notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Csodálatos magyar falvacskák

Hirdetés

3 + 1 csodálatos magyar falucska

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Érdemes nyitott szemmel járni a világban, ráadásul nem is kell messzire mennünk ahhoz, hogy csodákat láthassunk! A most következő cikkben 3 + 1 mesebeli magyar törpefalut mutatok be nektek, melyeket mindenképpen látnotok kell élőben is! 

Mesebeli magyar faluk

(Kép forrása: maradjitthon.hu) 

 

Háromhuta

 

Háromhuta egy község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sárospataki járásában, Miskolctól közúton kb. 70 kilométerre északkeletre. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van, összesen 109 ember él itt. A Regéc (akkori nevén Regécke) határához tartozó erdős hegyvidéken II. Rákóczi Ferenc alapított üveghutát 1698-ban, ahol 1916-ig folyt az üveggyártás, tokaji borospalackokat gyártottak itt. Az üveggyárhoz kapcsolódóan alakult ki a három telep, Regéchuta, Középhuta és Új-Regéchuta (mai nevükön Óhuta, Középhuta és Újhuta).

 

Ezek a 19. század utolsó harmadában Regéctől elválva együttesen alakultak önálló községgé Háromhuta vagy Regéci-Háromhuta néven. Az üveggyár bezárása után a falu lakói erdőgazdálkodásból éltek, a mezőgazdaság csak másodlagos szerepet töltött be, ezért a téeszesítés is elkerülte a települést, és vele együtt a modernizáció is. A második világháború után sok szlovák származású lakó vándorolt el a csehszlovák–magyar lakosságcsere következtében. A következő oldalon bemutatom a többi csodálatos falut is! 

 

Mesebeli <a class="autolinkeles" title="mag" href="https://www.agraroldal.hu/mag-kifejezes.html">mag</a>yar faluk

 

Gömörszőlős egy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van, összesen 89-en élnek a faluban. Poszoba néven említik oklevélben először 1232-ben, majd 1251-ben. Zsigmond király egy 1397-es oklevele is említi Poszobát Kelemérrel együtt. 1424-ben a Doby család birtoka volt. 1566-ban a török felgyújtotta a falut. Elemi csapások is gyakran érték, 1879-ben elmosta egy vihar, de újra felépült. A település 1906-ban vette fel a Gömörszőlős nevet, azelőtt Poszobának hívták.

 

Egykor Gömör és Kis-Hont vármegyében a tornaljai járáshoz tartozott. A trianoni békeszerződés érzékenyen érintette, mivel a község nyugati széle országhatár lett, az ezen túli területek Szlovákiához kerültek, többek között a község erdőinek nagy része is. Ettől kezdve a falu Borsod vármegyéhez és a putnoki, később az ózdi járáshoz tartozott. 1991-től önálló község. Ma Gömörszőlős az egyetlen magyarországi település, ami nevében még őrzi a történelmi Gömör és Kis-Hont vármegye nevét.

Hirdetés

 

1993-ban indult a „Gömörszőlős, a fenntartható falu” elnevezésű program, melynek keretében a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány munkatársai létrehoztak egy környezetbarát technológiákat, biogazdaságot bemutató oktatóközpontot, illetve olyan projekteket valósítanak meg, amelyekkel a térség erőforrásainak fenntartható hasznosítását, illetve a népi mesterségek, hagyományok továbbélését kívánják elősegíteni. Újra-felépítettek egy 100 éves gépekkel dolgozó kártoló-gyapjúfonó üzemet, ami ma működő múzeumként a gyapjúfeldolgozás folyamatát mutatja be a látogatóknak.

 

Mesebeli magyar faluk

 

Megyer a Marcal-medencében, a Marcal bal partján, Rigácstól kb. 2 km-re található. A 15,4 hektáros belterületével és az azon fekvő 20 házával hazánk legkisebb önálló települése. A települést először 1332-ben említik meg az oklevelek. Megyer néven. Ekkor a debrentei vár tartozéka, a Himfi-család birtokában. A Pápai-családoknak is voltak itt birtokrészei. Mátyás király 1464-ben a Kanizsaiaknak adta. A török időkben Megyer a sümegi vár "kapuja" volt és mint ilyen el is pusztult.

 

A két világháború között a község határának nagyobbik részén – 600 holdon – Lázár József földbirtokos gazdálkodott. Megyeren 1939-ben 135 magyar anyanyelvű lakos élt. Lakóházainak száma 27, területe 739 katasztrális hold. Egyetlen iskolája sem volt, viszont három kocsmáját is említették, gyakran keresték fel az eldugott kisközséget a betyárok, akik a falu juhászaival tartottak kapcsolatot. A villanyt 1959-ben vezették be. Ugyanabban az évben kultúrházat, boltot és tűzoltószertárat létesítettek. Kevés új ház épület, a régi szalmatetős házakat azonban átalakították, felújították. Megyer korábban közigazgatásilag Ukkhoz, majd Gógánfához tartozott. Ma az ukki székhelyű körjegyzőséghez tartozik. 2005 második felétől a lakosság nagy része lecserélődött, az új lakosok a főváros környékéről költöztek ide.

