2006-ban a borvidékeken a fagykár az átlagos éveknek megfelelő mértékű volt. Az elhalás a rügyek néhány %-át érintette, főleg a fagyzugos, mélyebben fekvő részeken, talajhoz közeli részen volt megfigy

Hirdetés

Szőlő periódikus jelentés 2006 és várható helyzet 2007

ONTSZ
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2007-01-08. 2006-ban a borvidékeken a fagykár az átlagos éveknek megfelelő mértékű volt. Az elhalás a rügyek néhány %-át érintette, főleg a fagyzugos, mélyebben fekvő részeken, talajhoz közeli részen volt megfigyelhető, a túlterhelt tőkéken. A metszés csaknem mindenütt időben és zömében szakszerűen történt meg.
Szőlő periódikus jelentés 2006 és várható helyzet 2007
A könnyezés március végétől -, a fakadás április elejétől indult meg, a hónap végén kisleveles állapotban volt a szőlő. Május első felében 20-25 cm-es hajtás állapot, a fürtkezdemények megjelenése jellemezte az ültetvényeket. A virágzás június második felében kezdődött meg, kedvező körülmények között zajlott le, a szőlő jól kötött. A sok csapadék miatt a talajokban felhalmozódott az aktív kalcium, a nedves közegben kevés volt az oxigén, a növényekben magas lett a foszfáttartalom, az edénynyalábokban akadályozott volt a vas szállítása kialakult a klorózis, a sárgulásos tünetek a szárazabb periódussal megszűntek. Helyenként a lombozaton (fonák felé kanalasodás, sárgulás)és fürtökön (részleges elhalás) bórhiány-tünetek is megfigyelhetők voltak. A fürtlehajlás június végén vált általánossá, augusztus elejére záródtak a fürtök; a zsendülés 08. 3.dekádjában kezdődött el. A szüret Bükkalja-i borvidéken szeptember 20.-tól megkezdődött. A Hegyalja-i borvidéken október közepétől kezdték meg a betakarítást, ami november első dekádjában fejeződött be. A napos őszi időjárás miatt a cukrosodás erőteljesebb volt. Bükkalján a termésátlagok 8,0 t/ha körül alakultak, a cukorfok 18-20 volt, Hegylaján a cukorfok átlagban elérte 18-19°-ot (egyes dűlőkben azonban a 19°-ot is meghaladta), az aszúsodás csak a kedvezőbb fekvésű részeken és csak későn indult meg. nem jellemző. Szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola)A nagy mennyiségű áttelelt fertőzőanyag tavasszal optimális körülmények mellet szaporodhatott. A primer fertőzésekhez szükséges környezeti feltételek május közepétől alakultak ki, ebben az időszakban a fürtök peronoszpórától mentesek voltak, de a rendszeres csapadék hatására az áttelelt szaporítóképletek csírázása megindult, május végén már előfordultak a lombozaton sporuláló olajfoltok. Fürtön az első tünetek házi kertekben és a megye déli részén ültetvényekben 06.20.-tól jelentek meg. Júliusban szárazabbra fordult az időjárás, ezért a gomba lassan terjedt. A szőlő-peronoszpóra fertőzési viszonya nagyon heterogén volt, a fitotechnika és az alkalmazott védekezések (időzítés, szerválasztás) nagyban befolyásolták a fertőzöttség mértékét.A levélen május végén az ültetvények 12%-án gyenge, június első felében 25%-án gyenge, 8 %-án közepes, 6. hó végén 30 %-án gyenge fertőzést regisztráltunk. A tetejezés következtében a fertőzött levelek nagy része levágásra került. A vizsgált ültetvényekben június második felében a fürtök mentesek voltak, július második felében a kórokozó a terület 10%-án gyenge, 2%-án közepes fürtfertőzöttséget okozott. Augusztus második felére az állomány 32%-án gyenge 12 %-án közepes fürtfertőzést regisztráltunk , emellett a fiatal leveleken jelentős számú sporuláló olajfolt fejlődött ki.Jelentős terméskiesést