Szakmai és üzemeltetési hibák okozták a miskolci vízszennyeződést

Szakmai és üzemeltetési hibák okozták a miskolci vízszennyeződést

hirdetes
Vízközmű-törvényt terjeszt hamarosan az Országgyűlés elé a környezetvédelmi tárca. Persányi Miklós miniszter szerint a jogszabály az eddiginél világosabban rendezi majd a vízszolgáltatás feladatát és felelősségeit. A tervezet célja többek között a miskolci ivóvíz-szennyezéshez hasonló esetek megakadályozása is.
Szakmai és üzemeltetési hibák okozták a miskolci vízszennyeződést, verespataki bánya, helyreállítási munka, árvízvédelem, környezetgazdálkodás

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajmûvelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezõgazdaság: Agrároldal.hu.

A környezetvédelmi tárca vizsgálatot indított a miskolci ivóvíz-szennyezés körülményeinek tisztázására. A vizsgálat eredményei szerint szakmai és üzemeltetési hibák is hozzájárultak a szennyezéshez - jelentette be pénteken Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Nem volt megfelelő többek között az ivóvíz fertőtlenítését szolgáló technológia, mivel a városi önkormányzat évtizedekig tőkét vont ki a vízellátó rendszer finanszírozásából. A miniszter elmondta, hogy a kormány hamarosan benyújtja az Országgyűlésnek a víziközmű-törvény tervezetét, ez jogilag a jelenleginél jobban rendezi majd e szolgáltatási kört. 
Nincs engedély a verespataki bányára 
A miniszter elmondta, a verespataki nemesfém bányához a román kormány még nem adott hozzájárulást, az erről szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. A bányavállalat azonban reklámkampányba kezdett Romániában, hogy meggyőzze a lakosságot a létesítmény hasznosságáról. 
Persányi Miklóst Románia budapesti nagykövete tájékoztatta arról, hogy jelenleg is tart a bánya hatásvizsgálati eljárása. Ennek keretében augusztusban 14 romániai városban tartanak közmeghallgatást. Magyarország - az erre vonatkozó nemzetközi egyezmény alapján - részt vehet a hatásvizsgálati eljárásban, ennek keretében augusztus 28-án Szegeden lesz közmeghallgatás. A miniszter javasolta a nagykövetnek, hogy augusztus 29-én Budapesten is tartsanak közmeghallgatást az ügyben. 
11,2 milliárd forint helyreállítási munkákra 
Persányi Miklós részletesen szólt a közelmúlt árvizeinek helyreállítási munkálatairól. Ennek keretében 22 helyszínen 28 kilométernyi árvízvédelmi védvonalat, öt műtárgyat az ehhez tartozó csatornaszakasszal, valamint 350 partvédő művet, hat kilométeres partfalat, illetve Tokaj belterületén egy védelmi szakaszt kell felújítani. A helyreállításra a kormány 11,2 milliárd forintot biztosított. A munkák az előkészítési szakaszban tartanak, de 22 helyszínből 12-nél a munkaterület átadása már megtörtént, és megkezdődött a kivitelezés. A legtöbb munkát Tokajban végezték el. 
A Vásárhelyi terv munkáiban is legalább féléves elmaradást okoz majd, hogy az árvizek miatt nem lehetett hozzáférni az anyagnyerő helyekhez, nem lehetett dolgozni a gátakon, azok lassú száradása miatt - mondta a miniszter. 
2007-től négyszer több jut árvízvédelemre 
Az eddig felhasznált és lekötött 34 milliárd forinton felül a Vásárhelyi terv első ütemének munkáihoz a jövőben már felhasználhatják az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az árvízvédelemre igénybe vehető évi 20 milliárd forintot. Ez négyszerese a korábbi években erre a célra felhasználható évi ötmilliárd forintnak. 
A miniszter szólt arról, hogy a Tisza árvízvédelmi biztonságát jelentő Vásárhelyi-terv első szakasza valósul meg 2008-ig, a tervek szerint elkészül öt árapasztó tározó, ezek közül kettő már jövőre. A közelmúltban adták át a tiszaszigeti töltésfejlesztést Szeged és az országhatár közötti szakaszon, s a közeljövőben készül el a Körös-torkolat alatti partbiztosítás. Mint mondta, a teljes munka, a Vásárhelyi-terv három szakaszának elkészítése reálisan számítva negyed évszázadot is igénybe vehet. Ez 14-15 árapasztó tározó megépítését, a teljes árterület kitisztítását, valamennyi gyenge árvízvédelmi szakasz megerősítését jelenti. 
Megtörtént a lakossági károk felmérése 
Az árvíz sújtotta településeknek a megyei vis maior keretek terhére 170,8 millió forint, a központi vis maior tartalékkeret terhére 1,6 milliárd forint támogatást hagytak jóvá és fizettek ki. Az önkormányzatok további támogatást kérhetnek az önkormányzati tulajdonban keletkezett károk helyreállítására is. A kérelmek beérkezése és jóváhagyása folyamatos, eddig 56 millió forintot hagytak jóvá és fizettek ki. 
A lakossági károk felmérése a Duna és a Tisza mentén egyaránt megtörtént. A települési jegyzők augusztus 15-ig juttatják el a települések keretösszeg igényét a megyei újjáépítési bizottságokhoz. E testületek döntése után augusztus végéig továbbítják az igényeket az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek. A települési keretösszegről a tárca szeptember 15-ig dönt, s a kifizetések kora ősszel várhatók. A lakosság számára folyósítandó kártérítés mértékét a települési önkormányzatok saját hatáskörükben döntik el többek között a szociális helyzet, a kárigény alapján. 

hirdetes

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértõitõl! Kérje ajánlatunkat itt!

hirdetes

Forrás: www.magyarorszag.hu

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


Tovább a Lexikonhoz

fehérjeszintézis

az élő szervezet számára nélkülözhetetlen fehérjék felépülése az intermedier... Tovább

.../2006. (...) FVM rendelet a szõlõ szaporítóanyagok elõállításáról, minõsítésérõl és forgalomba hozataláról

A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és... Tovább

Tovább a lexikonra