Fagykár csak helyenként, kis mértékben jelentkezett; a metszéséket az ültetvények 91 %-án időben, 8%-án késve, 1 %-án nem végezték el.

Hirdetés

Alma periódikus jelentés 2006, várható helyzet 2007

ONTSZ
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2007-01-08. Fagykár csak helyenként, kis mértékben jelentkezett; a metszéséket az ültetvények 91 %-án időben, 8%-án késve, 1 %-án nem végezték el.
Alma periódikus jelentés 2006, várható helyzet 2007
Alma (Malus domestica)A rügypattanás március végétől indult meg (Idared), piros bimbós állapot a 04. második felében volt jellemző, a virágzás április utolsó hetében kezdődött el. Május közepére a sziromhullás befejeződött, a hónap végére mogyoró-, július első felére dió nagyságú termések fejlődtek ki. A terméseredmény változó volt, többnyire apróbbak. A korai fajták (pl. Prima, Gála) szedését augusztus végétől, a téliekét szeptember első dekádját követően kezdték meg, október végén a Mutsu, Florina, Idared fajtákkal zárult a betakarítás; a termésátlag 5,0 (Starkinson) - 50,0 (Prima) t /ha között alakult. Almástermésűek tűzelhalás betegsége (Erwinia amylovora)Az erwiniás fertőzés számára a környezeti tényezők nem kedveztek. Az alma virágzása idején (április vége) az átlag hőmérsékleti értékek 20 °C közelében voltak, az epifita fertőzési potenciál értéke 300 felé emelkedett , a fertőzési nyomás erős volt. A Mary Blyt program csak a virágzás vége stádiumban, 05.04, 07, 09. napokon a megye déli részén, május 14-én az északi régióban jelzett infekciót .Az első tünetek - észlelési szinten - a termőnyársakon május végétől jelentek meg; azonban a baktérium terjedését az alacsonyabb hőmérsékleti értékek gátolták. Július elejére hajtásszáradás az érzékeny fajtákon is csak 5% alatt maradt. A fertőzött hajtások száma alacsony (1-5 db/fa) volt; a mechanikai (fertőzött hajtások eltávolítását és megsemmisítését) és kémiai (rézhidroxid) védekezéseket a termelők rendszeresen végezték.A fertőzőanyag általánosan jelen van; jövőre alapvetően az érzékeny fenológiai állapotban uralkodó környezeti tényezők alakulása befolyásolja a fertőzöttség alakulását.Almafavarasodás (Venturia inequalis)A lehullott lombozaton átlagos mennyiségű fertőzőanyag volt jelen. Az aszkospórák április elejétől jelentek meg; fertőzésveszélyes időszakok 04.04-06; 04.11; 04.17-06.10 között csaknem folyamatosan előfordultak.Az első tünetek megjelenését a levélen április végén, a termésen május végétől észleltük. Május közepén a terület 33 %-án gyenge- , a hónap végén 35%-án fordult elő gyenge-közepes mértékű levélfertőzés. A környezeti tényezők kedvezőek voltak, csapadék többször hullott és a levél gyakran volt nedvességgel borított, újabb tünetek alakultak ki a leveleken és a terméseken egyaránt. Június első felében az ültetvények 34 %-án regisztráltunk termésfertőzést. A további csapadékosabb időjárás hatására a kórokozó nagyobb területen szaporodott fel; augusztus második felében az ültevények 70 %-án volt a lombozat fertőzött gyenge (40%) közepes (30%) mértékben. A termés érzékeny fenológiai stádiumában a környezeti feltételek optimálisak voltak a gomba számára és a fungicidek sem tudtak kellő hatékonyságot biztosítani (gyakori eső lemosta azokat, felhígultak, esetenként a nedves talajállapot miatt csak késve lehetett a preventív, vagy kuratív kezeléseket elvégezni). Augusztusban a terület 52 %-án volt gyenge-közepes gyümölcsfertőzés észlelhető. Betakarításkor a termésen a varasodás-fertőzés általában 5 -15% között volt, de helyenként nagyobb mértékű (50%) volt a károsodott gyümölcsök száma.Az áttelelő fertőzőanyag mennyisége átlagos; jövőre, ha a tavaszi időjárás csapadékos lesz, jelentős fertőzések kialakulásával is lehet számolni.Almafa lisztharmat (Podosphera leucotricha)A kórokozó jól telelt és a vegetációs időszakban szinte zavartalanul szaporodott. Tavasszal, a rügyfakadást követően láthatóvá váltak a metszési hibák és április elején – zöldbimbós állapotban - az ültetvények 8 %-án megjelentek a gyertyás hajtások.
