A mezőgazdasági szállítási feladatok megoldása pótkocsikkal, közúti szállítás

hirdetes

A mezőgazdasági szállítási feladatok megoldása pótkocsikkal

Kassai Zsolt, FVMMI GM Kht.
A mezőgazdasági termelésben alkalmazott szakaszos üzemű anyagmozgató eszközök (pl. szállító járművek, rakodógépek), illetve a velük szemben támasztott műszaki-agrotechnikai követelmények szorosan kapcsolódnak a mezőgazdaság szállítási feladatainak csúcsidőszakaihoz, amelyeket a gabonafélék betakarítása, és az állattenyésztő vállalkozások kiszolgálása határoz meg. A mezőgazdasági szállítási csúcsok csökkentése, illetve a szállító kapacitások bővítése a jelenlegi viszonyok között, a szállítási vállalkozók, illetve a belföldi szállítmányozó vállalkozások igényként jelentkezik a felhasználói oldalról.
A mezőgazdasági szállítási feladatok megoldása pótkocsikkal, közúti szállítás
A mezőgazdasági termelésben alkalmazott szakaszos üzemű anyagmozgató eszközök (pl. szállító járművek, rakodógépek), illetve a velük szemben támasztott műszaki-agrotechnikai követelmények szorosan kapcsolódnak a mezőgazdaság szállítási feladatainak csúcsidőszakaihoz, amelyeket a gabonafélék betakarítása, és az állattenyésztő vállalkozások kiszolgálása határoz meg. A mezőgazdasági szállítási csúcsok csökkentése, illetve a szállító kapacitások bővítése a jelenlegi viszonyok között, a szállítási vállalkozók, illetve a belföldi szállítmányozó vállalkozások igényként jelentkezik a felhasználói oldalról.
Az anyagmozgatási eljárások alkalmazásakor a szállítási körfolyamat (rakodás-szállítás-ürítés-üresjárat) pontos végrehajtása alapvető követelmény. A szállítási körfolyamat megfelelő szintű alkalmazásakor a követelményrendszer kidolgozását minden esetben az elérhető teljesítmény határozza meg.
A mezőgazdasági anyagmozgatás volumene az elmúlt években nemhogy csökkent, hanem az anyagmozgatási feladat a mezőgazdasági termelési szerkezet átalakulásának következtében jelentősen megnőtt. A szállítási folyamat csúcsait csak a feladatok optimalizálásával nehéz csökkenteni, mivel a mezőgazdaságban a betakarítási vagy egyéb más mezőgazdasági munkák teljesítménye igényli a szállítási kapacitások megfelelő szintű optimalizálását. Így a mezőgazdasági vállalkozásoknak adott szállítási körfolyamatban a szállítási teljesítménynek vagy szállító kapacitásnak, illetve a betakarítási teljesítménynek a figyelembevételével kell megszervezni a mindenkori munkálatokat.
A mezőgazdasági vállalkozások egyik legnagyobb szállítási feladata az egyes növények betakarításához kapcsolódó anyagmozgatási munkák végrehajtása, amikor viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű és nagy értékű terményt kell megmozgatni. A szállítás szempontjából egyik legfontosabb területe a gabonák (kalászosok+kukorica) betakarítási technológiájához kapcsolódik. A betakarításhoz kapcsolódó szállítási feladatok jelentős hatást gyakorolnak mindkét technológia gépeinek kihasználására. A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát alkalmazza, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazása elhanyagolható mértékű. A jelenleg alkalmazott közvetlen vagy egyfázisú szállítási technológia jellemzői, hogy a szemes termény átadása-átvétele álló helyzetben történik, ugyanakkor ez az átvétel szakaszos jellegű, mivel egy-egy szállítóeszköz rakománya csak több arató-cséplő gép ürítésével biztosítható. Ez közvetlen kapcsolat, illetve a szakaszos terményátadás miatt jelentős időveszteség adódik mind a betakarítógépek, mind a szállítóeszközök munkavégzésében.
A szállítási teljesítményt alapvetően az elérhető sebesség, a szállítási távolság és a szállítóeszköz teherbírása határozza meg.
A szállítási technológia jelenleg a traktorvontatású, egy-, illetve tandemrendszerű, valamint a két- és többtengelyes pótkocsikkal, továbbá billenő szekrényes pótkocsis tehergépkocsi-szerelvényekkel kerül megvalósításra. Tehát ez többségében egymenetes szállítási technológiát jelent. A magyar mezőgazdaságban alkalmazott szállítási és anyagmozgatási technológiák, illetve azok gépesítése a korábbi évek színvonalához képest jelentősen romlott. A korábbi termelési színvonalnak megfelelő szállító eszközök, így mind a tehergépkocsik és a hozzá kapcsolódó pótkocsik, mind a traktoros pótkocsik kiöregedtek, műszakilag elavultak. A többségében az egymenetes szállítási körfolyamatra épülő szállítás korszerűsítése szükségessé vált, hiszen a korábbi évtizedekben a tehergépkocsis szállítás jelentősége meghaladta a pótkocsis szállításét.
Mára ez megváltozott, hiszen a mezőgazdaságban a szállítási körfolyamat változásának (már nemcsak az egyfázisú szállítási technológiák alkalmazása, hanem a két vagy több lépcsőben végzett szállítási, anyagmozgatási munkák is terjednek) figyelembevételével a jelenlegi birtokstruktúra és kialakult termelésszerkezetben nő a traktoros szállítóeszközök használatának aránya. Az arányok ebben az irányban történő eltolódását a traktorok műszaki fejlesztése és a jogi szabályozás is elősegítette.


