A fedeles lovarda és a futószárazó csarnok

LOVARDÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE (XI.)

hirdetes
A fedeles lovarda építése nagyobb vállalkozások számára a gazdaságos működés alapkövetelménye.A fedeles lovardának nem muszáj kívülről sivár üzemcsarnokhoz hasonlítani, a környezetbe való harmonikus illeszkedéséről egy korábbi fejezetben szóltunk. Külső falai legyenek tagoltak (fa, fa-szerkezet, északra nyíló nagy ablakok, amelyeken a lovasok kitekinthetnek a szabadba).
A fedeles lovarda és a futószárazó csarnok

4. A fedeles lovarda és a futószárazó csarnok

4.1 A fedeles lovarda

Építése nagyobb vállalkozások számára a gazdaságos működés alapkövetelménye.A fedeles lovardának nem muszáj kívülről sivár üzemcsarnokhoz hasonlítani, a környezetbe való harmonikus illeszkedéséről egy korábbi fejezetben szóltunk. Külső falai legyenek tagoltak (fa, fa-szerkezet, északra nyíló nagy ablakok, amelyeken a lovasok kitekinthetnek a szabadba).

4.1.1 A méretek

A fedeles lovarda mérete a lovak számától és a vállalkozás súlypontjaitól függ.

Meglévő épület rövidebb oldalának a szélesítése igen költséges, ezért új épületet legalább 20×40 m-esre tervezzünk, de még helyesebb 25×45 m-re (patanyomméret) méretezni, hogy a díjlovagló négyszöget körül lehessen lovagolni, illetve növekedjen a parcours felépítésére fordítható hely. Mivel a fedeles lovardákat újabban már 20×60, sőt 25×65 m-esre is építik, a tervezéskor hasznos, ha gondolunk az esetleges későbbi bővítésre (pl. az oromzatba kötőgerendát építhetünk).

A versenyeken kötelező csarnokméreteket a 14. táblázat mutatja.

Ha a lovarda forgalma (lovasiskola, voltizsálás, terápiás lovaglás) meghatározott órákban, délután vagy este nagyobb, alakítsunk ki időjárástól függetlenül használható, megvilágított helyet a szabadban. Hasznos kiegészítő a fedett futószárazó csarnok, amelynek átmérője 1416, illetve voltizsáláshoz 1820 m. (A voltizsáláshoz azért kell tágasabb tér, hogy a voltizsáló veszélytelenül kijuthasson a körből és felállhasson a körön kívül is.)

Az eddig megadott méretek a lambrin alsó szélén mért patanyomméretre vonatkoznak. A szerkezet fesztávolságát a tartóelem közepétől közepéig adják meg. A szerkezettől függően adott esetben az összekötők ferdeségét és a lambrin ferde elhelyezkedését kell figyelembe venni. Ez a szerkezet 1,52,0 m-re szélesebb méretet ad meg, mint a patanyomméret.

A belső magasság a patanyom felett legalább 4,255,0 m legyen.

4.1.2 A tetőszerkezet

A fedeles lovardák tetőszerkezetének nagy fesztávolsága igényes kivitelezésű áthidalószerkezeteket (mérnöki és ács-munkát) tesz szükségessé. A legelterjedtebb változatokat a 40. ábrán láthatjuk. A bemutatott megoldások különböző követelményeket támasztanak az épület alapjával szemben, ami erősen befolyásolja az építkezés költségeit, ezért a munka megkezdése előtt a teljes konstrukció figyelembevételével érdemes több helyről is árajánlatot kérni.

hirdetes

Bár az L alakú fedeles lovarda szerkezete viszonylag drága, különféle elrendezéseket tesz lehetővé: két, 20×40 m vagy 20×60 m és 20×20 m, esetleg négy, 20×20 m-es terület alakítható ki. E forma előnye, hogy az oktató valamennyi lovast egyidejűleg szemmel tarthatja.

A fedeles lovarda a meghosszabbításon kívül más módon is bővíthető (41. ábra). Ha pl. a meglévő épület mellé némi távolságra egy másikat építünk, a két csarnok közötti térséget mint akadályraktárt, néző-teret, társalgót stb. hasznosíthatjuk. Ez a megoldás különösen versenyek rendezésekor előnyös.