azonban nem okozott, mivel a csapadékos időjárás miatt nagy mennyiségű fürt-tömeget nevelt ki a szőlőJelentős a felhalmozódott fertőzőanyag mennyisége, csapadékos tavaszi időjárás esetén gyors felszaporodása várható.Szőlőlisztharmat (Uncinula necator)Az elmúlt tél időjárása a micélium telelése szempontjából kedvező volt. Az aszkospóra szóródáshoz a feltételek (min. 10 mm csapadék + 13-15 órás levélnedvesség) a Hegyalján 05.27 és 06.04. között; Bükkalján 05.24 és 06.10. időszakban helyenként több alkalommal is adottak voltak. A tavaszi hűvös, csapadékos időjárás késleltette megjelenését; az első tünetek a bogyón június végétől voltak megfigyelhetők, ezt követően felszaporodása a zöld növényi részeken csaknem folyamatos volt.
Hirdetés
Június végén fürtön az ültetvények 5 %-án volt észlelhető a betegség, július utolsó napjaiban a levélfertőzés a vizsgált felület 6 %-án gyenge mértékű volt. Augusztus végére a lisztharmat fürtfertőzöttség nagyobb felületen, az ültetvények 40 %-án volt megfigyelhető, mivel a cukrosodás folyamata csak a hónap utolsó dekádjától indult meg. A tenyészidőszak további részében a környezeti tényezők a gomba szaporodásához kedvezőek voltak, szeptember első felében az ültevények 12 %-ára kiterjedő gyenge és 8%-án közepes mértékű a lombfertőzést figyeltünk meg. Az őszi időjárás a lomb- és a vesszőfertőzések kialakulását segítette elő, nagy mennyiségű fertőzőanyag képződött.Közepes, helyenként nagy mennyiségű fertőzőanyag halmozódott fel; ami jövőre, napos, mérsékelten meleg, párás időjárás járványokat indíthat el.Szürkepenész (Botrytis cinerea)A betegség terjedését elősegítette, hogy a csapadék hatására a növekedés gyors volt, a nedvességfelvétel miatt a bogyók héja felrepedt és egyes tömött fürtű fajtáknál egymást nyomták meg a szemek, valamint, hogy helyenként jégverés okozott mechanikai sérüléseket. A virágzás időszakában nem -, a fürtzáródás fenológiai stádiumában az ültetvények 10 %-án fordult elő kis mértékű fertőzés. A zsendüléskor (augusztus elejétől) a vizsgált területek 51 %-án megtalálható volt a szürkepenész. Az érés időszakában a nappali és éjszakai hőmérséklet különbség miatti nedves növényi felület elősegítette a kórokozó terjedését; általánosan előfordult, a terület 16 %-a volt mentes, gyenge (67%) - közepes (16%) fertőzést okozott.A polifág kórokozó fertőzőanyaga nagy mennyiségben, csaknem mindenütt jelen van, a jövő évi fertőzöttség alapvetően az egyes érzékeny fenológiai stádiumokban uralkodó időjárási viszonyoktól függően fog alakulni.Szőlőmolyok (Lobesia botrana, Eupoecilia ambiguella)Fürtmolyok közül megtartotta dominanciáját a tarka szőlőmoly, de csapadékos, hűvösebb időjárás miatt a L. botrana egyedszáma csökkent, a nyerges szőlőmolyé növekedett. Hegyalján az I. nemzedék 04. 28-tól rajzott, a repülés május végéig tartott. A rajzás a változékony idő miatt elhúzódott, kevés tojást raktak; az első hernyók már május végén megjelentek, az I. generációs lárvák egy része a csapadékos időjárás hatása miatt elpusztult. Három rajzáscsúcs rajzolódott ki. II. nemzedék első egyedeit 07.09-től fogták a csapdák, alacsony egyedszámban repültek, a lárvakelést július közepétől észleltük. A rajzás július végéig elhúzódott, gyenge intenzitású repülést regisztráltunk. III. nemzedék rajzása augusztus elejétől indult meg, gyenge, ill. helyenként közepes repülés volt, ami szeptember végén fejeződött be. A tojásrakás, lárvakelés idején a környezeti tényezők kedvezőek voltak, a lárvakártétel kiterjedése és mértéke növekedett.Bükkalján a tarka szőlőmoly rajzása április végétől kezdődött meg, az első generáció repülése június elejéig húzódott el, egy nagy csúcs rajzolódott ki. A második generáció július elejétől repült, a molyokat alacsony egyedszámban fogták a csapdák. A III. nemzedék elnéptelenedett, az egyedszámok minimálisak voltak.