1. ábra (Forrás: FVM MGI)

Az 1. ábrán látható, hogy az elmúlt öt évben a hazai piacon értékesített pótkocsik mind eladott darabszám, mind az értékesítési ár tekintetében növekvő tendenciát mutatnak. Ez a növekvő trend a hazai gépbeszerzéseket is tükrözi.
A nagy mennyiségű szállítás, különösen az üzemen belüli anyagmozgatásnak, több mint 60-70%-a pótkocsikkal történik. A mezőgazdasági üzemek pótkocsi állományának mindenkori összetételét meghatározza az üzemeltető traktorok által vontatható összgördülő tömeg, illetve a rendelkezésre álló motorteljesítmény. A vontatható össztö
meg az EU irányelveknek megfelelő hazai szabályozással rendelkezik, ez alapján a fékberendezés nélküli, vontatott mezőgazdasági pótkocsi tömege nem haladhatja meg a vontató erőgép tömegét, illetve minden esetben a vontatható össztömeg a tengelyek számától függ:
hirdetes
Tengelyek száma(db) Max. vontatható tömeg (kg)
1 6 000
2 14 000
3, vagy több 20 000


A szabályozási rendszer előírja azt is, hogy mely tömegű pótkocsihoz milyen rendszerű fékberendezéssel kell, hogy rendelkezzen a pótkocsi.

hirdetes
Vontatott tömeg(t) Fékberendezés típusa Működtetés módja Hatás Rögzítő fék
0-1,5 nem szükséges - - nem szükséges
1,5-5 mechanikus kar min. egy tengelyen +
5-6 mechanikus tehetetlenségi erő min. egy tengelyen +
6 < szervo pedál minden keréken +

2. ábra (Forrás: FVM MGI)

Napjainkra a pótkocsi gyártók is megfelelő teherbírással és szilárdsági jellemzőkkel rendelkező járműveket gyártanak. Így a traktorvontatású - ömlesztett termények szállítására alkalmas - pótkocsik egy-, illetve tandemrendszerű, valamint két- és többtengelyes változatban, különböző teherbírással kerülnek kialakításra.
A tehergépkocsis szállítás szerepe a közúton jelentős ma is Magyarországon. Ez visszavezethető a korábbi években szereplő szállítási kapacitásokra, mikor is a tehergépkocsis szállítási teljesítmény közel azonos volt a pótkocsis szállítással. A mezőgazdasági üzemek tehergépkocsi kapacitását az IFA W 50 tehergépkocsi család tagjai alkották döntő többségben. A tehergépkocsi család számos, speciális igénynek megfelelő taggal rendelkezett. A magyar mezőgazdasági üzemekben a közúti áruszállításra az IFA W 50 LA/Z változatot (melynek teherbírása 5 t, és 6 t teherbírású közúti pótkocsival) használtuk, illetve használják még napjainkban is számos gazdálkodónál.
Mára a megváltozott körülmények miatt a mezőgazdaságban a szállítási körfolyamat változásával (már nemcsak az egyfázisú szállítási technológiák alkalmazása, hanem a két- vagy több lépcsőben végzett szállítási, anyagmozgatási munkák is terjednek), valamint a jelenlegi birtokstruktúra és kialakult termelésszerkezet alkalmazásával nő a traktoros szállítóeszközök használatának aránya. Az arányok ebben az irányban történő eltolódását a traktorok műszaki fejlesztése és a jogi szabályozás is elősegítette.A hazai piacon értékesített szállító pótkocsik arányát a 2-3. ábrák szemléltetik. Az ábrák jól mutatják, hogy a hazai termelési struktúrában több mint 50%-ban a két- és többtengelyes pótkocsik alkalmazása terjedt el. Ez a teherbírás, vontatható össztömeg és a szállítási távolságok miatt alakult így.




