Milyen műtrágyákat érdemes használnunk a kertben?

Milyen műtrágyákat érdemes használnunk a kertben?

Sokan kérdezték, hogy érdemes-e használnunk műtrágyákat a kertben, és ha igen, akkor melyik műtrágyák a legalkalmasabbak. Mostani cikkemben mindenre választ adok!


Milyen műtrágyákat érdemes használnunk a kertben?

A tápoldatozásra alkalmas műtrágyák jellemzői: teljes oldhatóság (kevesebb, mint 0,02 százalék szilárd maradék), gyors oldódás a vízben (kb. 20 perc), finom szemcsézettség (az alkotórészek átmérője 0,6-0,15 mm között legyen), magas tápelemtartalom a törzsoldatban, ne lépjen reakcióba a vízben oldott sókkal, minimális legyen a kondicionáló anyag tartalma (kevesebb, mint 150 ppm a szárazanyag tartalomra számítva).

A műtrágyák oldhatósága az egyik legfontosabb tulajdonság, melyet ismernünk kell, hogy adott hőmérsékleten milyen töménységű törzsoldatot készíthetünk az egyes anyagok felhasználásával. Az oldódás lehet hőelvonással járó folyamat, így az oldat hőmérséklete csökken. Ez különösen érzékelhető az ammónium-nitrát és a karbamid oldásakor, ahol az edény oldalának deresedése is megfigyelhető.

Használjunk 20%-al több vizet a törzsoldat elkészítése során, mint az a műtrágyák oldhatóságából számítható. A hőmérséklet ugyanis változhat, és az általunk előállított oldat könnyen telítődhet, megkezdődhet a sókiválás. Ez különösen a tápoldat szivattyúk használatakor veszélyes, mivel a kristályok károsítják a mozgó alkatrészek felszínét. A kloridtartalmú műtrágyák használatánál vegyük figyelembe a növények klór tűrését. Kalcium- és magnézium-nitrát használata esetén a kémhatás ne legyen magasabb 6-nál, és a kicsapódások megelőzésére ne használjunk foszforsavat.

Az ammónium tartalmú műtrágyák a víz kémhatását akár 11 pH értékre is emelhetik, mely a kalcium- és magnézium-karbonát gyors kicsapódásához vezet. A N műtrágyák vízben jól oldódnak, a vízben oldott anyagokkal nem lépnek reakcióba, kivéve az ammónium-szulfátot, mely kalciumban gazdag vízben CaSO4 formájában kicsapódik. Valamennyi P műtrágya eltömődést okozhat, ha a víz kémhatása magas (nagyobb, mint pH 7,5), vagy alacsony (kisebb, mint pH 4,5). Az eltömődés gyorsasága a jelenlévő kalcium, magnézium, vas elemek mennyiségétől függ. A mono-ammónium-foszfát (MAP) jól oldódik vízben, ha azonban az öntözővíz kalciumtartalma nagy, akkor a foszfor dikalcium-foszfát alakjában kicsapódik és hozzájárul a szórófejek, csepegtető elemek eltömődéséhez.

A K műtrágyák nem okoznak semmilyen kicsapódást a vízben oldott anyagokkal, kivéve a K2SO4-ot, mely a magas koncentrációjú kalciummal reakcióba léphet. Amennyiben a növény nem érzékeny a klór tartalomra, úgy a KCl használata javasolható, mivel a legjobban oldódik, és legolcsóbb K forrás. A műtrágyák összetételét figyelembe kell venni abból a szempontból is, hogy a víz oldott sótartalmával reakcióba lépve növelhetik az eltömődési folyamatok sebességét.

A foszforsav, vagy azok a műtrágyák, melyek oldódása során foszforsav keletkezik, a vízben oldhatatlan vas, kalcium és magnézium sókat képezhetnek. A kalcium koncentráció ne haladja meg a 6 mgeé/l mennyiséget. A hazai talajvizek nagy mennyiségben tartalmazzák a fenti elemek különböző sóit, így a műtrágyatípus megválasztásában nagyon körültekintően kell eljárni, ajánlatos szakmai segítséget kérni új kombinációk használata előtt. Az oldatkoncentráció megállapítása és az adagolás során vegyük figyelembe a növények sótűrő képességét is, mely a csírázáskor a legalacsonyabb.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS


takarmánydinnye (Colocynthis citrullus [L.] Küntze)

a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó, az étkezési görögdinnyéhez (Citrullus... Tovább

páratlanujjú patások (Perissodactyla)

az —>emlősök osztályának egyik rendje, közepes v. nagy testű állatok, lábujjaik száma... Tovább

Tovább a lexikonra