Hirdetés

 

Mesebeli magyar faluk

 

Magyarország nyugati határán, Vendvidék, Vasi-Hegyhát és a Zalai-dombság által határolt háromszögben Hetés tájegység északnyugati szegletében lelhető meg a domborzati térképeken. A völgyet, amelyben Velemér (Magyarszombatfával és a hozzá csatolt Gödörházával egyetemben) megtalálható, a reformáció óta Zürich-völgynek is nevezték. Ma is gyakran említik Belső Őrségként, ami annak az emléke lehet, hogy nem a Szalaőrök vidékéhez, hanem a Kerka köré szerveződő őrséghez tartozott. Ma az Őrségi Nemzeti Park részét képezi. Környező települések: Magyarszombatfa, Szentgyörgyvölgy és Felsőszenterzsébet.

 

A településen átfolyó kis patakocskát korábban Velemér-pataknak nevezték, a mai térképeken Szentgyörgyvölgyi-patak néven azonosítható. A Lendva és Kerka patakok segítségével a Muravízét táplálja, Összesen 79 ember él itt. A település 1800 előtt a Habsburgok által kialakított Tótsági járáshoz, majd 1800 és 1848, illetve 1860 és 1872 között az Őrségi, azt követően a Muraszombati, később a Szentgotthárdi járáshoz tartozott. A Belső-Őrség elnevezés a 19. század második felében alakult ki, de csak a 20. században vált általánossá. Velemért, Gödörházát, Magyarszombatfát és a ma Szlovéniához tartozó Szerdahelyt (Središce) sorolják ide.

 

A település határában folyó patakot általában Veleméri-pataknak nevezik, de ismert a Curek-patak elnevezés is. 1732-től több mint 50 éven át a reformátusok Kustánszegre jártak templomba a katolizáció következményeként. Vallásszabadságukat 1783. november 2-án nyerték vissza. A két világháború, majd a rendszerváltás előtti korszak ipari, gazdasági fejlődést nem hozott a település számára. Ma jellemzően az idegenforgalomból, valamint mezőgazdasági munkából tudja fenntartani magát a lakosság.

 

Forrás: Wikipédia

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

Még több cikk

2019-11-14

Kiirthatatlan növényfaj jelent meg, ami mindennel végez

Elképesztő károkat képes okozni a nem olyan régen előkerülő homoki prérifű. Mostani cikkemben bemutatom nektek a homoki prérifüvet és az is kiderül, mire számíthattok vele kapcsolatban.

2019-09-21

Védekezés a taplótámadás ellen

Erdészeti területeken, gyümölcsösökben, de már házikertekben is egyre gyakrabban találkozhatunk a taplógombával, éppen ezért most elmondom nektek, mit érdemes tenni ellene!

2019-10-25

Legádázabb ellenségünk, pedig irtani se kéne – A jótékony tarackbúza

A tarackbúzát is fel lehet használni, ugyanis számtalan jótékony hatása van. Most megmutatjuk nektek, mi mindenre alkalmas a tarackbúza!

2019-05-06

A legfontosabb hónap az évben – Májusi teendők a kiskertben

Májusban nagyon sok dolgunk van a kertben, ilyenkor kell mindent megtennünk azért, hogy növényeink egészséges, szépek legyenek, és ekkor biztosíthatjuk nagyobb terméshozamot is!

2019-04-23

Moha a kertben: Miért baj, és mit tehetsz ellene?

Okozhat gondot a kertben megjelenő mohásodás? Mostani cikkemben mindent elmondok a mohák megjelenéséről, károkozásukról, illetve az ellenük való védekezési módokról!

2019-04-27

Szabadulj meg örökre a gyomoktól organikus megoldásokkal!

Sajnos a kerti gyomok nagyon sok gondot okoznak az emberek számára, viszont van megoldás! Mostani cikkemben 9 szuper módszert mutatok nektek a kerti gyomok ellen.

2019-10-02

Ismét lehet pályázni az ingyenes napelemre – Fontos részletek!

Újabb napelemes pályázat segíti a mikro-, kis-, és középvállalkozások életét. Mostani cikkemben minden részletet megmutatok nektek az új napelemes pályázatról!

2019-10-08

Eszméletlen állatkínzás a világ legdrágább kávéjáért

A világ legdrágább kávéjáért kínozzák az állatokat nap, mint nap. Az emberek többsége nem is tudja, miből készül a világ legdrágább kávéja, pedig érdemes lenne kinyitnia mindenkinek a szemét!

További cikkek ebben a témában
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
354 532
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
6 938 707
Közösség

bárányozási jegyzék

olyan áll. bizonylat, amely az anyajuhok ellesi és a bárányok születési adatainak... Tovább

ketózis

kérődzők anyagforgalmi betegsége: a szénhidrát- és zsíranyagcsere zavarai (fokozott és... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 167

Átlagos értékelés: 4.8

Érdekességek Gazdaság Gyeptermesztés