Az articsóka jótékony hatásai

A zsírégető articsóka

Sokan – főként a gyerekek – azt gondolják, hogy az articsóka valamilyen madár. Nos, egy olyan növényről van szó, amely az egyik legcsodálatosabb zsírégető és anyagcsere-javító a szervezetünk számára. Az articsóka természetes vagy porított változatban remekül hat a zsír megemésztésére, mivel az epetermelést, az epeömlést határozottan serkenti.


Articsóka, mint zsírégető
Az articsóka Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágú zöldség- és gyógynövény, Európában termesztik. A görögök óta népszerű zöldségféle. Magyarországon sokáig dísznövényként tartották.
 

Magas termetű, évelő növény. Zöldeskék, osztott, hosszú leveleinek fonákja fehéres színű. Ránézésre rokonaihoz, a bogáncsformákhoz és a szamárkenyérhez hasonlóan veszedelmesen szúrósnak tűnik, filces-szőrös levelei azonban puhák, kellemes tapintásúak.

 

Többnyire csak a vetése utáni második évben kezd virítani, és 3-4 éven át ad jó termést. A bogáncséhoz hasonló, bíborszínű, majd’ ökölnyire megnövő virágai a nyár végén jelennek meg az elhúsosodott virágtengelyeken. A húsos csészeleveleket még bimbós állapotban szedik, és blansírozás, párolás, sütés, marinálás és egyéb műveletek után eszik.

 

Az olasz és francia éttermekből nem hiányozhat. A bimbók vastag sziromleveleit zöldségként fogyasztják. Ha vásároljun, a kisebb bimbókat válasszuk. Készíthetünk belőle előételt fűszeres mártással, vagy megtölthetjük húsfélével. Markáns íze miatt nem kell fűszerezni, elég, ha citromlével locsoljuk meg.

Az antik világban drága ínyencségnek számított: nem annyira íze, mint inkább vélt afrodiziákus hatása miatt. Ezt ugyan nem sikerült tudományosan igazolni, de az articsóka a mediterrán konyha jóvoltából igen elterjedt.

 

Articsóka, mint zsírégető

 

Termesztése

 

Április második felében állandó helyre, 1×1 m távolságra vetik, de így csak a következő évben szedhető, míg palántázással már az első évben is ad termést.

 

A palántaneveléshez már februárban melegágyba, cserépbe vetik a magot, márciusban válogatják a hajtásokat, és májusban ültetik ki állandó helyére. A hajtásválogatáskor leszedett rügydugványok továbbra is melegágyban tartva gyökereztethetők.

 

Víz- és tápanyagigényes növény. Ősszel az elvirágzott virágszárat kitörik, és felkupacolással, takarással védik a téli fagyok ellen – a védelmet a következő év áprilisában távolítják el. Ilyenkor ismét átnézik a hajtásokat, és a két legfejlettebbet hagyják meg. A virágkezdemény általában júliustól szeptemberig folyamatosan szedhető.

 

Zsírégető hatása

 

A puffadás, görcsös fájdalom, émelygés szinte elmaradhatatlan kísérő jelensége a falánkok életének. Ezek a tünetek és a laborvizsgálattal kimutatható magas vérzsírszint a zsíremésztés zavaraira utal.

 

Az articsóka természetes vagy porított változatban remekül hat a zsír megemésztésére, mivel az epetermelést, az epeömlést határozottan serkenti. Az articsóka akár 20-25 százalékkal is csökkentheti a koleszterinszintet a vérben, ami már pár hát után az ellenőrző vérvétel során jól kimutatható.

 

Az articsóka kapszulából reggel és este is bevehetünk egy-egy szemet bő folyadékkal.

Forrás: Eu-info, Wikipédia

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS
További cikkek ebben a témában


talajkolloidok

0,002 mm-nél kisebb részecskék, amelyek fénymikroszkóppal már nem láthatók. A szervetlen... Tovább

csibehúr (Spergula arvensis L.)

a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjához tartozik. Termesztették már az ókorban; nálunk... Tovább

Tovább a lexikonra
Növénytermesztés