IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
Veszteséges a zöldség- és gyümölcságazat, ezért több gazda már tavaly kivágatta a gyümölcsfáit. Árnyalatnyival zárt csak jobb évet tavaly a zöldség-, mint a gyümölcságazat. Az előző évben a gazdák egy része a fejszéhez nyúlt, abbahagyta a termelést, s kivágta fáit. A termőterületek szűkülnek, a fejlesztések leálltak, a tőkehiány pedig veszélyezteti az idei termést.
Aligha tudnak pozitívumot kiemelni a tavalyi évről a zöldség- és gyümölcstermelők, akik szerint az elmúlt években talán csak a 2007-es esztendő hasonlítható a tavalyi tragikus idényhez. A jég-, majd aszálykárok hatásai és a gazdasági válság együttesen érték hideg zuhanyként a gazdákat. Ráadásul mind a két ágazatot legyengített állapotban érte a válság. A zöldségféléknél mintegy nyolc–húsz százalékos inputanyagár-emelkedést (vegyszer és egyéb más anyagok, amelyeket az előállításhoz használnak) hozott a forint gyengülése, miközben a zöldségfélék ára csökkent, a kifizetések eltolódtak. A termelők szinte nullára redukálták a fejlesztéseiket, veszteségeik hónapról hónapra nőttek. A gazdák likviditási nehézségei és a fejlesztések leállítása együttesen veszélyezteti az idei termelés finanszírozását, ezáltal pedig a termést.
„Sok tízmilliárd forintos kár érte az ágazatot tavaly, jelentősen csökkent a feldolgozás, mint ahogy az élelmiszer-kereskedelem is visszaesett. A termelőket szinte még soha nem érte ennyi probléma együttesen” – mondta Szabó József, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke.
Tavaly 893 ezer tonna gyümölcs termett Magyarországon, míg tavalyelőtt 930 ezer tonna. Almából, amely meghatározó gyümölcs hazánkban, 545 ezer tonna termett, szemben az azt megelőző évi 583 ezerrel és a 2004-es 671 ezerrel. „Ebből a mennyiségből mindössze háromszázezer tonnát tudtak értékesíteni, ráadásul tavaly a 2008-as felvásárlási áraknak maximum a felét kapták a gazdák” – mondta Szabó József. Az ipari alma felvásárlási ára csupán hét–tizenegy forint volt tavaly kilogrammonként, s több ezer tonna rohadt a termelőkre. Az étkezési alma piaca is pangott, így nem csoda, hogy a magukra hagyott gazdák közül sokan – elsősorban a jég sújtotta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – a fejszéhez nyúltak és az összes gyümölcsfájukat kivágták.
Hazánk másik meghatározó gyümölcse a körte, amely az eladhatóbb kategóriába tartozik, piaca elsősorban a belföld. „A csonthéjas gyümölcsök közül csupán kajsziból, őszibarackból és cseresznyéből termett több tavaly, mint az azt megelőző évben, míg szilvából és meggyből kevesebb. Át kell gondolnunk a termelést, meg kell szabadulni a rossz ültetvényektől, s nagyobb teret kell nyerni a külföldi piacokon” – jelentette ki Szabó József. Kiemelte: óriási az árverseny a gyümölcspiacon, a legfőbb vetélytársunk Lengyelország, csakhogy ott húzóágazat az agrárium, és dőlnek a támogatások. „Nemcsak a termelés, de a szüret idején is számos probléma jelentkezik. Nincs elegendő munkaerő, a bérszedésre pedig rájárnak a hatóságok. A kontrollok szerint az ellenőrzöttek hetven százaléka nem tartja be a foglalkoztatási szabályokat, s ez azt mutatja, hogy az előírásokkal van baj. Magas az adó, sok az adminisztráció. Lengyelországban pél dául csak nyolcszázalékos az adókulcs, ha valaki mezőgazdasági munkásokat foglalkoztat” – mondta az elnök.
Az import növekedése ugyan csökkent tavaly, de az exportunk több mint ötvenmilliárddal esett vissza. A gazdák hitelhez sem jutottak az előző évben, az öntözőrendszerek kiépítését leállították.
A zöldségtermesztők is számos problémával küzdöttek tavaly. Hetvenötezer hektáron mintegy másfél millió tonna zöldség termett, a termőfelületek ugyanakkor drasztikusan csökkentek, s a termésátlagok sem kedvezőek. „A csemegekukorica például évekig sikernövénye volt Magyarországnak. A franciákat megelőzve elsők voltunk Európában. Ma már csak huszonkétezer hektáron termesztünk csemegekukoricát, a kereslet visszaesett, az árak is csökkentek. Ugyancsak elsők voltunk a hagymafélékben, sárgarépában pedig nettó exportőrök. Most mind a két ágazat a béka feneke alatt van” – jelentette ki Bittsánszky János, a FruitVeB társelnöke. Kiemelte: Európa középmezőnyébe süllyedtünk a termésátlag tekintetében, a termesztés korántsem gazdaságos.
