Megkerült Gabi, a parlagi sas, akiről már szinte mindenki lemondott. A madár nagyon kalandos túrát tudhat maga mögött, sajnos a jeladója elromlott korábban, ezért mindenki elveszettnek hitte, és sajnos nem tudják megmondani pontosan, hogy merre járt.
Úgy vélik, hogy közel 16 országot járt meg a parlagi sas 2012 óta. Azt még biztosan tudják, hogy 2012 őszén Görögországba repült, majd innen 500 kilométernyi nyílt tengeri utat tett meg, végül Észak-Afrikában kötött ki. Ezután nagyjából 3000 kilométeres távot tett meg, eljutott a Szaharán át Ghánába, majd itt töltötte a telet. 2013 januárjában azonban elromlott a jeladója, ezért sokáig nem igazán tudták követni a szakemberek. Pantelleria szigetén sikerült pár fotót készíteni, amiről azonosítani tudták Gabit. A parlagi sas itt töltött nagyjából 9 hónapot egy pusztai sassal együtt, 2014 januárjában azonban megint nyoma veszett.
Végül egy Magyarországon tartózkodó turista vezetett a nyomára, aki április végén egy műholdas jeladós parlagi sast fotózott le a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén. A térségben viszont éppen akkor egyetlen működő jeladós madár sem tartózkodott. Az MME-hez most eljuttatott képeket elemezve a szakemberek egyértelműen megállapították, hogy a madár nem lehet más, csakis az elveszett és most ismét megkerült Gabi.
A szakértők szerint a másfél év alatt 16 országot járt be a madár és több mint 10.000 kilométert utazott-hihetetlen. Nagyon jó lett volna, ha a jeladó is bírja a kiképzést.
Jövőre várhatóan már territóriumot foglal, ahol remélhetőleg ismét sikerül azonosítani, és akkor lehetőség lesz arra is, hogy megpróbálják befogni és eltávolítani róla a nem működő jeladót.
/Fotó: MME/
A következő oldalon bemutatjuk nektek a parlagi sast, tarts velünk ott is :)
Elsősorban Ázsia és Kelet-Európa füves pusztáin, sztyeppjein, ritkás erdőiben és fás mocsaraiban költ, legkeletibb előfordulása a Bajkál-tó vidékén, a legnyugatibb pedig – a sokáig alfajként kezelt ibériai sast (Aquila adalberti) leszámítva – a Balkánon és Közép-Európában (főleg Magyarországon és Szlovákiában) található. A parlagi sasok élőhelyüktől függően a Nílus völgyében, a Csendes-óceán nyugati partvidékén, Közép-Ázsiában, a Földközi-tenger keleti partvidékén és a Perzsa-öbölnél telelnek. Magyarországon a középhegységek peremén, ritkán belsejében és azoknak alfölddel érintkező füves pusztáin, mezőgazdasági területein is megtelepszik.
A parlagi sas nemének többi fajához hasonlóan sötétbarna alapszínű, bár tollazata a fején világosbarna, a vállrészen pedig két fehér folt található – ezek megkönnyítik az azonosítását. A farok töve némileg halványabb. Erős, hosszú karmú lábai és kampós csőre sárga, csőrének hegyéhez lévő közelebbi vége pedig szürkés színezetű.
Testhossza 72-83 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 190 – 210 centiméteres is lehet. A két nem egyforma, azonban a tojók némileg robusztusabbak, nagyobb a testtömegük. A hímek kb. 2,5 – 4 kilogrammot, míg párjaik 2,8 – 4,5 kilogrammot nyomnak.
A parlagi sas ragadozó, elsősorban különféle rágcsálókkal ( ürgék, hörcsögök, de gradáció esetén mezei pockok is), illetve olykor hüllőkkel és kisebb madarakkal táplálkozik, illetve ha alkalom adódik rá dögöt is fogyaszt. Újabban elsősorban az ürgeállomány megcsappanása miatt a magyarországi állomány esetében étrendjében nagyobb szerepet kapnak a különféle madarak.
Forrás: Wikipédia
Magyarország és Szlovákia területén, elsősorban hegyek, hegylábak közelében fordul elő. A mintegy 70-80 fészkelő párra becsült magyarországi költőállomány nagy része az Északi-középhegység háborítatlan vidékein – elsősorban nemzeti parkokban – és a Dunántúli-középhegység legkeletibb, Dunához közel eső részén fészkel. A állomány télen is helyben marad, és az 1980-ban meghirdetett védelmi programnak köszönhetően azóta is növekvő tendenciát mutat. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 230 parlagi sas telelt Magyarországon.
A parlagi sas fokozottan védett, eszmei értéke 1 000 000 forint. A SPEC értékelése szerint az I. kategóriába esik, ami azt jelenti, hogy a faj megmentése világméretű probléma: Európában gyakorlatilag csak a Kárpát-medence területén nő a sasok példányszáma, az összesen körülbelül 300 párt számláló európai állomány nagy része magyar–szlovák területen fészkel. A világállomány mindössze 2-3000 párból állhat.
A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint a parlagi sas sebezhető faj. Elsősorban élőhelyének pusztulása, mezőgazdasági művelésbe vonása és költőhelyeinek zaklatása miatt ritkult meg. A Magyar Madártani Egyesület 2005-ben a parlagi sast nevezte meg az év madarának.
Forrás: Wikipédia
Ahogy beköszönt a jó idő azokon a termesztett növényeinken kívül is érdemes lesz odafigyelni környezetünkre – mondjuk a piros árvacsalánra, melyet idén elmondom miért lesz hasznos Neked is gyűjteni.
A magyar mezőgazdaság évtizedek óta világszínvonalú alapanyagokat biztosít a hazai gasztronómiának. De vajon hogyan kerül a gondosan nevelt kacsa, a prémium minőségű borjú vagy a friss tanyasi csirke Budapest legjobb éttermeibe? Milyen út vezet a vidéki t...
Az arborétumok nemcsak tavasszal vagy ősszel nyújtanak maradandó élményt. Télen különleges hangulat lengi be őket, a hóval borított tájak pedig egyedülálló látványt nyújtanak. Magyarország számos lenyűgöző arborétuma télen is várja a természet szerelmesei...