A kullancsok rendkívül veszélyesek lehetnek, ha nem fedezzük fel időben vagy rossz módszerrel szabadulunk meg tőlük. A lyme kór és az agyvelőgyulladás kialakulásában is jelentős szerepet játszanak, érdemes minden kirándulás után ellenőrizni, nem tapadt-e ránk egy-egy kullancs. A háziállatokat fokozottabban kell védeni, mivel egyre inkább támadják őket. Most leírjuk nektek, milyen veszélyeket jelentenek a kullancsok, illetve videókkal is megmutatjuk, hogyan szabadulhatsz meg tőlük sikeresen.
A kullancsok viszonylag kevéssé gazdaspecifikus, vérszívó ektoparazita állatok. Kifejletten főként az emlősök vérszívói, de – különösen a lárvák – olykor madarakból és hüllőkből is szívnak vért. Életük során két vagy három gazdaegyedből táplálkoznak, ennek alapján „kétgazdás” vagy „háromgazdás” fajokról beszélünk. A trópusokon egygazdás fajaik is vannak. Ez jelentősen befolyásolja az általuk terjesztett egysejtű-, baktérium- vagy vírusfertőzések járványtanát.
A kullancsok rossz hírüket a csípésük által okozott betegségeknek köszönhetik. Kihangsúlyozandó, hogy nem maga a kullancs okozza a betegségeket, hanem a bélrendszerében élő baktériumok, egysejtűek, vírusok, melyek a vérszívás során jutnak be a megtámadott szervezetbe. A kullancsok általában füves, gazos területen, árnyas erdőkben, vízparti területeken a leggyakoribbak. A téli hideget és a kánikulai meleget a föld mélyén vészelik át, tavasszal és ősszel élnek intenzívebben, de enyhe teleken, hűvös nyarakon is aktívak maradnak. A fűben, vagy bokrok lombjain várnak zsákmányukra.
Az emberre, vagy állatra jutott kullancs a bőrön észrevétlen haladva a vérszíváshoz kedvező helyet keres. Gyakran a hajban, a fülek mögött, vagy például a végtagok tövének hajlataiban állapodik meg. Szájszervével kis sebet vág a bőrön, rögzíti magát, és vért szív. Ez a rögzült, táplálkozó életszakasz napokig is eltarthat, majd a vérrel teleszívott kullancs elhagyja az embert és rejtekhelyet keres. Mivel a vérszívás alatt egyfajta érzéstelenítőt juttat a sebbe, csípése teljesen fájdalommentes, ezért nehezen észlelhető. Távozása után viszont a seb bedagadhat, begyulladhat, többnyire fájdalmassá válik és enyhén nedvedzik.
Az emberek sokszor még a vérszívás előtt, vagy a vérszívási szakasz kezdetén megtalálják és eltávolítják testükről a kullancsot. Az egy napon belül megtalált és eltávolított kullancs még szinte bizonyosan nem tudott fertőzést okozni, három nap vérszívás után viszont a fertőzés esélye nagyon nagy. A több tucat kullancsfajtából csak néhány hordoz kórokozókat, de közel sem minden egyed. Fentiek alapján kullancs találása esetén sem kell azonnal betegségre gondolni, de az esetleges tünetek megjelenésére fokozottan kell figyelni, szükség eseték késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni. Ez megfordítva is igaz, sok esetben a kullancs által okozott betegség úgy alakul ki, hogy az azt megelőző csípés nem is derült ki.
A betegség esélyét az eltávolított kullancsfajta beazonosítása segíti. Az emberi betegségeket a vöröses-feketés Ixodes ricinus fajta, a babéziózist a fehéres-szürkés, pöttyös-csíkos, márványmintás Dermacentor reticulatus fajta okozza. A kisebb méretű kullancs egy nagyító segítségével viszonylag könnyen beazonosítható, a megszívódott nehezebben, ezeknél a színt és a mintázatot a fejnél kell keresni. A következő oldalon bemutatom nektek, hogy milyen betegségeket okozhatnak a kullancsok és mik a tünetek.
(Forrás: Wikipédia, Forrás: kullancsvédelem.hu)
