Csoportos kifutós tartás, tervezési alapelvek

LOVARDÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE (VI.)

Szerző: mprof

Frissítve: 2025. április 17.

Csoportos kifutós tartás A csoportos kifutós tartás a futóistálló (legtöbbször nyitott istálló) változatának tekinthető, amelyben nem az egész állományt, hanem csak kisebb csoportokat tartanak. Ezt a tartásmódot olyan lovak számára alakították ki, amelyeket rendszertelenül mozgatnak.

Csoportos kifutós tartás

A csoportos kifutós tartás a futóistálló (legtöbbször nyitott istálló) változatának tekinthető, amelyben nem az egész állományt, hanem csak kisebb csoportokat tartanak. Ezt a tartásmódot olyan lovak számára alakították ki, amelyeket rendszertelenül mozgatnak.
A csoportos kifutós tartásban az állatnak önállóan, emberi beavatkozás nélkül kell megválasztania tartózkodási helyét az istállóban vagy a szabadban és kielégítenie a friss levegőre, a mozgásra, az ismerkedésre, a szociális kapcsolatokra, valamint a széllel, esővel való bőrápolásra vonatkozó igényeit. Ehhez biztosítanunk kell a tömegtakarmánnyal és abrakkal való, a fajnak és a teljesítménynek megfelelő (vagyis egyedi) ellátást, mégpedig a nap folyamán jól elosztva anélkül, hogy takarmányirigység és emiatt sérülés veszélye következne be. E tartásmódban fellazul a szigorú etetési idők rendszere, ám ezt sem a ló egészsége, sem az emberekhez való viszonya nem sínyli meg.
E tartásmód feltétele az állatcsoport állandó összetétele (és a lehetőleg patkolatlan lovak).

LOVARDÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE (VI.)

Keresés

Lexikon

lóbab (vicia fába l.)

elektronmikroszkóp

fajtagyűjtemény

Ezek is érdekelhetnek

Agrometeorológia: nem múlt el a fagyveszély

Milyen növényfajt érdemes termeszteni Magyarországon?

Hasznos ötletek, javaslatok gazdálkodóknak Dr. Máté Andrástó...