Hirdetés
A nyerges szőlőmolyt a csapdák június végétől nagyobb számban fogták a csapdák, a legintenzívebb repülés augusztus első felében volt. A fertőzések a következő képen alakultak:Hónap Fertőzött terület Fertőzés mértékeGyenge KözepesJúnius 54 % 54 % 0 %Július 23 % 23 % 0 %Augusztus 36 % 33 % 3 %Átlagos rajzásra kell felkészülni, mert a tarka szőlőmolyok egyedszámát a csapadékosabb időjárás negatívan befolyásolta. Fokozott figyelmet kell fordítani a nyerges szőlőmoly esetleges kártételének megelőzésére.Szőlő-levélatka (Calepitrimerus vitis)Atkák (levél-, kétfoltos, gubacs- és szilva takácsatka) száma a vegetációs időszak folyamán magas volt. A rügyfakadás időszakában a terület 39%-án gyenge, 10%-án közepes fertőzöttséget regisztráltunk. Május második felében nőtt a fertőzöttség, a vizsgált területek 67 %-án jelen volt a kártevő; 33 %-án a károsított levelek száma 15 alatt , 3%-án e felett volt.Augusztusra a több alkalommal végzett atkaölőszeres kezelések következtében a fertőzött területek nagysága és a fertőzés mértéke is csökkent: a terület 32 %-án volt jelen a kártevő; az ültetvények 28 %-án gyenge, 4 %-án közepes mértékű kártétel alakult ki.A telelő népesség száma átlagos. A fakadás, az első kis levelek megjelenése idején célszerű az egyedszámok felmérése és szükség szerint célzott védekezések elvégzése.Egyéb kártevők és kórokozók: Szilva takácsatka (Eotetranychus pruni):Az áttelelt nőstények nagyon sok tojást raktak, a melegebb részeken helyenként május első felében már a lárvák kelése is észlelhető. Ebben az időszakban Hegyalja több térségében (Tolcsva, Tokaj, Tarcal, Tállya, Olaszliszka) már erősen fertőzött gócok is előfordultak, de nem volt mentes a kártevőtől Bükkalja, Harsány Mezőkövesd és Nyékládháza-Mályi térsége sem. Helyenként a szilva takácsatka (Eotetranychus pruni) leküzdése problémát okozott, a levelek fonákán zavartanul szaporodott a kártevő. A szilva-takácsatka további terjedése és kártételének erősödése várható.Szőlőgubacsatka (Colomerus vitis)Május közepén, egyes térségekben a szőlőgubacsatka kártétele is megjelent. Május végén már vegyes népesség károsított, kisebb gócokban a fürtkezdeményeken is szembetűnő volt jelenlétük.Szőlő-gubacsatkák száma is növekedett, célszerű a fertőzési viszonyokat nyomon követni. Fakórothadás (Metasphaeria diplodiella):A hűvösebb, csapadékosabb időjárás hatására megjelent a fakórothadás a bogyókon, majd augusztus elejére újabb rothadásos tünetek alakultak ki; a vegetációs időszak további részében a fertőzés gyakoriság 5% alatt maradt.A fertőzőanyag mennyisége növekedett, jövőre, ha az időjárás meleg, párás lesz valószínű a fakórothadásos tünetek nagyobb mértékű megjelenése.Miskolc, 2006. november 18.Dr. Gyulainé Garai Adrienneelőrejelző

Forrás: ONTSZ

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

zárvatermők (Angiospermatophyta)

a növényvilág legfejlettebb törzse. A magkezdeményt a termőlevelekből kialakult zárt termő... Tovább

alkének (olefinek)

egy kettős kötést (pi-kötés) tartalmazó ->szénhidrogének, telítetlen vegyületek. A kettős... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.