Az állattartás környezeti, etológiai igényei, Az állattartás agrár és gépészeti technológiája, környezeti ergonómiai igények, környezetvédelem

Hirdetés

Az állattartás építészetének sajátosságai

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az építészet: az ember által teremtett három dimenziós környezet, a természeti környezettől el-, ill. lehatárolt mesterséges tér, amit tudatos alkotótevékenység hoz létre. Az építészeti kialakítás minősége függ a mindenkori társadalom szellemi és gazdasági állapotától és lehetőségeitől, az építő ember társadalomban elfoglalt helyzetétől, tudati képességeitől, gazdasági állapotától.
Mezőgazdasági létesítmények, Az állattartás környezeti, etológiai igényei, Az állattartás agrár és gépészeti technológiája, környezeti ergonómiai igények, környezetvédelem

Az építészet: az ember által teremtett három dimenziós környezet, a természeti környezettől el-, ill. lehatárolt mesterséges tér, amit tudatos alkotótevékenység hoz létre. Az építészeti kialakítás minősége függ a mindenkori társadalom szellemi és gazdasági állapotától és lehetőségeitől, az építő ember társadalomban elfoglalt helyzetétől, tudati képességeitől, gazdasági állapotától.

A távol- és közelmúlt építészeti emlékei hívén tükrözik az akkori társadalmak berendezkedését, életkörülményeit, az építő vagy építtető ember személyiségét, élettapasztalatát. A népi építészet emlékei tudósítnak a helyről, a mikrokörnyezetről: a klímáról, a talajiszonyokról, a növényzetről, a rejtett természeti adottságokról. A népi építészetben sűrűsödnek a gazdálkodó elődök élet- és építési tapasztalatai, hiszen a múltban nemcsak a bölcs gazdálkodói tapasztalat, hanem az építés gyakorlata is apáról fiúra szállt. Az építészeti emlékek rejtett üzenetet hordoznak, tudást sűrítenek, megismerésükkel könnyebb a jövő tervezése.

Az állattartás építészetének a lényege, hogy az állat számára olyan optimális mesterséges környezetet hozzunk létre, ahol a tenyésztési, termelési feltételek gazdaságos beruházással és üzemeltetéssel megvalósíthatók.

Az állattartó épültek tervezésénél a következőket kell figyelembe vennünk:

- az állat környezeti, etológiai igényeit,

- az állattartás agrár és gépészeti technológiáját,

- az állattartással foglalkozó emberek környezeti-ergonómiai igényeit,

- a természeti környezet védelmét,

- a gazdaságos építés és üzemeltetés szükségességét.

1. Az állattartás környezeti, etológiai igényei

Ahány állat, annyi környezeti igény, más az igénye a fiatal állatnak, a tenyészállatnak, stb. Etológiai kutatások eredményeinek tanulmányozása alapján biztosítható az állatok viselkedésének legjobban megfelelő épített környezet.

Általánosságban megállapítható, hogy az állatok többsége pára-, por- és huzatmentes, száraz pihenőhelyet igényel. Fontos a levegő tisztasága, az istálló levegőjének minősége meghatározó környezeti feltétel. Az épület szellőzési rendszerének jó kialakítása alapvető tervezési szempont.

A levegő hőmérséklete inkább a fiatal állatoknál meghatározó környezeti feltétel. Fontos tudatosítani, hogy az istállólevegő hőmérséklete és az állat hőérzete között lényeges különbség lehet. A pihenő állat hőérzetét lényegesen befolyásolja a pihenőhely milyensége, építészeti kialakítása. A pihenőhely lehet: tömör és rácspadlós. A tömör padló: almozott és alom nélküli.

Almozott padlónál, amennyiben megfelelő mennyiségű és minőségű (száraz) alom biztosított úgy az állat kevésbé kiszolgáltatott és szélsőségesebb hőingadozásokat is elvisel, természetesen nem elhanyagolva a huzatmentességet, és az elfogadható páratelítettséget.

Az alom nélküli vagy minimális almozott pihenőhelyen meghatározó az állat hőérzete szempontjából a pihenőhely padozatának anyaga, hővezetési tulajdonsága. A jó, alommentes istállópadló kialakítása nehéz feladat, hiszen sokrétű fizikai, kémiai igényt kell kielégítenie. Kopásállónak és jó hőszigetelő képességűnek kell lennie egyben az ilyen padlónak, ami nehezen teljesíthető feltétel. Az 1960-as, 70-es években folytatott istállópadló kutatások sem voltak képesek a hagyományos keményfa, akácfa padlóknál jobb almozatlan szilárd padozatot létrehozni.

Az alom nélküli, de különösen a rácspadlós vagy battériás pihenőhelyeken az állat fokozottan ki van szolgáltatva a környezeti hatásoknak, ami igényes épületgépészeti ellátás és drágább épületszerkezeti megoldásokat kíván.

