Rengeteg levelet kaptunk tőletek tavaly, de már idén is, melyekben az állt, hogy sok gondot okoz számotokra a palánták nevelése. Mostani cikkem éppen ezért íródott, ha elolvassátok, mindent megtudhattok a palántákat megtámadó betegségekről, és az ellenük való védekezésről!
Legfontosabb szabályok palántanevelés során
Nagyon régi és fontos szabály, hogy csak és kizárólag fertőzésmentes közegben nevelt egészséges palántákból nyerhetünk egészséges növényállományt! Ezért fontos, hogy vetőmagot csak megbízható helyről vásároljunk, minden esetben célszerű csávázott magot szereznünk, ellenkező esetben nekünk kell elvégeznünk a csávázást, különösen akkor, ha saját szedésből, vagy ismeretlen helyről származik a mag (a csávázásról később még fogok szót ejteni).
A higiéniás szabályokat vegyük figyelembe, a kórokozók fertőzése ellen a palántanevelés során használt eszközöket mossuk le, fertőtlenítsünk, munkavégzés során pedig többször mossunk kezet szappanos vízzel. Nagyon sok kórokozó fertőz a talajból, ezért csak fertőtlenített talajt használjunk a palánták neveléséhez, vagy legalább évente cseréljük a talajt. Fontos, hogy a magtakaró földet is fertőtlenítsük, a szükséges mennyiséget nagyjából tízseres mennyiségű száraz homokkal, majd magtakaró földdel keverjük el, és csak így szórjuk a magra.
A talajfertőtlenítést végezhetjük kémiai úton, gőzöléssel is, ez a leghatékonyabb mód, mivel mélységig minden élő szervezetet elpusztít. Hátránya ebből adódóan az, hogy a hasznos szervezeteket is kiírtja. A talajfertőtlenítő szerek nemcsak a kórokozókra, kártevőkre mérgezőek, hanem a növényekre is, ezért csak üres növényházban használhatók. Hatásukat 5-20 Celsius fokos hőmérsékletű talajon fejtik ki optimálisan, efölötti hőmérsékleten előbb bomlanak le, így előbb is vethetünk, viszont hatékonyságuk csökken.
Néhány szóban a csávázásról
Kétféle módon végezhetjük el a csávázást, az egyik a nedves csávázás, ekkor a magot 10-15 percig csávázólében tartjuk tüllzacskóban, majd leöblítjük, megszárítjuk, és utána vetjük.
A másik a porcsávázás, ebben az esetben a magmennyiség súlyának megfelelő szer mennyiséget szórunk egy edénybe a magra és alaposan összerázzuk, hogy egyenletesen jusson a mag felületére. Itt nincs szárítás, azonnal vethető a kezelés után a mag.
Fontos megjegyezni azonban, hogy a csávázás csak a mag felületén található kórokozókat pusztítja el, a mag belsejében lévőket nem! Most, hogy megismerkedtünk az alapokkal, nézzük, melyek azok a betegségek, amikre fel kell készülnünk, a következő oldalon bemutatom mindet, illetve azt is elmondom, hogyan védekezhettek ellenük!
