A kálium szerepe a szőlőtermesztésben

hirdetes

A kálium szerepe a szőlőtermesztésben

Dr. Szőke Lajos
A kálium a szőlő számára az egyik legfontosabb tápelem. Fontos szerepe van a cukor (szénhidrát) képzésben, ezen keresztül meghatározza a termés minőségét, a szőlőtőke fagytűrő-képességét. A növény a talajból K+ ion formában veszi fel. A talajban elsősorban agyagásványokhoz kötött formában van. A szőlőtalajokban elsősorban az illit, montmorillonit és szmektit agyagásványok fordulnak elő, melyeknek a K megkötő és szolgáltató képessége az iontelítettségétől függ.
A kálium szerepe a szőlőtermesztésben, szénhidrát, talaj, agyagásvány, illit, montmorillonit, szmektit, levélvizsgálat, tápanyag, szőlőfajta, szőlőültetvény, trágyázás, borvidék

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.


Az agyagásványokon a K+ lecserélheti a Ca2+ és Mg2+ elemeket, ezekkel antagonista elemként működik. Antagonista helyettesítő szerepe lehet az NH4+-nak is a K+-al szemben.

A K mennyisége a növényben levélvizsgálatokkal értékelhető. A szőlő virágzásakor és az éréskor (a szüret előtt egy-két nappal) a fürttel szembeni levelek K tartalma jól jelzi a növény tényleges tápelem-ellátottságát. A talaj tápanyagtartalmát az EUF (elektroultra-filtrációs) talajvizsgálati módszerrel tudjuk jól meghatározni. A vizsgálat során mérni tudjuk a különböző erősséggel kötött tápelemek mennyiségét, így a tápanyag-ellátottság érdekében a talajban lévő tartalékot is.

A talaj- és levélvizsgálatok alapján, a talajtípus figyelembe vételével (annak tápanyag-mennyisége és tápanyag-szolgáltató képessége alapján) a szőlőfajta tápelem-felvételi sajátosságának megfelelően tudjuk meghatározni a tápanyagpótlás mennyiségét és módját. A leszüretelt termés mennyisége és a lemetszett venyige tömege is befolyásolja a tápanyagpótlást. A vesszőtömeg kifejezi a tőke kondíciót is.

A szőlőfajták K igénye igen különböző. A fagyérzékeny és alacsonyabb cukorgyűjtő képességű fajták (pl. Ezerjó, Rizling szilváni stb.) K felvétele és hasznosítása rossz. A szőlőfajták egy része jó K hasznosító. A talaj alacsonyabb K tartalma esetén is a szőlőlevél K tartalma magas (pl. Leányka, Zenit, Zengő, Bianca, Szürkebarát stb.).

A szőlőültetvények álló kultúra jellege miatt a tápanyag-utánpótlás elvégzése, a tápanyagok egyenletes talajba juttatása termő korban nem egyszerű feladat, mert a technikai lehetőségek korlátozottak. A talajok tápanyagtartalma és tápanyag-szolgáltató képessége nagyon különböző.

Az utóbbi 40 évben a szőlőtermesztésben a széles sorközű magas művelésű tőkeformák terjedtek el, melyeknél a tőkék egyedi teljesítménye lényegesen nagyobb, a szükséges tápanyag-igény is több a hagyományos tőkeformákétól. Az egri borvidék szőlőtalajai elsősorban miocén riolittufákból kialakult fekete nyirok talajok és barnaföldek, egyes részeken agyagbemosódásos barna erdőtalajok. A talajok jellemzője a nagy anyagásvány tartalom, mely főleg szmektit és vermikulit típusú, de előfordul az illit is.

1974-ben Egerben – a borvidékre jellemző barna erdőtalajon, amely riolit tufa alapkőzeten képződött – készlettrágyázási tartamkísérletet állítottunk be. A terület 4,0 ha, enyhe dél-délnyugati lejtő, kb. 130-140 m tengerszint feletti magasságú kiváló szőlőtalaj. Gyengén savanyú (pH/H2O 6,7), mészmentes, kötött (Ak-47); közepes humusztartalmú (»2,0%); közepes P (»10 mg/100 g) és K (27 mg/100 g) magas Mg tartalmú (36 mg/100 g) talajon állítottuk be a kísérletet. A tartamkísérlet célja, hogy meghatározzuk az adott talajtípuson és környezetben, a telepítés előtt végzett PK készlettrágyázás mértéke és a tápanyagok talajban történő elhelyezése hogyan befolyásolja a tőkék fejlődését, a termés mennyiségét és minőségét, milyen összefüggés van a tápanyag-ellátottság és a terhelés mértéke között.

A kitűzött célok megvalósítása érdekében háromtényezős split-split-plot elrendezésű kísérletet terveztünk, melyben a termőre fordulás után negyedik tényezőként (parcella felezéssel) a rügyterhelést is kialakítottuk.

