Keddi találkozójukon a miniszterek egyebek között arról szavaznak, hogy az Európai Bizottság javaslatára kényszerítsék-e Magyarországot a génmódosított (gm) kukorica köztermesztésének engedélyezésére, vagy a bizottsági indítvány leszavazásával megengedjék-e a 2005-ben bevezetett moratórium fenntartását.
A miniszterek korábban már voksoltak a kérdésben. A tilalom fennmaradására akkor többen szavaztak, ám a szükséges - úgynevezett minősített - többség nem jött össze, így most újra napirendre került a téma.
Amennyiben Magyarországnak most sem sikerül kétharmados többséget szereznie, a brüsszeli bizottság utasítására két héten belül kötelessé válik megengedni gm-növények vetését.
Bíztató jel lehet, hogy Ausztria esetében decemberben az akkor még 25 tagállamból álló unió környezetvédelmi miniszterei megadták a szükséges kétharmadnyi szavazatot, így a moratóriumot az osztrák kormány továbbra is fenntarthatja.
Kérdés azonban, hogy a két új tagállam, illetve az azóta az EU soros elnökévé vált Németország hogyan szavaz az ügyben. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszteri a decemberi szavazás után Brüsszelben nyilatkozva úgy vélekedett, precedensértékű döntésről van szó, amely segíthet a magyar tilalomra vonatkozó, hasonló javaslat elutasításában.
A MON810 néven ismert, génmódosított amerikai kukoricaféleséget az EU közel tíz évvel ezelőtt engedte először piacára. A Greenpeace azonban emlékeztet arra, hogy egyfelől az a engedély egy időközben idejétmúlt szabályozáson alapult, amely például nem írt elé kellően alapos kockázatelemzést, másrészt abban az időben Magyarország még nem volt EU-tag.
2001-ben sokkal szigorúbb uniós jogszabály született, ráadásul - nem utolsó sorban magyar tudományos kutatások révén - kiderült, hogy a módosított kukorica a környezetre káros összetevőket is tartalmaz. A Greenpeace bírálja, hogy az Európai Bizottság az újbóli javaslattal figyelmen kívül hagyja a korábbi szavazásokat a témáról.
A szervezet szerint emellett a brüsszeli végrehajtó testület hozzáállása ellentétes saját hivatalos állásfoglalásával, amely szerint a különösen érzékeny ágazatok esetében a testület igyekszik elkerülni, hogy a tanácsban az erőfölényes helyzetet megelőlegezve esetleg veszélybe sodorja egy helyénvaló intézkedés végrehajtását.
Persányi Miklós korábban azt is értésre adta: a problémával kapcsolatban hozott magyar koegzisztenciatörvény Európában a legszigorúbbnak vehető, és garantálja mások mellett a módosított szerkezetű növényektől mentesen termeszteni kívánók szabadságát is.
Forrás: MTI