„Egyértelműen technológiafejlesz tés szükséges, hogy versenyképesek legyünk, csakhogy tőkeellátottság nincs, a pályázatok utófinanszírozottak, így a pályázatokra hitelt vesznek fel a termelők, már ha tudnak. Ezek kamatai azonban elviselhetetlenek, számos nyertes termelő állt már el a pályázatától. Megfelelő öntözőberendezéseket kevesen tudtak telepíteni. Felháborító, hogy négy Balatonnyi vízmennyiség folyik ki évente az országból kihasználatlanul, de botrányos az is, hogy a világ legnagyobb termálvízkészletén ülünk, és nem élünk vele” – sorolta Bittsánszky János.
A szakemberek szerint óriási bajban van a zöldség- és gyümölcságazat, pedig hazánk adottságát egyik uniós tagállam sem tudja megközelíteni. Az ágazatban csak tavaly mintegy ötvenmilliárd forintnyi árbevétel esett ki. A két évvel ezelőtt még mintegy 350 milliárd forintos éves árbevétel háromszázmilliárd forint körül alakult.
Szakmai büdzsé kell
Évi öt-tíz milliárd forintos szakmaközi büdzsé létrehozását tartja szükségesnek az ágazat számára a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB). Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezető igazgatója szerint meg kellene oldani az ágazati önfinanszírozást is, amiből fizethető lenne a szakmai tanácsadás, az oktatás, valamint a kutatási és fejlesztési költségek. Ezt az ágazati adóterhek mérséklésével, azaz az adóforintok helybenhagyásával javasolja megoldani. Mártonffy Béla szerint az ágazat – és az egész magyar agrárgazdaság – tevékenységének feltételeit nagy mértékben javítaná, ha belátható időn belül elkészülne egy szakmaközi törvény, amely segítené a piacszervezést, az átlátható gazdálkodást, a piacorientált termelést, valamint a marketingmunkát. Jogszabállyal javasolnák megoldani az őstermelők ma még bonyolult helyzetét is, tágítva lehetőségeiket, hogy e termelői csoport tevékenysége elmozduljon az árutermelés felé.
(MTI)
Külföldi kapcsolat
Kitűnőek a magyar–német agrárkapcsolatok – mondta Ingrid M. Bernard, a budapesti német nagykövetség táplálkozási, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi attaséja annak kapcsán, hogy a jövő hét közepén nyílik meg Berlinben a Grüne Woche mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakvásár. Szerinte az együttműködés nemcsak a politika és a gazdaság területére korlátozódik, hanem kiterjed például a tudományos szférára – az egyetemek és a kutatóintézetek közötti együttműködésre – is. Magyarország legfontosabb agrárkereskedelmi partnere Németország. 2008-ban a magyar agrárexport tizenöt százaléka – 858 millió euró – került Németországba, és a magyar import 21,4 százaléka – 819 millió euró – származott Németországból. Hazánk 1972 óta vesz részt Berlinben a Nemzetközi Zöld Héten. Magyarország az idei, 75. Grüne Woche hivatalos partnerországa, amely azt jelenti, hogy egy teljes kiállítási csarnokban mutathatjuk be a magyar termékeket.
(MTI)
„Sok tízmilliárd forintos kár érte az ágazatot tavaly, jelentősen csökkent a feldolgozás, mint ahogy az élelmiszer-kereskedelem is visszaesett. A termelőket szinte még soha nem érte ennyi probléma együttesen” – mondta Szabó József, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke.
Tavaly 893 ezer tonna gyümölcs termett Magyarországon, míg tavalyelőtt 930 ezer tonna. Almából, amely meghatározó gyümölcs hazánkban, 545 ezer tonna termett, szemben az azt megelőző évi 583 ezerrel és a 2004-es 671 ezerrel. „Ebből a mennyiségből mindössze háromszázezer tonnát tudtak értékesíteni, ráadásul tavaly a 2008-as felvásárlási áraknak maximum a felét kapták a gazdák” – mondta Szabó József. Az ipari alma felvásárlási ára csupán hét–tizenegy forint volt tavaly kilogrammonként, s több ezer tonna rohadt a termelőkre. Az étkezési alma piaca is pangott, így nem csoda, hogy a magukra hagyott gazdák közül sokan – elsősorban a jég sújtotta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – a fejszéhez nyúltak és az összes gyümölcsfájukat kivágták.
