A mezőgazdasági szállítási feladatok megoldása pótkocsikkal

A mezőgazdasági termelésben alkalmazott szakaszos üzemű anyagmozgató eszközök (pl. szállító járművek, rakodógépek), illetve a velük szemben támasztott műszaki-agrotechnikai követelmények szorosan kapcsolódnak a mezőgazdaság szállítási feladatainak csúcsidőszakaihoz, amelyeket a gabonafélék betakarítása, és az állattenyésztő vállalkozások kiszolgálása határoz meg. A mezőgazdasági szállítási csúcsok csökkentése, illetve a szállító kapacitások bővítése a jelenlegi viszonyok között, a szállítási vállalkozók, illetve a belföldi szállítmányozó vállalkozások igényként jelentkezik a felhasználói oldalról.
A mezőgazdasági termelésben alkalmazott szakaszos üzemű anyagmozgató eszközök (pl. szállító járművek, rakodógépek), illetve a velük szemben támasztott műszaki-agrotechnikai követelmények szorosan kapcsolódnak a mezőgazdaság szállítási feladatainak csúcsidőszakaihoz, amelyeket a gabonafélék betakarítása, és az állattenyésztő vállalkozások kiszolgálása határoz meg. A mezőgazdasági szállítási csúcsok csökkentése, illetve a szállító kapacitások bővítése a jelenlegi viszonyok között, a szállítási vállalkozók, illetve a belföldi szállítmányozó vállalkozások igényként jelentkezik a felhasználói oldalról.
Az anyagmozgatási eljárások alkalmazásakor a szállítási körfolyamat (rakodás-szállítás-ürítés-üresjárat) pontos végrehajtása alapvető követelmény. A szállítási körfolyamat megfelelő szintű alkalmazásakor a követelményrendszer kidolgozását minden esetben az elérhető teljesítmény határozza meg.
A mezőgazdasági anyagmozgatás volumene az elmúlt években nemhogy csökkent, hanem az anyagmozgatási feladat a mezőgazdasági termelési szerkezet átalakulásának következtében jelentősen megnőtt. A szállítási folyamat csúcsait csak a feladatok optimalizálásával nehéz csökkenteni, mivel a mezőgazdaságban a betakarítási vagy egyéb más mezőgazdasági munkák teljesítménye igényli a szállítási kapacitások megfelelő szintű optimalizálását. Így a mezőgazdasági vállalkozásoknak adott szállítási körfolyamatban a szállítási teljesítménynek vagy szállító kapacitásnak, illetve a betakarítási teljesítménynek a figyelembevételével kell megszervezni a mindenkori munkálatokat.
A mezőgazdasági vállalkozások egyik legnagyobb szállítási feladata az egyes növények betakarításához kapcsolódó anyagmozgatási munkák végrehajtása, amikor viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű és nagy értékű terményt kell megmozgatni. A szállítás szempontjából egyik legfontosabb területe a gabonák (kalászosok+kukorica) betakarítási technológiájához kapcsolódik. A betakarításhoz kapcsolódó szállítási feladatok jelentős hatást gyakorolnak mindkét technológia gépeinek kihasználására. A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát alkalmazza, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazása elhanyagolható mértékű. A jelenleg alkalmazott közvetlen vagy egyfázisú szállítási technológia jellemzői, hogy a szemes termény átadása-átvétele álló helyzetben történik, ugyanakkor ez az átvétel szakaszos jellegű, mivel egy-egy szállítóeszköz rakománya csak több arató-cséplő gép ürítésével biztosítható. Ez közvetlen kapcsolat, illetve a szakaszos terményátadás miatt jelentős időveszteség adódik mind a betakarítógépek, mind a szállítóeszközök munkavégzésében.
A szállítási teljesítményt alapvetően az elérhető sebesség, a szállítási távolság és a szállítóeszköz teherbírása határozza meg.
A szállítási technológia jelenleg a traktorvontatású, egy-, illetve tandemrendszerű, valamint a két- és többtengelyes pótkocsikkal, továbbá billenő szekrényes pótkocsis tehergépkocsi-szerelvényekkel kerül megvalósításra. Tehát ez többségében egymenetes szállítási technológiát jelent. A magyar mezőgazdaságban alkalmazott szállítási és anyagmozgatási technológiák, illetve azok gépesítése a korábbi évek színvonalához képest jelentősen romlott. A korábbi termelési színvonalnak megfelelő szállító eszközök, így mind a tehergépkocsik és a hozzá kapcsolódó pótkocsik, mind a traktoros pótkocsik kiöregedtek, műszakilag elavultak. A többségében az egymenetes szállítási körfolyamatra épülő szállítás korszerűsítése szükségessé vált, hiszen a korábbi évtizedekben a tehergépkocsis szállítás jelentősége meghaladta a pótkocsis szállításét.
Mára ez megváltozott, hiszen a mezőgazdaságban a szállítási körfolyamat változásának (már nemcsak az egyfázisú szállítási technológiák alkalmazása, hanem a két vagy több lépcsőben végzett szállítási, anyagmozgatási munkák is terjednek) figyelembevételével a jelenlegi birtokstruktúra és kialakult termelésszerkezetben nő a traktoros szállítóeszközök használatának aránya. Az arányok ebben az irányban történő eltolódását a traktorok műszaki fejlesztése és a jogi szabályozás is elősegítette.

