Kullancs által okozott fertőzések, zoonózisok

Hirdetés

VIGYÁZAT! KULLANCSVESZÉLY!

Dr. Böő István
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az erdős, ligetes, fás, bokros területek avarban áttelelő kullancsainak aktivitása a tavaszi felmelegedéssel megkezdődik és újból az első fagyig tart.
Kullancs által okozott fertőzések, zoonózisok
Az erdős, ligetes, fás, bokros területek avarban áttelelő kullancsainak aktivitása a tavaszi felmelegedéssel megkezdődik és újból az első fagyig tart.
Táplálékszerzésüknek különösen a nedves meleg kedvez, a tűző napot, a nyári száraz meleget nem szeretik, de a tavaszi és őszi rajzási csúcson kívül is találkozhatunk velük.
Ezeknek a vérszívó élősködőknek igen nagyszámú faja az egész Földet benépesíti. Noha Magyarországon is előfordul több tucat kullancsfaj, ezek döntő többsége kizárólag erdei állatokból szív vért. Az embert és a háziállatokat egyaránt támadó fajok száma sokkal kevesebb, közülük a legnagyobb egyedszámú és jelentőségű a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) és a birkakullancs (Dermacentor marginátus). Míg régebben a közönséges kullancs főként az erdős, dimbes-dombos határmenti megyékben (Nyugat - és Dél- Dunántúl, Észak - Magyarország), a birkakullancs pedig a Hortobágy legelőin "tanyázott", az utóbbi pár évtizedben területi elterjedtségük megnőtt. Szinte "urbanizálódtak", akár városok belsejében is előfordulhatnak, főként az elhanyagolt, kevéssé gondozott, csalitos, parlagfüves részeken, ahol előszeretettel bújnak meg a kullancsok által kedvelt rágcsálók, madarak, sünök, apróvadak, és bóklásznak a kutyák, macskák.
A kullancsok vérszívók, de jelentőségük és kártételük mégsem ez a tevékenységük, hanem az, hogy kórokozókat, különböző vírusokat, baktériumokat stb. terjesztenek, melyek között fertőző betegségek előidézői is vannak. A terjesztett mikroorganizmusok között vannak olyanok, melyek kizárólag az embert, mások kizárólag a vadon élő állatokat vagy a háziállatokat betegítik meg, de vannak emberre - állatra egyaránt veszélyesek is.
A leggyakoribb zoonózisok:
· Kullancsencephalitis (agyvelő - és agyhártyagyulladáás);
· Lyme-kór ;
· Q-láz ;
· Tularemia (nyúlpestis);
· Babesiosis (vérfestékvizelés).
Közép-Európában, így nálunk is legveszélyesebb a közönséges kullancs által közvetített arbovírus okozta encephalitis, mely állatokban ritkábban, emberben gyakrabban klinikai tünetekben is megnyilvánuló, nemegyszer igen súlyos kimenetelű betegség.
A kullancs minden fejlődési alakja (lárva, nimfa, kifejlett rovar) szív vért, tehát mindegyik fertőzhet.
Hogyan?
A kullancs a kórokozót hordozó gazdaállatból vért szív, ezáltal maga is fertőződik, de ez állapotát nem befolyásolja, majd a következő vérszíváskor nyálával "továbboltja" a kórokozót.
Leggyakoribb gazdaállatok: rágcsálók, rovarevő kisemlősök (sün, vakond), erdei vadak (szarvas, őz, nyúl, róka, menyét stb.), földön táplálkozó madarak (fácán, varjú stb.), legelő kérődzők (szarvasmarha, juh, kecske).
A vírus vagy más kórokozó tulajdonképpen a kullancs és a területen élő gazdaállatok között "cirkulál", az ember és a háziállat akkor fertőződik, ha ilyen természeti gócba bekerül.
Meg kell jegyezni, hogy a kullancs hímje nem, vagy alig szív vért, éppen csak annyit, amennyi a párzásig számára elég, azután elpusztul. Az igazi vérszívó a nőstény kullancs, számára a vér nemcsak táplálásához kell, hanem az igen nagyszámú pete (1000-5000) termeléséhez és lerakásához is. Ennek megfelelően a hímek csak egy-két napig, míg a nőstények akár egy hétig is szívhatnak vért, ám a koplalást is jól bírják: a kifejlett egyedek két évig is túlélhetik az éhezést.
