Csodálatos magyar falvacskák

Kiszállító és termelő kereső
hirdetes

3 + 1 csodálatos magyar falucska

Érdemes nyitott szemmel járni a világban, ráadásul nem is kell messzire mennünk ahhoz, hogy csodákat láthassunk! A most következő cikkben 3 + 1 mesebeli magyar törpefalut mutatok be nektek, melyeket mindenképpen látnotok kell élőben is! 

Mesebeli magyar faluk

(Kép forrása: maradjitthon.hu) 

Háromhuta

Háromhuta egy község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sárospataki járásában, Miskolctól közúton kb. 70 kilométerre északkeletre. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van, összesen 109 ember él itt. A Regéc (akkori nevén Regécke) határához tartozó erdős hegyvidéken II. Rákóczi Ferenc alapított üveghutát 1698-ban, ahol 1916-ig folyt az üveggyártás, tokaji borospalackokat gyártottak itt. Az üveggyárhoz kapcsolódóan alakult ki a három telep, Regéchuta, Középhuta és Új-Regéchuta (mai nevükön Óhuta, Középhuta és Újhuta).

Ezek a 19. század utolsó harmadában Regéctől elválva együttesen alakultak önálló községgé Háromhuta vagy Regéci-Háromhuta néven. Az üveggyár bezárása után a falu lakói erdőgazdálkodásból éltek, a mezőgazdaság csak másodlagos szerepet töltött be, ezért a téeszesítés is elkerülte a települést, és vele együtt a modernizáció is. A második világháború után sok szlovák származású lakó vándorolt el a csehszlovák–magyar lakosságcsere következtében. A következő oldalon bemutatom a többi csodálatos falut is! 

Mesebeli <a class="autolinkeles" title="mag" href="https://www.agraroldal.hu/mag-kifejezes.html">mag</a>yar faluk

Gömörszőlős egy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van, összesen 89-en élnek a faluban. Poszoba néven említik oklevélben először 1232-ben, majd 1251-ben. Zsigmond király egy 1397-es oklevele is említi Poszobát Kelemérrel együtt. 1424-ben a Doby család birtoka volt. 1566-ban a török felgyújtotta a falut. Elemi csapások is gyakran érték, 1879-ben elmosta egy vihar, de újra felépült. A település 1906-ban vette fel a Gömörszőlős nevet, azelőtt Poszobának hívták.

Egykor Gömör és Kis-Hont vármegyében a tornaljai járáshoz tartozott. A trianoni békeszerződés érzékenyen érintette, mivel a község nyugati széle országhatár lett, az ezen túli területek Szlovákiához kerültek, többek között a község erdőinek nagy része is. Ettől kezdve a falu Borsod vármegyéhez és a putnoki, később az ózdi járáshoz tartozott. 1991-től önálló község. Ma Gömörszőlős az egyetlen magyarországi település, ami nevében még őrzi a történelmi Gömör és Kis-Hont vármegye nevét.

hirdetes

1993-ban indult a „Gömörszőlős, a fenntartható falu” elnevezésű program, melynek keretében a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány munkatársai létrehoztak egy környezetbarát technológiákat, biogazdaságot bemutató oktatóközpontot, illetve olyan projekteket valósítanak meg, amelyekkel a térség erőforrásainak fenntartható hasznosítását, illetve a népi mesterségek, hagyományok továbbélését kívánják elősegíteni. Újra-felépítettek egy 100 éves gépekkel dolgozó kártoló-gyapjúfonó üzemet, ami ma működő múzeumként a gyapjúfeldolgozás folyamatát mutatja be a látogatóknak.

Mesebeli magyar faluk

Megyer a Marcal-medencében, a Marcal bal partján, Rigácstól kb. 2 km-re található. A 15,4 hektáros belterületével és az azon fekvő 20 házával hazánk legkisebb önálló települése. A települést először 1332-ben említik meg az oklevelek. Megyer néven. Ekkor a debrentei vár tartozéka, a Himfi-család birtokában. A Pápai-családoknak is voltak itt birtokrészei. Mátyás király 1464-ben a Kanizsaiaknak adta. A török időkben Megyer a sümegi vár "kapuja" volt és mint ilyen el is pusztult.

A két világháború között a község határának nagyobbik részén – 600 holdon – Lázár József földbirtokos gazdálkodott. Megyeren 1939-ben 135 magyar anyanyelvű lakos élt. Lakóházainak száma 27, területe 739 katasztrális hold. Egyetlen iskolája sem volt, viszont három kocsmáját is említették, gyakran keresték fel az eldugott kisközséget a betyárok, akik a falu juhászaival tartottak kapcsolatot. A villanyt 1959-ben vezették be. Ugyanabban az évben kultúrházat, boltot és tűzoltószertárat létesítettek. Kevés új ház épület, a régi szalmatetős házakat azonban átalakították, felújították. Megyer korábban közigazgatásilag Ukkhoz, majd Gógánfához tartozott. Ma az ukki székhelyű körjegyzőséghez tartozik. 2005 második felétől a lakosság nagy része lecserélődött, az új lakosok a főváros környékéről költöztek ide.