Tengelyek száma(db) Max. vontatható tömeg (kg)
1 6 000
2 14 000
3, vagy több 20 000


A szabályozási rendszer előírja azt is, hogy mely tömegű pótkocsihoz milyen rendszerű fékberendezéssel kell, hogy rendelkezzen a pótkocsi.

Vontatott tömeg(t) Fékberendezés típusa Működtetés módja Hatás Rögzítő fék
0-1,5 nem szükséges - - nem szükséges
1,5-5 mechanikus kar min. egy tengelyen +
5-6 mechanikus tehetetlenségi erő min. egy tengelyen +
6 < szervo pedál minden keréken +

2. ábra (Forrás: FVM MGI)

Napjainkra a pótkocsi gyártók is megfelelő teherbírással és szilárdsági jellemzőkkel rendelkező járműveket gyártanak. Így a traktorvontatású - ömlesztett termények szállítására alkalmas - pótkocsik egy-, illetve tandemrendszerű, valamint két- és többtengelyes változatban, különböző teherbírással kerülnek kialakításra.
A tehergépkocsis szállítás szerepe a közúton jelentős ma is Magyarországon. Ez visszavezethető a korábbi években szereplő szállítási kapacitásokra, mikor is a tehergépkocsis szállítási teljesítmény közel azonos volt a pótkocsis szállítással. A mezőgazdasági üzemek tehergépkocsi kapacitását az IFA W 50 tehergépkocsi család tagjai alkották döntő többségben. A tehergépkocsi család számos, speciális igénynek megfelelő taggal rendelkezett. A magyar mezőgazdasági üzemekben a közúti áruszállításra az IFA W 50 LA/Z változatot (melynek teherbírása 5 t, és 6 t teherbírású közúti pótkocsival) használtuk, illetve használják még napjainkban is számos gazdálkodónál.
Mára a megváltozott körülmények miatt a mezőgazdaságban a szállítási körfolyamat változásával (már nemcsak az egyfázisú szállítási technológiák alkalmazása, hanem a két- vagy több lépcsőben végzett szállítási, anyagmozgatási munkák is terjednek), valamint a jelenlegi birtokstruktúra és kialakult termelésszerkezet alkalmazásával nő a traktoros szállítóeszközök használatának aránya. Az arányok ebben az irányban történő eltolódását a traktorok műszaki fejlesztése és a jogi szabályozás is elősegítette.A hazai piacon értékesített szállító pótkocsik arányát a 2-3. ábrák szemléltetik. Az ábrák jól mutatják, hogy a hazai termelési struktúrában több mint 50%-ban a két- és többtengelyes pótkocsik alkalmazása terjedt el. Ez a teherbírás, vontatható össztömeg és a szállítási távolságok miatt alakult így.