Sajnos a betegségek és kórokozók már egészen fiatal korukban megtámadhatják a növényeinket. Ezek közül egy, a hervadásos palántabetegség pedig kifejezetten gyakran tizedelheti a házikertünk állományát, ami bosszúságra és elkeseredésre ad okot nekünk, kertészeknek. Ismerjük meg, mi áll a háttérben, és mire kell odafigyelni a zöldséges kertben!
Ki ne szeretné a paradicsomot, a paprikát, vagy az uborkát? Szerintem ezeknek a növényeknek a termesztése benne van a top 10-ben minimum, ha a magyarok házi kertjét nézzük. Épp ezért rettentően szomorúak és dühösek tudunk lenni, ha évről évre valami elviszi a termést, és megbetegszik a növény. A hervadásos palántabetegségek sajnos előszeretettel fertőzik ezt a 3 nagyon kedvelt zöldséget. Lássuk hogyan, és mikor történik a fertőzés!
Hajtatásban
Ilyenkor előfordulnak élettelen (nem fertőző) kórokozók is, amik leginkább termesztési hibákból erednek. Ilyen hiba például a talaj magas sótartalma vagy a trágya-túladagolás, mivel ez gyakran a növény hajszálgyökereit károsítja. A vékony hajszálgyökerek barnulása szabad szemmel nem igazán látható, épp ezért súlyosabb esetekben a gyökerek pusztulása is bekövetkezhet. Az élő (fertőző) kórokozók közül a baktériumok, de sokkal gyakrabban a gombák idéznek elő hervadást. A gombák a szállítószöveteket károsítják, miközben a száron foltosságot vagy rothadást eredményeznek, és ezzel idézik elő a fiatal növények hervadását, végül pedig a pusztulásukat.
Szklerotíniás betegség (Sclerotinia sclerotirium)
Ez a betegség – ami a fehérpenézes rothadás névre hallgat – általában a zöldség állományban elszórtan vagy foltszerűen jelentkezik. Jellemzően a szártövön megjelenő vizenyős foltokról tudjuk felismerni, amiken pluszban fehér, vattaszerű gombafonál-bevonat képződik és végül vízcseppek kíséretében fekete szkleróciumok – kitartóképletek – alakulnak ki. Az ilyen tő elkezd lankadni, hervadni, végül elpusztul.