Hirdetés
Május közepétől már az ültetvények 21%-án előfordultak a szekunder tünetek is, általában gyenge (15 %), az érzékeny fajtákon közepes (6%) fertőzöttség volt jellemző. Június második felében a terület 37 %-a volt fertőzött, melyből 24 %-a gyenge,13 %-a közepes kategóriába tartozott. Augusztus végére szinte nem változott a fertőzött területek aránya. A megfigyelt ültetvények 35%-án volt jelen a kórokozó, melyből 24 %-a gyengén, 11%-a közepesen károsodott.A felhalmozódott fertőzőanyag mennyisége átlagos. Ennek ellenére jövő tavasszal is számítani kell a fertőzés megjelenésére.Atkák (Panonychus ulmi, Tetranychus spp., Bryobia rubrioculus)A telelő P. ulmi tojásokból a lárvák kelése április végétől indult meg. Rügypattanáskor az ültetvények 12 %-án gyenge fertőzöttség alakult ki. A tenyészidőszak első felében a gyakori csapadék, a hűvös időjárás az atkák szaporodásának nem kedvezett. Június második felében a terület 34 %-án okoztak gyenge-közepes mértékű kártételt. Július és augusztus hónapokban kevesebb eső esett és meleg volt, helyenként a takácsatka fertőzés erősödött, népes generációk károsítottak. Ahol nem, vagy nem megfelelően kezelték az ültetvényeket a levelek fakultak, sárgultak. Nagy szélsőségek voltak észlehetők, a kezeltlen, elhanyagolt kertekben még korai levélhullás is előfordult, a megfelelő védelemben részesített területeken azonban augusztus végén is csak az ültevények 33 %-a volt fertőzött. Szeptember és október hónapok időjárása a telelő tojások lerakásához, ill. az egyedek telelőre vonulásához optimálisak volt. Az telelő egyedek száma helyenként eltérő, a fertőzési viszonyok tisztázásához helyi megfigyelés elengedhetetlen; mert száraz, meleg időjárási viszonyok esetén már korai beavatkozást is szükségessé válhat. Almástermésűek levélatkája (Aculus schechtendali)A levélatkák számára a környezeti feltételek csak a tenyészidőszak második felében voltak kedvezőek. A július végére helyenként egy-egy levélen 100-at is meghaladta az atkák száma. Augusztusban további egyedszám-növekedés volt tapasztalható és a hajtásvégi levelek kanalasodása, később, a lombozat mattá válása, barnulása is bekövetkezett.Közepes népesség vonult telelőre, kedvező környezeti tényezők (száraz, meleg) esetén erős levélkártétel kialakulása várható.Levéltetvek (Aphis pomi, Dysaphis devecta, Dysaphis plantaginea)A tetvek (Aphis pomi, Dysaphis devecta) április 10-e után jelentek meg az ültetvényekben. Rügypattanáskor a terület 7,4 %-án gyenge kártételt okoztak. Az időjárás kedvezett a levéltetveknek, májusban a vizsgált ültevények 29 %-a volt gyengén, 7%-a közepesen fertőzött. Júniusban is több alkalommal esett, ami kedvezett a kártevőnek; a hónap végére a fertőzött területek nagysága és a fertőzés mértéke kissé nőtt: az almáskertek 26%-án okoztak gyenge, 12 %-án közepes fertőzöttséget. Az őszi időjárás a telelő tojások lerakásához optimális volt;. mérsékelten meleg, párás tavaszi időjárás esetén korai, gyors felszaporodásuk veszélyezteti a növényeket.Almamoly (Cydia=Laspeyresia pomonella)Az almamoly repülése május első (05.05.) napjaiban indult meg és a kártevő szeptember végéig kis-közepes egyedszámmal, szinte folyamatosan rajzott. Az első nemzedék esetében a rajzás gyengébb volt és a gyümölcsösök 29 %-ára kiterjedő gyenge-közepes mértékű kártételt észleltünk. A II. lepkerajzás június második felében indult, több egyed repült a csapdákba, a rajzás elhúzódott. A generációk nem különültek el élesen, csaknem folyamatos fogták a csapdák a lepkét; általában több rajzáscsúcs is kirajzolódott. A lárvák fejlődése idején a környezeti tényezők nem mindig voltak kedvezőek, valamint a rendszeres inszekticid-felhasználás egyedszám-csökkenést okozott, így szinte folyamatos rajzás ellenére a nyári nemzedék kártétele a vizsgált ültevények 24 %-át érintette; azok 15 %-án gyenge, 8 % -án közepes fertőzés fordult elő.
