A rostemésztés hatása a tejelő tehenek hőstressz-tűrő képességére

A rostemésztés hatása a tejelő tehenek hőstressz-tűrő képességére

Guti Zoltán - Papócsi Péter - Dr. Csutorás István
hirdetes
A gazdasági haszonállatok jelentős része erősen reagál a túlzottan magas környezeti hőmérsékletre és ez általában a zootechnikai paraméterek, a termelési eredmények csökkenését okozza.
A rostemésztés hatása a tejelő tehenek hőstressz-tűrő képességére

A gazdasági haszonállatok jelentős része erősen reagál a túlzottan magas környezeti hőmérsékletre és ez általában a zootechnikai paraméterek, a termelési eredmények csökkenését okozza.

Jellemzően ez a tejelő tehenek esetében is így van a nyári - elsősorban a júliusi-augusztusi - kánikula során, amikor a tehenek napi tejtermelése akár 1-2 literrel is csökkenhet.

Ezért évtizedek óta folynak kutatások abból a célból, hogy olyan megoldásokat találjanak, melyek képesek mérsékelni a hőstressz okozta termeléskiesést. Tartástechnológiai szempontból például segítséget jelent, ha az istállók falát úgy alakítják ki, hogy nyáron a levegő szabadon áramolhasson, sőt ezen javíthat még a nagyteljesítményű ventillátorok alkalmazása vagy az állatok zuhanyoztatása.

A nyári hőség alatti csökkent tejtermelés hátterében élettani szempontból elsősorban az állatok „önkorlátozó”, csökkent szárazanyag-felvétele illetve ennek a szárazanyag-tartalomnak a limitált emésztése áll. Ebből látható, hogy a tejelő tehenek takarmányozása területén is kínálkoznak fejlesztési lehetőségek. Az utóbbi években főként a különböző pre-, és probiotikumok előnyeiről számoltak be a nemzetközi és hazai szaklapok. Ezeknek az élő, vagy elhalt, hasznos mikroorganizmusoknak - legyenek baktériumok, élesztők vagy egyéb gombák - hatásmechanizmusa általában azon alapul, hogy valamilyen módon stimulálják a bendőflórát, és emellett sok esetben lényegesen jobb rostemésztést eredményeznek.






Tudva azt,hogy a hőstressz hazánkban - különösen az időnként szélsőségesen kontinentális klímájú Alföldön - is komoly problémát jelent a tehenészetek számára, kapcsolatba léptünk a Hollandiában található Nutreco RRC-vel (Nemzetközi Kérődző Kutatási Központ) és olyan terméket kerestünk, mely megoldást jelenthet a problémára. A nemzetközi kutatói gárda az AMAFERM1 készítményt javasolta kipróbálásra, melyet a BioZyme cég gyárt az Egyesült Államokban.

A kísérleteket két helyen folytattuk le 2003 májusa és szeptembere között a Szabolcs-Szatmár megyei Farm-Tej Kft. kemecsei illetve a Hajdú-Bihar megyei Kasz-Coop Kft. derecskei szarvasmarhatelepén.

A Farm-Tej Kft. kemecsei telepén folytatott vizsgálatok esetében a technológia nem tette lehetővé azt, hogy a termelés különböző fázisaiban levő állatcsoportokat takarmányozási szempontból megosszuk, így a kísérleti csoportot a laktáció elején levő, a kontrollcsoportot a 3 hónapnál régebben ellett tehenek alkották. Célunk ez esetben a kimondottan hőstressz-eredetű elhullások számának csökkentése volt, összehasonlítva az előző év azonos időszakának adataival. Ezen kívül vizsgáltuk a tejtermelési adatokat is, mindkét csoportnál, összehasonlítva az előző hónapok adataival. A telep istállói mélyalmosak, az épületek jobbára zártak, rosszul szellőzők. A kísérleti csoport fejadagjába a teljes nyári időszakban (júniustól augusztusig) 5g/nap/tehén mennyiségben kevertük be az Amaferm-et. Az állatok termelési adatait havonta értékeltük, az eredményeket a mutatja.

hirdetes

A Kasz-Coop Kft. derecskei telepén folytatott vizsgálatok esetében két-két kísérleti, illetve kontroll csoportot alakítottunk ki, külön az elsőborjas tehenek, és a többször ellett tehenek fogadócsoportjaiban. A tartástechnológia itt pihenőboxos rendszerű, az istállók jól szellőzőek. Ebben az elrendezésben kifejezetten a nyári melegnek a szárazanyagfelvételre, ill. a tejtermelésre gyakorolt hatását vizsgáltuk. A kísérleti állatok takarmányába itt is júniustól augusztusig, 5g/nap/állat mennyiségben kevertük az Amaferm-et. A termelési eredményeket havonta értékeltük a telepvezető segítségével. Az eredményeket az első borjas teheneknél a, a többlaktációs teheneknél a tartalmazza.