hirdetes
Mesebeli magyar faluk

Magyarország nyugati határán, Vendvidék, Vasi-Hegyhát és a Zalai-dombság által határolt háromszögben Hetés tájegység északnyugati szegletében lelhető meg a domborzati térképeken. A völgyet, amelyben Velemér (Magyarszombatfával és a hozzá csatolt Gödörházával egyetemben) megtalálható, a reformáció óta Zürich-völgynek is nevezték. Ma is gyakran említik Belső Őrségként, ami annak az emléke lehet, hogy nem a Szalaőrök vidékéhez, hanem a Kerka köré szerveződő őrséghez tartozott. Ma az Őrségi Nemzeti Park részét képezi. Környező települések: Magyarszombatfa, Szentgyörgyvölgy és Felsőszenterzsébet.

A településen átfolyó kis patakocskát korábban Velemér-pataknak nevezték, a mai térképeken Szentgyörgyvölgyi-patak néven azonosítható. A Lendva és Kerka patakok segítségével a Muravízét táplálja, Összesen 79 ember él itt. A település 1800 előtt a Habsburgok által kialakított Tótsági járáshoz, majd 1800 és 1848, illetve 1860 és 1872 között az Őrségi, azt követően a Muraszombati, később a Szentgotthárdi járáshoz tartozott. A Belső-Őrség elnevezés a 19. század második felében alakult ki, de csak a 20. században vált általánossá. Velemért, Gödörházát, Magyarszombatfát és a ma Szlovéniához tartozó Szerdahelyt (Središce) sorolják ide.

A település határában folyó patakot általában Veleméri-pataknak nevezik, de ismert a Curek-patak elnevezés is. 1732-től több mint 50 éven át a reformátusok Kustánszegre jártak templomba a katolizáció következményeként. Vallásszabadságukat 1783. november 2-án nyerték vissza. A két világháború, majd a rendszerváltás előtti korszak ipari, gazdasági fejlődést nem hozott a település számára. Ma jellemzően az idegenforgalomból, valamint mezőgazdasági munkából tudja fenntartani magát a lakosság.

Forrás: Wikipédia

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Még több cikk

2020-10-15

Hogyan szárítsuk és tároljuk a diót? Szakértőnk válaszol!

A dió szüreteléséről, a dió szárításáról, valamint a dió sikeres tárolásáról fogok most beszélni nektek, nézzük, mit kell tudni a dió szárításáról és a dió tárolásáról!

2020-08-18

Gyepszellőztetés ősszel

Ősszel is nagyon fontos a gyepszellőztetés elvégzése. Olvasd el cikkünket, és tudd meg, miért van ekkora jelentősége. Kiderül az is, hogyan érdemes elvégezni ezt a műveletet.

2020-08-11

A világ legszuperebb gyomnövénye – A kövér porcsin felhasználása

A kövér porcsin a világ legfantasztikusabb gyomnövénye, mostani cikkemben mindent elmondok nektek a kövér porcsinról, a kövér porcsin felhasználásáról!

2020-07-31

Jobb, mint a fű – 14 alternatíva, amit meg is ehetsz!

Ezeket az alternatívákat ti is szeretni fogjátok, ugyanis mind a 14 ehető és még mutatósabb is, mint a fű. Nézzük, mire lehet lecserélni a füvet.

2020-07-03

A pázsit gombásodása - Szakértői tanácsok a gombásodás kezelésére

A pázsit gombásodása, mit tehetünk akkor, ha gombásodást látunk a pázsitunk esetében? Mostani cikkemben mindent elmondok nektek a pázsit gombásodásáról!

2020-07-31

Gyeptrágyázás – Mikor hogyan trágyázzuk a gyepet?

Gyeptrágyázás, most mindent elmondunk nektek a gyeptrágyázásról, szakértőnk mond el minden információt a gyeptrágyázásáról! Gyeptrágyázási kisokos, olvasd el mindenképp!

2019-12-12

ENSZ-javaslat: felejtsd el a húst, egyél rovarokat rizzsel!

Az ENSZ élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint hamarosan el fog jönni az az idő, amikor már nem ehetünk húst, ezért át kell állnunk a rovarevésre!

2020-02-18

Bibliai méretű sáskajárás Afrikában: Milliók maradhatnak élelem nélkül

Elképesztő, mekkora károkat okozhat a most zajló sáskajárás Afrikában. Becslések szerint több millióan maradhatnak élelem nélkül, ha nem sikerül megfékezni a sáskajárást.

További cikkek ebben a témában
hirdetes


leölés

állategészségügy rendészeti szempontból a fertőző állatbetegségek terjedésének... Tovább

emfizéma (emphysema)

olyan kóros folyamat, amikor a szerveket, szöveteket levegő-, ill. gázbuborékok hatják át.... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek Gazdaság Gyeptermesztés