3. ábra (Forrás: FVM MGI)

A szállító pótkocsik a mezőgazdasági üzemek igényeinek megfelelő futóművel, alvázzal, és felépítménnyel kerülnek kialakításra. Ez azt is jelenteti, hogy a járművek az alábbi felosztás szerinti építményekkel kerülnek forgalomba:
· fix rakodó felület,
· billenőszekrény,
· tartályos kivitel, és
· speciális felépítmény.
Az egy-, illetve tandemrendszerű, valamint a két- és többtengelyes pótkocsik esetében ezen felosztás szerinti értékesítési ár-arányokat a 4-5. ábrák mutatják.


4. ábra (Forrás: FVM MGI)

5. ábra (Forrás: FVM MGI)

A mezőgazdasági erőgépek motorteljesítményének növekedése, a vontatmányként közlekedő pótkocsik sebesség növekedése 40-50 km/h-ra, a megengedett vontatható összgördülő tömeg növekedése (átmenő fék esetén ez akár a traktor tömegének 4-szerese is lehet) a pótkocsik fejlesztési irányvonalát is meghatározta. A 40, sőt 50 km/h vontatási sebesség következtében a merev felfüggesztésű egytengelyes futóművek alkalmazása egyre inkább háttérbe szorul. Még a kisebb 4-8 t teherbírású pótkocsik esetén is az alacsony nyomású gumiabroncsokkal szerelt egytengelyes tandem futóművek vagy rugózott ikertengelyes futóművek, illetve rugózott kéttengelyes futóművek alkalmazása a legelterjedtebb. A nagyobb 10-14 t teherbírásig, ami 18 t összgördülő tömeget jelent kizárólag tandem és rugózott ikertengelyes futóművet alkalmaznak, ebben az esetben az együttes tengelyterhelés nem haladhatja meg a 16 t-át, a vonórúd terhelés a vontató traktor vonóberendezésétől függően ~2 t lehet.


6.ábra

A kéttengelyes rugózott futóműves pótkocsik esetében pedig elérhető a 20 t összgördülő tömeg. A mezőgazdaságban alkalmazott háromtengelyes pótkocsik esetén a három tengely együttes terhelése maximum 24 t lehet, ehhez még 2 t vonórúdterhelést számítva az összgördülő tömeg nem lehet több 26 t-nál. A mezőgazdasági viszonyok között alkalmazott háromtengelyes pótkocsik a tandem, illetve ikertengelyes változatokhoz képest bonyolultabb szerkezeti kialakításúak. A rosszabb talajviszonyok között a kanyarodáskor a vonóerő-növekedés elkerülése érdekében a kormányzott futóművek alkalmazása szükséges. A kormányzott futóművek azonban bonyolultabbak és drágábbak is. Ezek a pótkocsik hátrafelé billentéssel ürítenek.
A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó szállítási feladatokat mindig az adott termeléstechnológia jellemzi, azaz az esetek többségében a szállítási feladatot is ez határozza meg. Így a szállítóeszközök konstrukciós és műszaki beszerzésénél arra kell törekedni, hogy a vontató és a vontatmány mind teherbírás, mind energetikai szempontból összhangban legyen. Ebből a szempontból előnyben kell részesíteni az alacsony nyomású gumiabronccsal szerelt tandem ikertengelyes, illetve háromtengelyes futóművel szerelt szállító eszközöket. A műszaki paramétereket a szállítandó termény jellemzőihez kell tervezni, ezzel a teherbírás, illetve raktérfogat kihasználás akár a 80-90%-ot is elérheti, s ez ma már kedvező szállítási paramétereket jelent.
Kassai Zsolt
FVMMI GM Kht.