Kísérleti tényezők:

„a” talajszelvény tápanyag feltöltése (a1= 30-60 cm és a2=0-60 cm)

„b” P2O5 feltöltés (b1=eredeti szint és b2=30 mg/100 g P2O5/AL érték beállítása)

„c” K2O feltöltés a K2O:Mg arány szerint (c1=1:1; c2=2:1; c3=3:1; c4=4:1)

„d” rügyterhelés beállítása (d1=5 rügy/m2; d2=10 rügy/m2)

Parcella nagyság:

„a” - tényezőre nézve 9 sor 99 tőke = 891 tőke

hirdetes

„b” - tényezőre nézve 4 sor 99 tőke = 396 tőke

„c” - tényezőre nézve 4 sor 24 tőke = 96 tőke

„d” - tényezőre nézve 4 sor 12 tőke = 48 tőke

A parcellák között választó sorokat és tőkéket alakítottunk ki. Ismétlések száma: 4.

A talajba dolgozott tápanyag hatóanyag-mennyiségeke P2O5=0 és 2700 kg/ha, K2O=0 és 10400 kg/ha között változott.

A kísérlet beállításától 1986-ig évente rendszeresen adat-felvételezést végeztünk, talaj- és levélvizsgálatokat, termésmennyiség-minőség meghatározást, borkészítést és borvizsgálatokat, ültetvény-felvételezéseket, fagytesztelést, időjárási adatok felvételezését és értékelését végeztük el. Mintegy 50 jellemző adatot rögzítettünk minden parcellára vonatkozóan évente. A talajvizsgálatok során összehasonlítottuk az AL (hagyományos) és az EUF (új) talajvizsgálati módszert is. Az adatok feldolgozását számítógépen végeztük a matematikai statisztikai módszerek szabályai szerint. 1986 után csak utóhatás vizsgálatokat folytattunk, amelyek talaj- és levélvizsgálatokat, tőkekondíció, tőkehiány felvételezéseket jelentettek. 1999-ben talajvizsgálatot végeztünk, 2000-ben tőkefelvételezést készítettünk.

Eredmények bemutatása:

1) A talaj- és levélvizsgálatok összehasonlítása során azt tapasztaltuk, hogy az EUF talajvizsgálati módszer szorosabb összefüggést mutat a levélvizsgálati eredményekkel, mint a hagyományos ammónium laktátos (AL) módszer. A kísérlet talajmintáinak felhasználásával dolgoztuk ki az EUF talajvizsgálati módszer „optimális” határértékeit a szőlő számára. (1. sz. táblázat)

2) A PK készlettrágyázás hatására jelentős termésmennyiség-minőség különbségeket és fagytűrésben való eltérést tapasztaltunk. Különösen a K-hatás volt értékelhető, de P-hatást és PK kölcsönhatást is be tudtunk mutatni.

3) A tápanyag-ellátottság és a tőke terhelés szoros összefüggése is bizonyítható. Az „optimum” feletti tápanyag-ellátottság alacsony (5,0 rügy/m2) terhelési szinten negatív hatású, csökkenti a termés mennyiségét és minőségét. Magasabb terhelési szinten ez a hatás nem jelentkezik. (2. sz. táblázat)

4) A kedvező tápanyag-ellátottság hatására a tőkék hamarabb fordulnak termőre, az évjáratok hatása kevésbé érvényesül, a kiegyenlített, jó minőség szintén jellemző. A tápanyagfeltöltés nélküli (kontroll) parcellához viszonyítva 1,0-1,5 t/ha/év többlettermés és 0,5-2,0 MM° eltérés tapasztalható.

5) A levélvizsgálatok jól tükrözik a növény tápanyag-ellátottsági helyzetét, érzékenyen jelzik a talajban bekövetkező változásokat. A levélminták Mn tartalma jól jelzi a talajsavanyodási folyamatokat (ezt a pH értékek változása csak 2-3 év múlva mutatja), vagy a talaj tömődötté válását a gyökérzónában.

6) A PK készlettrágyázás nagy termést adó évek után (pl. 1982, 1986, 2001) is biztosítja a kedvező tápanyag-ellátottságát a tőkéknek. A levélvizsgálati értékek szerint a kívánatos tápanyagszint ismét kialakul. Nagy termő években lecsökken a levél K-tartalma, de nem a kritikus szintre, így a minőség is biztosítható.

7) A több mint 25 év tapasztalata alapján megállapítható, hogy az adott talajtípuson és környezetben telepítés előtt az EUF talajvizsgálati módszer alapján kiszámított tápanyag pótlással, a szőlőültetvény élettartamára a szükséges tápanyagokat (P, K, Ca, Mg) egyenletesen a talajba tudjuk dolgozni, melyet a gyökérzónába (30-60 cm-es talajréteg) kell lejuttatni. Az így előkészített talajon a későbbiekben – akár 20-25 évig is – tápanyag pótlásra (fenntartó trágyázás) nincs szükség.

