A csarnoktárolók célszerű szélességi mérete: 18-21 m, melynél a tárolási magasság a széleken 3,0-3,50 m, középen max. 6,00 m. A csarnoktárolók szerkezeti kialakítása sokféle lehet, legjobban az előregyártott vasbeton pillérekre lekötött acéltartós megoldások váltak be, mert ennél nem szükséges külön tűzvédő bevonat a pilléreken (TH=0,5 óra). Az 1980-as években épült épületek vázaként a DV-KU-18 és DV-T volt a leggyakoribb. Jelenleg sokféle váztípusból építenek tárolókat, pl. Béker, Rutin, Lindab, Mezőváz, SCS-K, K-Span, stb. Azok a jó tárolótípusok, melyeknél a gabona rézsüszögéhez igazodik a tetőfedés szöge, azaz a teljes tárolótér betárolása fix beépítésű szállítószalaggal, vagy más szállítópályával megoldható, azaz a teljes térfogata jól kihasználható. Ekkor már nem a tárolótér négyzetméterára (ami jelenleg igényszinttől függően nettó 30-35.000.-Ft/m2), hanem a gabona tonnájára vonatkoztatott építési költsége lesz a meghatározó, mely jó esetben 8.000.-Ft/tonna, vagy ennél alacsonyabb értékűre adódik. A tárolók vasbeton pillérei nem igényelnek karbantartást, és nem kell tűzvédő bevonattal ellátni azokat. Másrészt a tárolótér belső falfelülete sík legyen, ne legyen rajta kiugrás, beszögelés, mert azon a kórokozók megtapadnak, nehéz a tisztántartásuk. Ezért csak sík, helyszínen készített vasbeton oldalfallal javasoljuk e tárolókat megépíteni, a gabona oldalnyomására méretezve, hosszú élettartama és terhelhetősége miatt.
A tárolók hosszméretének a tűzszakasz nagysága szab határt. A max. 1.800 m2-es tűzszakaszhoz 90 m épülethossz tartozik 20 m szélességnél. Az 5.000 tonnás tárolótér mérete 18x60 m, azaz a 10.000 tonnás tárolótér csak két tűzszakaszban alakítható ki.
Az épületek fedése színes fém trapézlemezekből készül, a tárolótér megvilágítását a tetősíkba beépített bevilágítósávokkal előnyös biztosítani, oldalablakok nélkül. A csarnoktárolók kiszellőztetéséhez a végfalakon elszívó ventillátorokat kell beépíteni a keletkező pára elszívásához, mely páratartalom-mérővel együtt automatizálható megoldást ad. A fémlemez alatt alátétfóliát célszerű elhelyezni, a gerincnél a párakivezetést biztosítva.
A tárolótér padozata gépi simítású C25-ös beton, ipari padló minőségben kialakítva. A kopórétegeként 5 kg/m2 mennyiségben adalékot célszerű adagolni, és ezt géppel simítva bedolgozni, még a beton teljes szilárdulása előtt.
A tárolók végfalában 4x4,50 m-es tolókaput célszerű beépíteni, és a végfali vasbeton oszlopok belső oldalába beépített U szelvénybe 6 cm-es keményfapallók rakhatók a tárolótér teljes kihasználásoz.
A felsorolt műszaki megoldások sokszínűsége ellenére a fajlagos tárolási mutatók jó összehasonlítást tesznek lehetővé. A dongafedéses épületek így jól funkcionálhatnak tovább, pl. géptárolóként.
Előnyösek a többcélú épületként építhető csarnokvázak, melyek belmagasságát jól megválasztva az épületek tervezett élettartama alatt (T=50 év), a funkciókat váltva 10-15 évenként, hasznos épületekként üzemeltethetők, bontási-átalakítási költségek nélkül.
A csarnoktárolók gépi betárolása mobil gépekkel is megoldható, de javasoljuk egy könnyű felső szállítószalag és kezelőjárda beépítését. Ezzel a tárolótér jobban kihasználható, és a tároló kapacitása nagymértékben megnő. A garatból egy felhordó juttatja a szalagra a terményt, majd innen kerül a tárolóba. A gépi kitárolásra korábban voltak kísérletek, de ezek nem jártak sikerrel. A gabona szellőztetéséhez a befúvó csatornákat alkalmazzák elterjedten, de ehhez egy vízszintes síkban a gabonát elosztó rendszert is be kell építeni, mely egyenletesen teríti szét a terményt. A STRUKTÚRA-BAU-TYP Szerkezetépítő Kft. (Békéscsaba, Andrássy út 49. T/Fax: 66/445-335) tervezési és építési gyakorlata szerint csak olyan tárolókat szabad építeni, mellyel a termény minőségmegóvása hosszú távon biztosított és fenntartási költsége minimális.
Forrás: Agrárágazat