A közúti szállítás előnyei a mezőgazdasági termelésnél

A mezőgazdasági termelés során alkalmazott technológiák szinte valamennyi munkaműveletéhez, mint kiszolgáló tevékenység - mely nélkül az adott termelési folyamat nem valósulhatna meg - tartozik anyagmozgatási művelet. Így az anyagmozgatási volument a termelés folyamatosságát biztosító anyagok, valamint a megtermelt anyagmennyiség összessége, vagyis a termelés nagysága határozza meg.
Az anyagmozgatási feladatok ugyanakkor idényhez kötöttek, tehát eloszlásuk az év folyamán változó, időnként a rendelkezésre álló időszak rövid és az időjárás is korlátozhatja a feladatok végrehajtását. Az agrotechnikailag optimális időben el nem végzett szállítás a termés minőségét hátrányosan befolyásolja. Az anyagmozgatás szállítási területein belül számos olyan technológiai fázis található, melynek mezőgazdasági vonatkozásai egyediek, illetve fejlesztési irányai a szállítás hatékonyságára jelentős hatást gyakorolnak. A szállítási teljesítményt alapvetően az elérhető sebesség, a szállítási távolság és a szállítóeszköz teherbírása határozza meg. A teljesítmény a sebességgel és a teherbírással egyenes arányban, míg a szállítási távolsággal fordított arányban változik.
A tehergépkocsival végzett szállítás aránya a mezőgazdaságban az elmúlt évtizedekben jelentős volt, azonban a vontató erőgépek (traktorok) fejlesztési irányai előtérbe helyezik - elsősorban rövidebb szállítási távolságok esetén - a pótkocsis szállítást. A nagyobb távolságok és a közúti szállítás továbbra is a tehergépkocsikkal valósítható meg hatékonyan és gazdaságosan.
Napjainkra az elöregedett IFA bázison működő közúti szállítást felváltja a korszerű kivitelű, hatékony szállítást megvalósító tehergépkocsik kínálata a hazai piacon. Az áruszállításban résztvevők számára elsődleges szempontokat jelentenek a jármű könnyű kezelhetősége, a vezetés megfelelő komfort fokozata. A mezőgazdasági termelésben a nagyfokú teherbírással, a terhelhetőséggel és az egyszerű használhatósággal is számolni kell. Napjainkra egy tehergépkocsi hasonló tulajdonságokkal kell,hogy rendelkezzen, mint egy személygépkocsi.
Mi is az, amire szükségünk lehet?
A mezőgazdasági termelésben a szállítandó termékek/termények sajátos tulajdonságai miatt a megfelelő szállítási kapacitást, kompakt kivitelt, és speciális előírásokat kell kielégíteni. A gépjárművek felépítése során a következő jellemzőket kell figyelembe venni:
· változtatható tengelytávok adott gépkínálat esetén, az alvázkeret könnyű, de erőteljes tartókból álljon, alkalmas legyen bármilyen csereszabatos felépítmény fogadására;
· a biztonságos szállítás érdekében "hatékony" futómű, kedvező rugózási tulajdonságokkal rendelkezzen, melyeket megfelelő stabilizátorok és lengéscsillapítók támasszanak alá, kedvező fordulókör átmérő;
· a tevékenységi körhöz illeszkedő felépítmények;
· Euro-2 és Euro-3 motor, a korszerű típusok már elektronikus befecskendezéssel is rendelkeznek, ezt kiegészíti a beépített fedélzeti informatikai rendszer;
· az erőátviteli rendszer kombinálja a teherbírás és a kedvező hajtóanyag fogyasztás kettősét;
· megfelelő fékrendszer, ami biztosítja az iránytartást, hosszú élettartammal rendelkezzen, és megfelelő reakcióidőt biztosítson;
· kompakt szerkezeti kivitel, megfelelő méretű vezetőfülke, amely jó látómezőt biztosít;
· a kedvező karbantartás, ami kijelzők által támogatott és jól hozzáférhető helyen legyenek a karbantartási pontok, kedvező karbantartási intervallumok.
A gyors és pontos áruszállítás terén használt járműveknek ötvözniük kell a megbízhatóság, a kompakt kivitel, a korszerű felszereltség, az alacsony üzemeltetési költségek és a komfortfokozat együttesét. Az adott tehergépkocsinak magába kell foglalni a folyamatos üzemeltetést és teljesítményt, a hosszú távú kiszámíthatóságot, az alacsony hajtóanyag felhasználást, hiszen mindez ma már elvárás egy mezőgazdasági szállítást végző tehergépjárművel szemben is.





Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


Gazdit Keresõ Érdi Kutyák és Macskák

Állatvédõ szervezet Menhelyünk sajnos nincsen, ideiglenes befogadóként próbálunk segíteni... Tovább

takarmányozási hibák

bekövetkeznek, ha az állatokkal nem az igényeiknek megfelelő beltartalmú, hibás v. romlott... Tovább

Tovább a lexikonra