A közönséges kullancs hímje 1,5-2 mm nagyságú, barnás színű, a nőstény vérszívott állapotban kb. 8x6 mm, kékesszürke.
Mind az ember, mind a háziállat fertőződése szinte mindig csípéssel történik, de megtörténhet fertőzött tehén, kecske nyers tejének fogyasztásával is.
A csípés, vérszívás legtöbbször észrevétlen marad, mert a kullancs nyála egyúttal érzéstelenítőt is tartalmaz.
Miként "találja meg" a kullancs az embert és a háziállatot?
A kullancs a reggeli és a délutáni órákban a legaktívabb. A fűszálak, levelek árnyékos fonákoldalán megtapadó rovar áldozatára egyszerűen rámászik (a talajon akár tíz métert, a növényzeten egy-másfél métert képes megtenni), a zokniba vagy a lábvég szőrzetébe megbújva akár napokig is észrevétlen maradhat. A magasabb cserjék, bokrok, fák kullancsai az elülső lábaikon lévő biológiai-kémiai-fizikai radarként működő Haller-szervvel tájékozódva szinte "bemérik" áldozatukat, s rávetik magukat az alattuk közlekedő emberre, állatra. Kedvenc tartózkodási helyeik a naptól, fénytől védett, izzadásra is hajlamos, vékony bőrfelületek: lábujjközök bőre, nyak, ízületek hajlatai (hónalj, lágyéktájék), hajas fejbőr, állatoknál a fülkagylók, szemhéjak, pofa, tőgy, gáttájék, combok belső felülete, lónál a sörény alatti bőrfelület.
Az ellenük való védekezés kettős: lakott területen belüli területrendezés, területvédelem és egyedi védekezés.
Előbbihez tartoznak az árkok, bozótos, cserjés részek rendbentartása, füves részek rendszeres kaszálása, a parlagfűirtás, rágcsálóirtás, szabadforgalmú kullancsirtó-szerekkel történő permetezések.
Utóbbihoz tartoznak: a reggeli-délutáni órákban lehetőleg ne sétáljunk "kullancsveszélyes" helyeken, ott kutyát se sétáltassunk! Kiránduláskor inkább alul-felül zárt, bő "szafari" öltözetet viseljünk, utána tartsunk kullancs-vizitet!
Ma már könnyen hozzájuthatunk különböző kullancsriasztó-szerekhez állataink részére is (nyakörvek, rovarölő-szerek, védőoltások).
Fontos szólnunk az emberen, állaton talált kullancs szakszerű eltávolításáról.
Téves, sőt igen káros az a gyakorlat, amikor a bőrben kapaszkodó kullancsot zsírral, olajjal kenik be vagy csipesszel csavarják ki! A fulladozó, agonizáló, gyötrődő rovar kínjában ugyanis a kórokozót tartalmazó nyálat éppen ilyenkor juttatja áldozatába, a kicsavaráskor feje igen gyakran bennszakad, a nyálmirigyek pedig nem a testben, hanem a bennmaradt nyaki részben vannak.
Szakszerű eltávolítás: a kullancs fejlődési alakjai, a lárvák, nimfák még csak lazán kapaszkodnak a bőrben, ezeket egy homorú-hegyű tűvel egyszerűen "kipöccintjük" onnan.
A kifejlett kullancsok eltávolítására kiválóan alkalmas egy magyar találmány, a kullancs-eltávolító kanál, melynek segítségével a kullancsot annak érintése nélkül "kifordítjuk" a bőrből.
A kullancs eltávolítása után a csípés helyét minden esetben fertőtleníteni kell!


Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

glifozát hatóanyagú gyomirtó szerek

a totális hatású gyomirtó szerek csoportjába tartoznak. Kém.-lag aránylag egyszerű... Tovább

Kisvárdai Földhivatal

Földhivatal Földhivatal Cím: Kisvárda Szent György tér 8. 4600 Magyarország Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.