Hirdetés
Betakarításkor a molyos gyümölcsök száma - 100 db termésre vonatkoztatva - 5-10 között volt. 2006-ban a környezeti feltételek, csak részben voltak kedvezőek, a telelő hernyók száma csökkent. Jövőre gyengébb induló rajzás várható, de ha a vegetációs időszak száraz, meleg lesz, erősebb kártétel kialakulása is valószínűsíthető.Aknázómolyok (Phyllonorycter blancardella, Phyllonorycter corylifoliella, Leucoptera malifoliella, Nepticula malella)A lombosfa fehérmoly (Leucoptera malifoliella) és az almalevél törpemoly (Nepticula malella) egyedszáma ebben az évben is alacsony volt, azonban az almalevél aknázómoly (Phyllonorycter blancardella) és az almalevél sátorosmoly (Phyllonrycter corylifoliella) nagyobb számban fordult elő. Az almalevélaknázók 04.24-től, a sátorosmolyok 04.28-tól, a törpemolyok 05.05-től, a lombosfa fehérmolyok 05.20-tól (későn) jelentek meg a feromoncsapdákban. Az almalevél-aknázómoly a gyümölcsösökben folyamatosan, nagy egyedszámban repült, a Bodrogközben a nemzedékek nem különültek el. A megye déli részén ez első és a harmadik nemzedék gyenge-közepes intenzitással rajzott. A második generáció népesebb volt. A Bodrogközben az almalevél-sátorosmoly egyedszáma - a 07.23-26. közötti időszakot kivéve - alacsony volt, nem volt folyamatos repülés. A megye déli részén három nemzedék különült el, első, második generáció rajzása gyenge, a harmadiké közepes intenzitású volt.A lombosfa-fehérmoly Bodrogközben gyenge repülés volt, Mezőkövesd térségében a két rajzási hullám rajzolódott ki és a kártevőt nagyobb egyedszámban fogták a csapdák. Az aknázómolyok első nemzedéke gyenge-közepes (17 %) lombkártételt okozott. A második generáció lárvakártétele a gyümölcsösök 19 %-át érintette, ahol a fertőzött terület 13 %-án 5 alatt, 6 %-án 5-25 volt a károsított levelek száma. A harmadik lepkerajzás intenzívebb volt, több lárva károsított: a terület 36 %-a fertőződött, ahol 30 %-án a fertőzött levelek %-a 5 alatt, 6 %-án 5-25 között volt. A telelő bábok száma alacsonyabb, kisebb induló népesség várható, amely azonban kedvező környezeti feltételek mellett jelentősebb tojás produkcióra is képesSodrómolyok (Adoxophies orana, Pandemis heparana, Archips podana)A dudva sodrómoly (A. orona) és a ligeti sodrómoly (A. podana) első nemzedéknek rajzása június elején indult meg, nagyon gyenge repülés volt, a hernyók kis mértékű kártételt okoztak. Az almailonca (A. orana) tojásrakása, hernyóinak fejlődése kedvező környezeti feltételek között zajlott le, a megye déli részén közepes, a Bodrogközben nagyobb egyedszámban fogták a csapdák, ahol augusztus második felében hernyójuk nagy számban károsított. Tavasszal, mivel a sodrómolyok telelő hernyóinak száma helyenként közepes, a veszélyeztetett ültetvényekben, ha a termőbogok 2 –3 %-a fertőzött védekezés is szükségessé válhat.Kertenként eltérő a fajok dominancia viszonya, egyes fajok fejlődése különböző ideig tart, helyi megfigyelés szükséges; védekezési küszöb: 10 db hím/hét.Miskolc, 2006. november 15. Dr. Gyulainé Garai Adrienneelőrejelző

Forrás: ONTSZ

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal

Földhivatal Vezetõ: Kovács István mb. hivatalvezetõ Cím: Esztergom Rudnay Sándor tér 2.... Tovább

genom

az élő szervezet genetikai információinak összessége, az adott fajra jellemző genkészlet. Az... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.