Nem kell messzire mennünk, hogy csodálatosan szép helyeket találjunk. Itt van például a szőregi rózsamező, ami egész Európában annyira egyedülálló, hogy sokan a virágok királynőjeként emlegetik az itt található rózsákat. Ismerkedjünk meg vele közelebbről!
Szőreg története
Szőreg egy Árpád-kori település, ami Csongrád megyében található, ma már Szeged városrészének tartják számon. Szőreget sajnos megviselte a török hódoltságot, 1552-ben szinte teljesen elpusztult, később azonban a magyarok és a szerbek újra visszatelepültek ide. Szent Katalin tiszteletére 1752-ben felépítettek s felszenteltek egy templomot, 1761-ben megépült egy plébánia is, majd 1779-ben építették fel a szerb templomot, ami Kisboldogasszony névre kereszteltek el. Az 1848-19-es harcok helyszíne volt a hatás, Haynau túlerőben lévő osztrák serege 1849. augusztus 5.-én ezen a helyen ütközött meg a Dembinszky által irányított magyar, olasz és lengyel sereggel.
Az első világháború sem hozott túl sok emléket a település történelmébe, ugyanis 1918-ban a szerb katonaság szállta meg Szőreget, egészen 1921. augusztus 21.-éig el sem hagyták azt. A gyümölcsfa-, illetve a rózsatermelés a századfordulón kezdődött meg, 1967-ben alakult meg a rózsatermelők virág-, és dísznövény-szövetkezete. Szőreget 1973-ban csatolták Szegedhez, a városrész 5840 lakosság rendelkezik, és nagyon fontos szerepet tölt be Szeged mezőgazdasági terményekkel való ellátásában. Most pedig nézzük, miért olyan világhíres a szőregi rózsamező, a következő oldalon folytatom!
Egész Európában fogalommá vált az évek során a szőregi rózsa, évente több mint 4 és fél millió rózsatövet termesztenek itt, melynek természetesen jelentős részét exportálják. A szőregi rózsák csodálatosan szépek, főleg azért, meg a földrajzi-, és a környezeti adottságok egyedülállóan tökéletesek, ráadásul több mint száz éves hagyomány, tapasztalat és szakmai tudás áll a háttérben.
Kevesen tudják, de a Magyarországon nevelt rózsatövek 98 százaléka Szőreg környékéről származik, ugyanis ez a terület Magyarország egyetlen óriási rózsatermesztő tájkörzete. Az itt nevelt rózsák többségét exportálják, ugyanakkor az utcákat és a házak udvarát is mindenhol rózsák borítják.
Sokan a Virágok Királynőjeként tartják számon a szőregi rózsákat, a nevelése 1857-ben, a Maros szabályozásával kezdődött, ugyanis ekkor alakult ki tápanyagban gazdag talaj, ami tökéletesnek bizonyult a rózsa termesztéséhez.
2012. augusztus 5.-én a szőregi rózsatő bekerült az Európai Unió oltalom alatt álló eredet megjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába is. Ugyancsak 2012-ben lett közösségi oltalom alatt álló kiemelt nemzeti érték, 2013-ban pedig bekerült a Magyar Értéktárba is!
Forrás: Fotó forrása: mapio.net