2. Az állattartás agrár és gépészeti technológiája

Az állattartás agrártechnológiája és gépészeti kiszolgálása alapvetően határozza meg az állattartó épületek funkcionális kialakítását. Általánosságban megállapítható, hogy a technológiákat gyakrabban kell változtatni, módosítani, illetve korszerűsíteni, mint az épületeket. Az épületek technológiája gyorsabban avul el, mint az épületek szerkezete.

Ennek az ellentmondásnak a feloldására kétféle megoldás kínálkozik:

Hirdetés

A.)

Az ún. karosszériaszerű épület tervezése esetén is a beépített technológia és az épületszerkezet egyesített, a technológia változtatása egyben az épület jelentős átépítését is jelenti (1.ábra).

B.)

Az állattartási technológia az épületszerkezeti kialakítástól független, ebben az esetben a technológia úgy változtatható, hogy az épület alapvető tartószerkezete és formai kialakítása nem változik (2. ábra).

Az A megoldás esetén célszerűbb olcsóbb, akár kevésbé tartós építőanyagok használata, ami a technológiával együtt öregszik, ill. avul el.

A B megoldás esetén általában nagyobb fesztávú, hosszú élettartamú, jól karbantartható csarnokszerkezetek alkalmazása célszerű, ahol az épület kialakítása és mérete nem gátolja a technológiák felújítását akár cseréjét sem.

Az A változat építése Magyarországon különösen indokolt lehet, hiszen a gazdálkodók tőkehiányuk miatt, csak mérsékelt költségű épületek megvalósítását vállalhatják, ügyelve a mindenkori fizetőképességük fenntartására, üzemelési költségük minimalizálására.

Miért lehetnek ezek az épületek költségtakarékosak? Mert:

- az épület tartószerkezetei és az épített jellegű technológiai berendezések (pl. box, kutrica stb., rácstartók) tartószerkezetei egyesítettek, így az egy m2-re jutó szerkezeti anyagfelhasználás kedvezőbb;

- a sűrű pillérváz miatt rosszabb minőségű, statikailag nehezen méretezhető anyagok, pl. megmunkálatlan akác rúdanyag is használható;

- az épületek belmagassága, funkcionális kialakítása az épület minden egyes részén alkalmazkodhat az állat speciális igényeihez, a technológia helyszükségleteihez;

- egyszerűbb épületgépészeti berendezések használhatók és a mobil (a gazdaság több területén is alkalmazható) technológiai gépesítés helyigényei rugalmasan biztosíthatók;

- egyszerűen kivitelezhetők, akár „házilagos" úton felépíthetőek.

Az előbbiekben felsorolt költségcsökkentő tényezők miatt az üzemeltetési költség is csökkenthető, de csak akkor, ha valóban gondosan tervezett és szerkesztett épületről technológiáról van szó. Mindenképpen gondolni kell a téli és gyári üzemeltetés szélsőséges viszonyaira, például a téli - nyári szellőzés eltérő jellegére (3. ábra).

Összefoglalva tehát az A változat szerint tervezett és kivitelezett épület nagyon alapos előkészítést, szaktudást feltételez, ahol a tervező és az építtető szoros kapcsolatban van egymással és jó együttműködésük által az állat igényeihez és a tartástechnológiához legjobban alkalmazkodó épületet tudnak létrehozni.

A B változat elvei szerint tervezett épület kivitelezésénél nagyobb kezdő tőkére van szüksége a beruházónak, hiszen általában kész épületvázat, ill. teljes szerkezeti rendszert szükséges vásárolni. A nagyobb, pillér nélküli fesztáv és létér miatt a szerkezettől elkülönülő technológiai rendszert érdemes megvalósítani, biztosítva a hatékony szellőzést, világítást, stb. akár gépi eszközök beszerelésével.

A kész épületváz, kész technológiai gépészeti berendezés alkalmazása esetén kevesebb önálló tervezői, kivitelezői munkára van szükség, és többnyire az üzemeltetés élőmunka igénye is csökkenthető.

3. Az állattartással foglalkozó emberek környezeti ergonómiai igényei

Az állattartó épületben munka folyik, ahol az állat igényei mellett biztosítani kell a munkafolyamatokhoz szükséges humán feltételeket is. Elsődleges szempont, hogy az alapvető munkafunkciók többletenergia-ráfordítás nélkül balesetmentesen legyenek elvégezhetők.

Mindezek miatt gondosan meg kell tervezni azokat a közlekedési sávokat, ahol a gondozó mozog, figyelembevéve az általa használt munkaeszközök funkcionális
űrméretét. A közlekedő útvonalaknak könnyen tisztántarthatóknak, burkoltaknak és csúszásmenteseknek kell lenniük. Lehetőleg kerülni kell a közlekedő utak törését, a lépcsők, lejtők közbeiktatását, az összegfüggő munkafolyamatok során. Alapelv, hogy a jól áttekinthető építészeti terekben könnyebb és hatékonyabb a gondozói munka, ami nem jelenti azt, hogy az állatnak és az embernek azonos belmagasságú, azonos minőségű épületrészeket kell biztosítanunk.

