Százmillió cápát ölnek meg évente - figyelmeztet egy új tanulmány, amely szerint az agresszív túlhalászat a kihalás szélére sodor egyes cápafajokat. Cápa, cápavadászat, cápa védelem

"Az elemzésünk azt mutatja, hogy nagyjából minden tizenötödik cápa válik évente halászat áldozatává - húzta alá közleményében a tanulmányt vezető Boris Worm, a kanadai Dalhousie Egyetem biológiaprofesszora. - Az uszonyuk iránti egyre növekvő kereslet miatt a cápák ma már olyan sebezhető helyzetben vannak, mint eddig még soha."

    

Az elérhető adatok és a nem bejelentett illegális fogásokra vonatkozó becslések alapján 2000-ben százmillió, 2010-ben pedig 97 millió cápát öltek meg halászok. Megfelelő adatok híján azonban a kutatók úgy vélik, hogy az évente leölt cápák valós száma 63 millió és 273 millió között mozoghat - adta hírül a LiveScience című tudományos hírportál.

    

A cápákat húsukért, májolajukért, porcukért és értékes uszonyukért halásszák: utóbbit gyakran a még élő állatról vágják le, hogy a Kelet-Ázsiában ősi és drága ínyencségnek számító cápauszonylevest készítsenek belőle. A cápák lassú növekedési és reprodukciós üteme miatt a populációk számára nagyon nehézkes a talpra állás.

    

A természetvédők szerint a cápapopulációk fogyatkozása azért aggasztó, mert csúcsragadozóként segítenek az óceáni ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában. A hét vége óta 177 ország delegáltjai üléseznek Bangkokban, hogy korszerűsítsék a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezményt (CITES). A napirendi pontok között szerepel öt olyan cápafaj - az óceáni fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus), a heringcápa (Lamna nasus) és három pörölycápa faj - fokozott kereskedelemi védelme, amelyeket uszonyukért vadásznak. 

    

A kutatási eredményeket a Marine Policy című folyóirat internetes oldalán közölték a szakemberek. 

 

1. A cápáknak nincsenek csontjaik.
A cápák kopoltyúikat használják arra, hogy oxigént szűrjenek a vízből. Ők a halak egy különleges fajtája, az úgynevezett "elasmobranchák", ami lefordítva annyit jelent, hogy porcszövetekből álló halak - abból az átlátszó, reszelős anyagból, amiből a füled és az orrod hegye is készült. Ebbe a kategóriába tartoznak a ráják, a fűrészhalak és a ráják is. Porcos csontvázuk sokkal könnyebb, mint a valódi csont, és nagy májuk tele van alacsony sűrűségű olajokkal, mindkettő segíti őket a felhajtóerőben. 

Bár a cápáknak nincsenek csontjaik, mégis képesek megkövesedni. Ahogy a legtöbb cápa öregszik, a csontporcukba kalciumsókat raknak le, hogy megerősítsék azt. A cápák kiszáradt állkapcsa nehéznek és szilárdnak tűnik és érződik; olyan, mint a csont. Ugyanezek az ásványi anyagok teszik lehetővé, hogy a legtöbb cápa csontváza szépen megkövesedjen. A fogak zománccal rendelkeznek, így azok is megjelennek a fosszilis anyagban.

2. A legtöbb cápának jó a látása.
A legtöbb cápa jól lát a sötét, megvilágított területeken, fantasztikus éjszakai látása van, és látja a színeket. A cápák szemgolyójának hátsó részén egy tapetumnak nevezett fényvisszaverő szövetréteg található. Ez segít a cápáknak abban, hogy kevés fénynél is rendkívül jól lássanak.

3. A cápáknak különleges elektromosan érzékelő szerveik vannak.
A cápáknak apró fekete foltok vannak az orruk, a szemük és a szájuk közelében. Ezek a foltok a Lorenzini-ampullák - különleges elektromágneses érzékelőszervek, amelyek lehetővé teszik a cápák számára, hogy érzékeljék az elektromágneses mezőket és az óceánban bekövetkező hőmérsékletváltozásokat.

4. A cápák bőre olyan érzés, mint a csiszolópapír.
A cápabőr pontosan olyan érzés, mint a csiszolópapír, mert apró, fogszerű struktúrákból, úgynevezett placoid pikkelyekből, más néven bőrfogakból áll. Ezek a pikkelyek a farok felé mutatnak, és segítenek csökkenteni a környező víz súrlódását, amikor a cápa úszik.