Az orosz élelmiszeripar fejlődése 2005-ben, orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat

hirdetes

Az orosz élelmiszeripar fejlődése 2005-ben

dr. Kemény Ádám
Facebook logo

KÖVESS MINKET

FACEBOOKON

Az orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat nemrégiben közzé tette az oroszországi élelmiszeripar fejlődésének 2005. évi alapvető tendenciáit.
Az orosz élelmiszeripar fejlődése 2005-ben, orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat
Az adatok szerint az ágazat az elmúlt évben a korábbi időszakhoz képest valamivel nagyobb mértékben, összességében 4,4%-kal növekedett. A növekedés üteme 2004-ben 4,0%, 2003-ban 5,1%, 2002-ben pedig 6,5% volt, tehát eléggé erőteljesen érzékelhető az ágazat teljesítménycsökkenése. Ugyanakkor az élelmiszeripar növekedése még mindig jelentősen meghaladja a teljes mezőgazdaságét, amely az utóbbi években csak 1,0-1,5%-körüli éves növekedést tudott csak produkálni.
    A legfontosabb alágazatok termelését a következő táblázat szemlélteti:
 
 
1995
2000
2003
2004
2005
2005/2004
(%-ban)
Kristálycukor, ezer tonna
3155
6077
6165
4852
5588
115,1
Pékipari termékek, millió tonna
11,3
9,0
8,4
8,1
7,9
97,5
Növényolaj, ezer tonna
1240
1375
1598
1867
2206
118,2
Hús, ezer tonna
2370
1193
1677
1698
1827
107,6
Kolbászfélék, ezer tonna
1293
1052
1700
1832
1967
107,4
Állati zsírok, ezer tonna
hirdetes
421
267
285
271
277
102,2
Tej, millió tonna
5,6
6,2
8,5
8,7
9,4
108,0
 
    A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy a cukor, a hús, a hústermékek, a kolbászfélék, a növényi olajok, és a tej termelése növekedett nagymértékben, és ez ellensúlyozni tudta a pékiparban bekövetkezett kisebb visszaesést. Az utóbbi alágazat termeléscsökkenése egyébként elsősorban nem kapacitásgondokat jelez, hanem azt, hogy a lakosság fogyasztási szerkezete átalakulóban van.
    Az alkoholos italok termelése az elmúlt években, így 2005-ben is jelentősen növekedett. A pezsgő és a konyakok előállítása emelkedett a legnagyobb mértékben, miközben a vodkagyártás relatíve visszaszorult. A tendenciák egybeesnek a fogyasztási szerkezet lassú módosulásával, és az alacsonyabb alkoholtartalmú italok térnyerésével. A bortermelés 1990-hez viszonyított visszaesése elsősorban az import nagymértékű növekedésével függ össze.
 
Alkoholos italok termelése                     Millió dkl
hirdetes
 
1990
1995
2000
2005
2005/2000
(%-ban)
Vodka
138
123
123
132
107,3
Bor
75,7
15,2
24,1
31,8
131,9
Pezsgő
8,3
8,2
6,8
14,1
207,3
Konyak
5,9
8,3
17,49
44,74
255,8
 
    Az élelmiszeripar teljesítményének összesített értékelése alapján elmondható, hogy egy sor fontos élelmiszer esetében még mindig nem sikerült elérni az 1990. év termelési szintjét. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy az ágazat már évek óta jóval gyorsabb ütemben növekedik, mint a mezőgazdaság.
    2005-ben az országban 73,55 ezer olyan termelőt regisztráltak, amelyek élelmiszeripari tevékenységet folytattak. A vállalkozások 87,8%-a magántulajdonban van, s továbbra is folyamatosan csökken az állami struktúrák részaránya. Az ágazatban foglalkoztatottak száma az év folyamán átlagosan 1,7 millió fő volt, a munkaerő-állomány megelőző évhez viszonyítva lényegesen nem változott. Az átlagbérek alakulása kedvező volt, és a növekedés (17,8%) meghaladta az infláció ütemét. A bérszint ugyanakkor lényegesen (21%-kal) elmarad az ipari átlagtól, bár így is mintegy kétszerese a mezőgazdasági átlagnak.
    Gyakorlatilag változatlan maradt az ágazatba irányuló befektetések volumene. 2005-ben összességében 73,8 milliárd Rbl-t invesztáltak az élelmiszeriparba, ami elenyésző része a teljes országos beruházási volumennek. Külföldi tulajdonosok összesen 876 millió USD-t fektettek be az ágazatba. A legnagyobb külföldi befektetők változatlanul: Svájc, Németország, Hollandia. A legkedveltebb célágazatok az édesipar, a sörgyártás, és a konzervipar.
 
hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


Tovább a Lexikonhoz

35/2006. (V. 15.) FVM rendelet

a gabona intervenciós felvásárlásáról szóló 101/2005. (X. 28.) FVM rendelet... Tovább

hossztöltéses halastó (féloldalas halastó)

azoknak a halastavaknak az elnevezése, amelyek a völgynek csak az egyik oldalát foglalják el.... Tovább

Tovább a lexikonra