8) A kedvező tápanyag-ellátottság a tőkekondíciót is pozitíven befolyásolja. A tőkehiány mértéke csökken, a tőkék közötti kondíció különbség is kisebb.

9) A P túladagolás negatív hatása – különösen alacsonyabb rügyterhelés esetén minden szempontból érzékelhető. A tőkehiány mértékét is növeli a P túltrágyázás (mintegy 10%-kal növeli a tőkehiányt).

hirdetes

10) A túl nagy mennyiségű PK trágyázás (2700 kg P2O5 hatóanyag ill. 10400 kg K2O hatóanyag) tovább csökkentette a talaj Ca tartalmát és a pH értéket is. A talaj savanyodását a Mn érték változása jól jelezte.

11) A jó minőségű talajforgatással a tápanyag a gyökérzónába juttatható, a tápanyagok elhelyezkedése a talajban a talajvizsgálattal (EUF) jól visszamérhető.

12) A levélvizsgálatok jól jelzik a növény tényleges tápanyag-ellátottságát, alkalmasak a tápanyagpótlási igény-meghatározására.

13) Az EUF-vizsgálatok a trágyázási tartamkísérletek kezeléseiben jól jellemezték a trágyázás hatására bekövetkező változásokat. A vizsgálati eredmények alapján állítottuk össze az ún. „optimum” határértékeket, amelyet a szőlőtalajban kívánatos elérni (3. sz. táblázat). 10 borvidékről gyűjtött talajminták EUF vizsgálatával ellenőriztük, hogy a határértékek más talajtípusok esetén alkalmazhatók-e. Az EUF talajvizsgálati eredmények és a levélvizsgálati adatok összefüggése azt bizonyítja, hogy az EUF talajvizsgálati eredmények értékeléséhez meghatározott „optimum” határértékek általánosan alkalmazhatók.

Összefoglalás:

Az Észak-Magyarországon elhelyezkedő borvidékek (Mátrai, Egri, Bükk-aljai és Tokaj-hegyaljai) szőlőtalajai vulkánikus alapkőzeten kialakult fekete nyírok, barnaföld és barna erdőtalajok. Kis területen (Tokaj-hegyalján) lösz alapkőzeten kialakult barna erdőtalaj is található. A szőlőtalajok közös jellemzője a gyengén savanyú jelleg, a magas agyagásvány tartalom, a kötött-nehezen művelhető állapot. Jó a talajok tápanyag-szolgáltató képessége, ami elsősorban a szmektit és vermikulit típusú agyagásványnak köszönhető.

Az SZBKI Egri Kutató Állomásán 1970-től tenyészedényes és szabadföldi kísérleteket állítottunk be a széles sorközű, magas művelésű szőlőültetvények trágyázási technológiájának meghatározása érdekében. A kísérletek értékeléséhez EUF (Elektro-Ultra-Filtrációs) és hagyományos (AL-Amónium Laktátos) talajvizsgálatokat, levélanalízist, tőkekondíció felvételezést, termésmennyiség, minőség vizsgálatokat, fagytűrés vizsgálatokat végeztünk. A kísérletek alapján meghatároztuk az EUF talajvizsgálatok „optimum” határértékeit. 10 borvidékről gyűjtött talajminták vizsgálati eredményeit hasonlítottuk össze a levélvizsgálati adatokkal, így bizonyítottuk, hogy az EUF-talajvizsgálati eredmények „optimum” szintjei általánosan alkalmazhatók.

A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok alapján kidolgoztuk az észak-magyarországi borvidékek trágyázási technológiáját, amely hasonló talajtípusokon más borvidéken is alkalmazható. A kísérletek adatai bizonyítják, hogy a jelentősebb talajtípusokon el kellene végezni a hasonló vizsgálatokat. A tápanyag-gazdálkodás technológiáját ezek figyelembevételével lehet meghatározni.

A kutatási program vezetője Dr. Eifert József volt, aki az SZBKI tudományos főosztályvezetőjeként irányította a munkát. Az EUF talajvizsgálati módszer fejlesztést Dr. Németh Kálmán (NSZK) és Várnai Zsoltné dr. végezte. A tenyészedényes és szabadföldi kísérletek vezetője dr. Szőke Lajos volt. Az Egri Kutató Állomás kollektívája – többek között Gábor Gyula és Várallyai Éva – végezte a felvételezéseket és vizsgálatokat.

A kísérletek eredményeit bemutató publikációk (35 db) megtalálhatók a szerzőnél.

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!

Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


szájterpesztő

az állatok szájának kinyitása és hosszabb időn át való nyitva tartására szolgáló... Tovább

ízeltlábúak (Arthropoda)

mintegy 850 ezer fajt magában foglaló állattörzs. Szelvényesek; a szelvényeket és a... Tovább

Tovább a lexikonra