Hirdetés

A takarmányozás, az almozás a kitrágyázás, a tojásgyűjtés, a fejés, stb. mindennapos munkafolyamatinak térbeli „kiszolgálása" alapvetően határozza meg a munkavégzés minőségét. A ritkábban végzett munkáknál, pl. a mélyalom kitárolása éveként egyszer-kétszer megengedhető olyan többlettevékenység, mint az állatok kihajtása, elválasztó karámok bontása stb., amik napi munkafolyamatok végzésénél már kerülendők.
Fontos tudatosítanunk, hogy hol és milyen munkáknál lehet csak fedett, fedett és zárt, vagy hol szükséges hőszigetelt, akár fűthető tereket biztosítanunk a gondozók számára. Vannak épületrészek, ahol az állatnak van nagyobb szüksége melegre (pl. a sertésfiaztatóknál a malacok részére) és a gondozónak hűvösebb levegő is megfelel, vagy a gondozónak kell melegebb terület (pl. a fejőházban a fejőaknában dolgozók részére), és az állat nem igényli az intenzív fűtött helyiséget. Ezeket a különböző igényeket építészeti eszközök és épületgépészeti berendezések (pl. sugárzó helyi fűtés) együttes alkalmazásával kell kielégítenünk.

4. Természeti környezet védelme

Az állattartó épület kialakítása és a környezetvédelem között szoros összefüggés van. A trágyakezelés módja meghatározó szempont a környezetszennyezés szempontjából, amit maga a tartástechnológia határoz meg. Az épületet úgy célszerű kialakítani, hogy a környezetkímélő, Magyarországon sok helyen gazdaságosan alkalmazható, almos tartás ne jelentsen aránytalanul több élőmunka igényt, mint a hígtrágyás technológiák. Az almos tartás esetén általában olcsóbb és igénytelenebb szerkezeti kialakítású épületeket tervezhetünk, és a legtöbb gazdaságban már meglévő mobil gépesítést alkalmazhatják, amennyiben a tervezés során a gép működési űrszelvény „igényeit" figyelembe vesszük (4. ábra).

A levegő-, vízszennyezés veszélye átgondolt telepítéssel (uralkodó szélirány, domborzati viszonyok stb.) csökkenthetők.

A környezetvédelem fontos része a táj- és településkép védelme. Nem mindegy, hogy állattartó épületeink építészeti képe, minősége vizuálisan rontja vagy javítja egy-egy természeti táj (kültelki, tanyasi jellegű telepítés), vagy kialakult építészeti környezet (belterületi, porta jellegű telepítés) képét. Természetesen az állattartó épület alapvetően gazdasági üzemi épület, de rendezett jól funkcionáló kialakításával, jó arányú tömeg és homlokzati formálásával, harmonikus anyaghasználatával kell, hogy tükrözze az ott dolgozók emberi méltóságát, természet és állat szeretetét, gazdálkodói tudatát (5. ábra).

5 Gazdaságos építés és üzemeltetés

Az előző pontokban részletezett tervezési szempontok mindegyike kihat a gazdaságos építés és üzemeltetés körülményeire. A gazdaságosság nehezen egyértelműsíthető feltétel, mindenképpen komplex megközelítést kíván. Éppen a gazdasági szempontok figyelembevételénél kell tudatosítanunk a tervezés fontosságát.

A tervezés a különböző igények és adottságok, a lehetséges megoldások, az optimális termelési feltételek és még sok egyéb tényező figyelembevételével, a gyakorlati tapasztalatok alkalmazásával végzett értékelemző elméleti munka.

A jó és kiérlelt terv biztosíthatja a leggazdaságosabb építést és üzemeltetést. A tervezetet általában több fázisban kell készíteni, figyelembe véve a különböző szakágak tervezési munkájának sorrendiségét, egymásráépülésének igényét.

A több tervezési fázis (programterv, engedélyezési terv, kiviteli terv stb.), a különböző szakágak együttműködése miatt a tervezés időigényes munka. Gazdaságos, jól
megszervezett építés, csak alapos tervezőmunka eredményeképpen lehetséges. Sok negatív példa bizonyítja, hogy a rövid idő alatt készített, kellően nem átgondolt tervek miatt a kivitelezések elhúzódnak, a beruházási költségek növekszenek és az épületek üzemeltetése során már csak nehezen javítható hibák és hiányosságok gazdaságtalan működést
eredményeznek.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

olajretek (leveles olajretek, Raphanus sativus var. oleiferus L.):

igénytelen, egynyári, dudvás szárú, csak virágzás után fásodó növény. Hamvaszöld... Tovább

duzzasztás

a felszíni vizek és a felszín alatti vizek vízszintjének megemelése azáltal, hogy a... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.