A kemecsei eredmények arra utalnak, hogy az Amaferm segítségével kiegyenlítettebb az állatok termelése, mérséklődik a nagy meleg által okozott termeléskiesés, hiszen míg a kontrollcsoportban több mint 1 literrel csökkent a tejtermelés, addig a kísérleti csoport tartotta a júliusi termelési szintet augusztusban is. A telepvezető megelégedéssel számolt be arról, hogy a megelőző évhez képest minimalizálódott a hőguta általi elhullások száma.






A derecskei vizsgálatok szerint a többször ellett tehenek fogadócsoportjában a tejtermelés szintje kiegyenlítettnek mondható, sőt az augusztusi melegben a kisebb tejű kísérleti csoport állatainak tejtermelése magasabb volt a kontrollcsoporthoz képest. Az első laktációs állatoknál is egyenletes termelés volt látható, illetve itt is kiemelendő az augusztusi termelési adatok közti szignifikáns különbség (a kísérleti állatok fejési átlaga 2,5 literrel volt magasabb a kontrollcsoport egyedeinek átlagánál). A telepvezető elmondása szerint a szárazanyagfelvétel is szemmel láthatóan jobb volt a kísérleti csoportnál, ami az állatok kondíciójában is mutatkozott.

A mindkét szarvasmarhatelepen elvégzett kísérletek tanúsága szerint az Amaferm egy hatékony terméknek bizonyult, mivel a kontrollcsoportokkal összevetve szignifikánsan nagyobb tejtermelést eredményezett a kísérleti csoportokban.

Az Amaferm az Aspergillus oryzae gombatörzs egy speciális kivonata, tudományosan alátámasztott hatásmechanizmusának lényege az alábbiakban látható:·

csökkenti a bendőben a hozzáférhető oxigén mennyiségét, így kedvező életteret biztosít a bendőben aktív (anaerob) cellulózbontó baktériumoknak, ezzel növelve azok számát. Ezáltal jelentősen növeli a rostemésztés hatékonyságát, javítva ezzel a tej beltartalmát és növelve annak mennyiségét;·

a bendőben kis mennyiségben almasavat termelve stimulálja a tejsavbontó baktériumok tevékenységét;·

bendőbe kerülésekor egyfajta versengés alakul ki a gombák és a tejsavtermelő baktériumok között az itt található keményítőért, glükózért, ezzel csökken a bendőben a tejsavtermelő baktériumok száma, tehát a bendőfolyadék kémhatása optimális szinten tartható (pH 6,2-6,8) akár 50% abrak arány mellett is, ami a nyári nagy melegekben gyakran előfordul az alacsonyabb szárazanyag felvétel miatt.

Összegezve az Amaferm hatásait: növeli a rostbontást a bendőben, beállítja az optimális bendő pH-t, ezáltal az optimális illózsírsav összetételt, csökkenti az állatok
testhőmérsékletét a nyári nagy melegben. A korábban Arizonában elvégzett vizsgálatok szerint, az Amaferm kiegészítést fogyasztó tehenek testhőmérséklete lényegesen alacsonyabb volt a kiegészítést nem fogyasztó társaikénál.

Mind a hazai, mind pedig a nemzetközi vizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy már rendelkezésre áll egy olyan speciális - premixbe, vagy akár közvetlenül a TMR-be keverhető - készítmény, mely segít a nyári, hőstresszes időszakban szinten tartani a tejtermelést. Természetesen nem elhanyagolható szempont, hogy ez egy költséghatékony megoldás, mivel 1 liter tejtermelési többlet esetén - amelyet a világszerte elvégzett kísérletek igazolnak - a befektetés megtérülési mutatója (ROI) határozottan pozitív értéket, +4,2-t ad.




Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


Tovább a Lexikonhoz

ökológiai csoport

elvben olyan fajok —>populációi, amelyeknek adott környezeti tényezővel szembeni... Tovább

antibiózis

1. a mikroorganizmusokra jellemző —>allelopátia, pl. egyes gombák káros hatása a... Tovább

Tovább a lexikonra