Munkahelyünk általában, sajnos, nem csak a fizetésünknek, napjaink kreatív időtöltésének, kedves kollegáknak gyűjtőhelye.
Egyre elterjedtebb és gyakoribb jelenség a munkahelyi stressz. A stressz következményei pedig még ennél is súlyosabbak: megkétszerezik bármely betegség kockázatát, a stresszel terhelt munkavállaló pedig nem képes tanulni, alkalmazkodni, de még aludni se.
Mi a stressz?
Napjainkban nagyon sokszor halljuk ezt a szót, pontosítsuk hát az értelmét! Akkor kerülünk stresszes állapotba, ha pszichológiai vagy fiziológiai jóllétünket veszélyeztető eseménnyel találkozunk. A stresszt kiváltó tényezőket, azaz ezeket az eseményeket stresszoroknak nevezzük. (Negatív) Stresszor lehet egy veszélyes helyzet, baleset vagy egy valódi tűzriadó az irodaházunkban (ez a fiziológiai jóllétünket veszélyezteti), de az is, ha úgy érezzük, nem tudjuk a feladatunkat határidőre befejezni, és ezért elmarasztalást kaphatunk a főnökünktől (ez a pszichológiai állapotunkat, azaz lényegében a jókedvünket befolyásolja.). A pozitív stressz jó élményekhez kötődik, izgulunk, hogy a másnapi kézilabdameccset vagy teniszpartit megnyerjük-e, vagy a szívünk a helyéből kiugrik az esti randira gondolva…
Ki bírja jobban?
A stressztűrő képesség egyénenként változó, az öröklött adottságok és a tanult magatartás ötvözete, ami nagymértékben fejleszthető. Ki-ki felmérheti, mennyi terhelést bír, mikor kezd el szorongani, izzadni a tenyere, remegni a keze, s hebegni, amikor beszélnie kell. A University of California kutatóinak felfedezése szerint például nem egyformán reagál a két nem a stressz-helyzetekre. A férfiak viselkedése az ismert "fight or flight", vagyis "harcolj vagy menekülj" formulával jellemezhető, a nőké azonban nem. Az ő viselkedésükre a kutatók a "tend-and-befriend" angol rigmust találták a legjellemzőbbnek, ami annyi tesz: gondoskodj és barátkozz!
Az alapvető különbség férfiak és nők nehéz, stresszes helyzetekben mutatott viselkedése közt az, hogy a nők sokkal inkább hajlamosak rá, hogy segítséget kérjenek, vagy támaszt keressenek másoknál: telefonáljanak barátaiknak, családtagjaiknak, vagy egész egyszerűen útbaigazítást kérjenek, amikor nem találnak oda valahová.
A stressz testi panaszai
A fej-, hát-, gerinc- és gyomorfájdalmak, a végtagzsibbadás, alvászavar, stb. A túlzott feszültség nemcsak hanyag munkát, de munkaerő-elvándorlást és betegségeket is előidézhet. Egy brit felmérés szerint a heti 48 óránál többet dolgozó férfiak egyharmada érzi úgy, hogy a túlhajszoltság kedvezőtlenül hat szexuális életére. Súlyos alvászavarokat is okozhat a feszített munkatempó. Az Európai Unió egyik tanulmánya szerint stressz szempontjából a legrosszabb helyzetben a részmunkaidősök, a megbízási szerződéssel dolgozók, az alvállalkozók és idősebb munkavállalók vannak.
Mit tehetünk a stresszhatások ellen?
Kerüljük el a teljesítménykényszert!
Javítsuk szervezési készségeinket!
Ismerjük meg jobban önmagunkat!
A hobbi sokat segít!
Tartsuk karban a testünket!
Töltsünk együtt minőségi időt a párunkkal, a barátainkkal!