4.2 A futószárazó csarnok

A szakszerű futószárazást megkönnyíti a futószárazó kört körülvevő fal teljesen kerek szerkezete, bár maga csarnok lehet szögletes alakú is (42. ábra). Ilyenkor a sarkokban pl. a felszerelést raktározhatjuk. A legjobb mégis az olyan külső szerkezet, ami messzemenően követi a futószárazó csarnok vonalát.

Nagyon elterjedtek a hat-, illetve nyolcszögletű épületek is, amelyek üdítő építészeti változatosságot nyújthatnak a lovarda szögletes épületei között. A nyolcsarkú homlokzat tagolására alkalmas pl. a 2 m-es fa- vagy falszerkezet, fölötte 1,3 m-es ablaksorral (pl. saroktól sarokig négy ablak), afölött pedig 1,2 m-es deszka zsaluzással. A bejárathoz építsünk előteret!

4.2.1. Szellőztetés

A csarnok és a tető jó szellőztetéséről minden esetben gondoskodni kell. Ily módon elkerülhető a nyári túlmelegedés, télen pedig a páralecsapódás.Jó megoldás az ereszcsatorna szellőztetése: kb. 20 cm széles fedőlappal és szélfogóval ellátott
tetőgerincnyílások és átfutó, kb. 10 cm széles bejövő levegőnyílások kialakítása az ereszeken.

4.2.2. Hőszigetelés

A tető hőszigetelése télen-nyáron kiegyenlíti a külső és belső hőmérséklet különbségét (télen pl. a talaj ritkábban fagy meg), ezenkívül csökkenti az eső vagy jégeső dobolásának zaját is. Az új építkezéseknél takarékossági megfontolásokból gyakran lemondanak a tető hő-szigeteléséről, ez esetben azonban a szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy a későbbi kiegészítés bontás nélkül is lehetséges legyen.A falakat rendszerint fával vagy téglával burkolják.Valamennyi építőanyagnak korrózióállónak kell lennie, mert a párásodás az öntözés miatt elkerülhetetlen.

4.2.3. A főbejárat

A fedeles lovarda főbejáratát úgy méretezzük, hogy teherautó is behajthasson rajta, tehát legalább 3×3, de még inkább 3,5×4 m-es legyen. Így a burkolat behordása vagy kiegészítése munkaerő-takarékosan megoldható.

4.2.4. Fény, megvilágítás

A fedeles lovarda nappali megvilágítására a falakon vagy a tetőszerkezetben elhelyezett ablakok szolgálnak (43. ábra). Optikai szempontból a nagy, északi vagy északkeleti tájolású ablakfelületek a legkedvezőbbek. A vakítás ellen a fényt szóró üvegezés, az ablakok két falon való elhelyezése, illetve a felső kiegészítő világítás véd. A közvetlenül a csarnokba beeső napsugárzás rontja a látási viszonyokat és nyár túlzottan felmelegíti az épületet, ezért a nap felé nyíló ablakokat kívülről semleges színű napvédővel kell árnyékolni. Ahol a lambrin magasságáig teljesen átlátszó ablakokat alkalmaznak, ezek felületét úgy kell kialakítani, hogy a lovak ne ugorhassanak át rajta.

Mesterséges megvilágítás. A világítás erőssége a fedeles lovardában lovagláskor 80, ugratáskor 150, verseny rendezésekor 300 lux legyen (ez a nézők igényei is kielégíti). Célszerű tehát a soros kapcsolás, hogy a használattól függően takarékoskodhassunk az árammal. Mivel a megadott értékek a
megvilágítóberendez
ések átlagos üzemi állapotára vonatkoznak, a tervezéskor az ajánlott értékek 1,25-ával érdemes számolni.

A megvilágítás erősségének egyenletessége edzéskor 1:3-tól 1:2-ig (ugratás), versenyeken 1:2-ig terjedjen. Használ-hatunk izzó- vagy halogén izzó-, valamint halogén-fémgőz lámpákat egyaránt.A megvilágítás biztonságára nézve a helyi rendeletek előírásai az irányadók.

 

Forrás: Mezőgazda Kiadó:

LOVASAKADÉMIA 9. LOVARDÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE c. könyv.

A könyv kapható a KÖNYVISTÁL-LÓBAN, megrendelhető: Mezőgazda Kiadó, 1165 Bp., Koronafürt u. 44. Lev. cím: 1631 Bp., Pf. 16.

T.: 407-1020, F.: 407-1020/32

E-mail: mezomark@axelero.hu

Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes