notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Szarvasgomba termesztése

Hirdetés

Jövedelmező befektetés mindenkinek – A szarvasgomba termesztéséről

Sz.F.
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A szarvasgomba termesztése

A szarvasgomba termesztése

Termesztésénél sok-sok környezeti tényezőre oda kell figyelni, mint a legtöbb termesztett növénynél. Ilyen a megfelelő klíma és a talaj (általában meszes humuszos talajt kedvelnek, de meg kell vizsgálni a C/N arányt és a mikroelemtartalmat). Franciaországban már a 19. század elején a természet leutánzása alapján rájöttek, hogy ha szarvasgombát termő tölgyfa alá vetnek makkot és az abból kifejlődött csemetéket szétültetik, akkor azoknak a fáknak a gyökerei idővel maguk is triflát kezdenek teremni, mert a csemete gyökerére nagy valószínűséggel rátelepszik a szarvasgomba.

 

1810-ben  Croagnesben bizonyos  Joseph Talon tűzifának telepített egy új tölgyest, meglepetésére hat év elteltével szarvasgombát talált az ültetvényén. Ezután már tudatosan hozták létre az ezzel a technológiával szaporított facsemetéket majd 1-2 éves korukban átültetve létesítették az első szarvasgomba termesztő ültetvényeket. Manapság évente 300-400 ezer fát ültetnek Franciaországban és vonnak be a szarvasgomba-termesztésbe.

Hirdetés

 

A gasztronómiailag értékes, földalatti termőtesttel rendelkező mikorrhizás gombák termesztése ültetvényeken történik. Az ektomikorrhiza-képző gombák talajmicéliuma általában a fák gyökerétől számított egy méteres távolságig szövi át a talajt. A termesztett trifla minősége semmiben sem különbözik a vadon termő példányokétól. Vannak szarvasgombafajok amelyek gazdanövény specifikusak. Ilyen például a homoki szarvasgomba (Mattirolomyces terfezioides), mely kizárólag a fehér akáccal (robinia pseudoacacia) lép szimbiotikus kapcsolatba és arbuszkuláris mikorrhizát képez, igen gyakori gombája az alföldi homoktalajos elegyes akácosoknak. 

 

Egy ültetvény létrehozásakor figyelembe kell venni, hogy például a kocsányos és csertölgy lassú növekedésű, ezért az ültetést követően 6-8 év is eltelik, mire az első szarvasgombatermések megjelennek. A mogyoró viszont gyors növekedésű, ezért már 4-6 év után várható a termés. Persze éppen a gyors gyökérnövekedése miatt nagyobb az esélye a szennyező konkurens gombák megjelenésének a gyökéren.

Hirdetés

 

Egy új szarvasgomba ültetvény többszörösen is hasznosulhat, hiszen például a mogyoró vagy a nagylevelű hárs is alkalmas a kettős hasznosításra. A mogyoró termése gyűjthető, a hárs pedig hasznosítható méhészeti célra vagy a virágja fűszerként. Az újonnan telepített szarvasgombás ültetvények nem igényelnek komolyabb növényápolási munkálatokat, 40-50 évre biztosítják egy-egy terület kihasználtságát, gátolják a talajerróziót.

 

Magyarországon gazdasági becslések szerint 5 ezer hektáron lehetne szarvasgombát termeszteni, de napjainkban ennek a területnek csak elenyésző töredékén folyik termelés. A szarvasgombán kívül a magyarországi erdőkből szinte teljesen eltűnő egyéb gombafajokkal is lehet mikorrhizálni és termesztésükbe fogni, például a tinórukkal, a rizikével, a pereszkékkel és az ízletes vargánya gombával is.

 

Forrás: Wikipédia

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
285 464
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 880 199
Közösség

csöves kukorica szellőztetéses tárolóberendezés

a hagyományos góréban való tárolás továbbfejlesztése mest. légáram befújásával. Olyan,... Tovább

gabonák érési fokozatai

a —>gabonafélék szemtermésének az érése a tejes- v. zöldéréssel kezdődik; a szem... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 164

Átlagos értékelés: 4.8