Hidroponika a rizsföldeken
A hidroponika, más néven akvakultúra, nutrikultúra, talaj nélküli kultúra vagy tartályos termesztés, növények termesztése tápanyaggal dúsított vízben, inert közeg, például homok, kavics vagy perlit mechanikai támogatásával vagy anélkül.
A növényeket már régóta termesztik úgy, hogy gyökereiket víz és műtrágya oldatába merítik a táplálkozásuk tudományos tanulmányozása céljából. A korai kereskedelmi hidroponika (a görög hidro-, "víz" és ponosz, "munka" szóból) ezt a művelési módszert vette át. A növények normál, függőleges növekedési pozícióban való tartásának és az oldat levegőztetésének nehézségei miatt azonban ezt a módszert felváltotta a kavicsos termesztés, amelyben a növények vízzáró ágyban vagy padon kavicson állnak.
Többféle szubsztrátumot is sikerrel alkalmaztak, többek között kőzetgyapotot (szálakká fonott olvasztott kőzet), olvasztott pala, agyagpellet, kókuszdió kókuszrost, rizshéj, gránitforgács, homok, habkő, perlit és vermikulit. A gyakran hal- vagy kacsaürülékből vagy szintetikus műtrágyából származó műtrágyaoldatot rendszeresen átpumpálják, a gyakoriság és a koncentráció a növénytől és a környezeti körülményektől, például a fénytől és a hőmérséklettől függ. Az oldat egy tartályba folyik, és a szivattyúzás általában automatikus.
A műtrágyaoldat különböző mezőgazdasági vagy kertészeti műtrágyának minősülő kémiai vegyületekből áll, amelyek különböző mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot - a növények növekedéséhez szükséges fő elemeket -, valamint különböző nyomelemeket, vagy kisebb elemeket, például ként, magnéziumot és kalciumot tartalmaznak. Az oldat korlátlan ideig használható; az időszakos vizsgálatok jelzik, hogy szükség van-e további vegyszerekre vagy vízre. A kémiai összetevők általában szárazon keverhetők és tárolhatók. A növények növekedésével az oldat koncentrációja és a szivattyúzás gyakorisága növekszik.
Egyes rendszerek, az úgynevezett akvapónia, az akvakultúrából származó, tápanyagban gazdag szennyvizet használnak a hidroponikus növények trágyázására. Az édesvízi halak, mint például a tilápia, és a rákok gyakori víziállatok, amelyeket ezekben a hibrid rendszerekben használnak.
A hidroponikus rendszerekkel sokféle zöldség és virágkultúra kielégítően termeszthető. A gyakori növények közé tartozik a saláta, a spenót, a kelkáposzta, a paradicsom, a paprika, az uborka, a retek, az eper és a kannabisz. Az Arabidopsis thaliana modellszervezetet néha genetikai kutatások céljából is így termesztik.