Hazánk másik meghatározó gyümölcse a körte, amely az eladhatóbb kategóriába tartozik, piaca elsősorban a belföld. „A csonthéjas gyümölcsök közül csupán kajsziból, őszibarackból és cseresznyéből termett több tavaly, mint az azt megelőző évben, míg szilvából és meggyből kevesebb. Át kell gondolnunk a termelést, meg kell szabadulni a rossz ültetvényektől, s nagyobb teret kell nyerni a külföldi piacokon” – jelentette ki Szabó József. Kiemelte: óriási az árverseny a gyümölcspiacon, a legfőbb vetélytársunk Lengyelország, csakhogy ott húzóágazat az agrárium, és dőlnek a támogatások. „Nemcsak a termelés, de a szüret idején is számos probléma jelentkezik. Nincs elegendő munkaerő, a bérszedésre pedig rájárnak a hatóságok. A kontrollok szerint az ellenőrzöttek hetven százaléka nem tartja be a foglalkoztatási szabályokat, s ez azt mutatja, hogy az előírásokkal van baj. Magas az adó, sok az adminisztráció. Lengyelországban pél dául csak nyolcszázalékos az adókulcs, ha valaki mezőgazdasági munkásokat foglalkoztat” – mondta az elnök.
Az import növekedése ugyan csökkent tavaly, de az exportunk több mint ötvenmilliárddal esett vissza. A gazdák hitelhez sem jutottak az előző évben, az öntözőrendszerek kiépítését leállították.
A zöldségtermesztők is számos problémával küzdöttek tavaly. Hetvenötezer hektáron mintegy másfél millió tonna zöldség termett, a termőfelületek ugyanakkor drasztikusan csökkentek, s a termésátlagok sem kedvezőek. „A csemegekukorica például évekig sikernövénye volt Magyarországnak. A franciákat megelőzve elsők voltunk Európában. Ma már csak huszonkétezer hektáron termesztünk csemegekukoricát, a kereslet visszaesett, az árak is csökkentek. Ugyancsak elsők voltunk a hagymafélékben, sárgarépában pedig nettó exportőrök. Most mind a két ágazat a béka feneke alatt van” – jelentette ki Bittsánszky János, a FruitVeB társelnöke. Kiemelte: Európa középmezőnyébe süllyedtünk a termésátlag tekintetében, a termesztés korántsem gazdaságos.
„Egyértelműen technológiafejlesz tés szükséges, hogy versenyképesek legyünk, csakhogy tőkeellátottság nincs, a pályázatok utófinanszírozottak, így a pályázatokra hitelt vesznek fel a termelők, már ha tudnak. Ezek kamatai azonban elviselhetetlenek, számos nyertes termelő állt már el a pályázatától. Megfelelő öntözőberendezéseket kevesen tudtak telepíteni. Felháborító, hogy négy Balatonnyi vízmennyiség folyik ki évente az országból kihasználatlanul, de botrányos az is, hogy a világ legnagyobb termálvízkészletén ülünk, és nem élünk vele” – sorolta Bittsánszky János.
A szakemberek szerint óriási bajban van a zöldség- és gyümölcságazat, pedig hazánk adottságát egyik uniós tagállam sem tudja megközelíteni. Az ágazatban csak tavaly mintegy ötvenmilliárd forintnyi árbevétel esett ki. A két évvel ezelőtt még mintegy 350 milliárd forintos éves árbevétel háromszázmilliárd forint körül alakult.
Szakmai büdzsé kell
Évi öt-tíz milliárd forintos szakmaközi büdzsé létrehozását tartja szükségesnek az ágazat számára a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB). Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezető igazgatója szerint meg kellene oldani az ágazati önfinanszírozást is, amiből fizethető lenne a szakmai tanácsadás, az oktatás, valamint a kutatási és fejlesztési költségek. Ezt az ágazati adóterhek mérséklésével, azaz az adóforintok helybenhagyásával javasolja megoldani. Mártonffy Béla szerint az ágazat – és az egész magyar agrárgazdaság – tevékenységének feltételeit nagy mértékben javítaná, ha belátható időn belül elkészülne egy szakmaközi törvény, amely segítené a piacszervezést, az átlátható gazdálkodást, a piacorientált termelést, valamint a marketingmunkát. Jogszabállyal javasolnák megoldani az őstermelők ma még bonyolult helyzetét is, tágítva lehetőségeiket, hogy e termelői csoport tevékenysége elmozduljon az árutermelés felé.
(MTI)
Külföldi kapcsolat
Kitűnőek a magyar–német agrárkapcsolatok – mondta Ingrid M. Bernard, a budapesti német nagykövetség táplálkozási, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi attaséja annak kapcsán, hogy a jövő hét közepén nyílik meg Berlinben a Grüne Woche mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakvásár. Szerinte az együttműködés nemcsak a politika és a gazdaság területére korlátozódik, hanem kiterjed például a tudományos szférára – az egyetemek és a kutatóintézetek közötti együttműködésre – is. Magyarország legfontosabb agrárkereskedelmi partnere Németország. 2008-ban a magyar agrárexport tizenöt százaléka – 858 millió euró – került Németországba, és a magyar import 21,4 százaléka – 819 millió euró – származott Németországból. Hazánk 1972 óta vesz részt Berlinben a Nemzetközi Zöld Héten. Magyarország az idei, 75. Grüne Woche hivatalos partnerországa, amely azt jelenti, hogy egy teljes kiállítási csarnokban mutathatjuk be a magyar termékeket.
(MTI)
