Különféle atkák okozzák.. A fejrühösséget a Sarcoptes ovis, a lábrühösséget a Chorioptes ovis, a gyapjúval fedett testrészek (főként a hát-és kereszttájék) rühösségét a Psoroptes ovis okozza. Gazdasági jelentősége leginkább az utóbbinak van, mert nyájbetegséget ez idéz elő.
Mi okozza?
Különféle atkák okozzák.. A fejrühösséget a Sarcoptes ovis, a lábrühösséget a Chorioptes ovis, a gyapjúval fedett testrészek (főként a hát-és kereszttájék) rühösségét a Psoroptes ovis okozza. Gazdasági jelentősége leginkább az utóbbinak van, mert nyájbetegséget ez idéz elő.
Mikor fordul elő?
A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Bár a kötelező védekező rendszabályok és a korszerű gyógyszerek alkalmazása az előfordulást csökkentették, különösen a téli istállózásnál, tartási hibáknál (zsúfoltság, párás, ammóniadús levegő stb.) és hiányos takarmányozás mellett akár járványszerű méretekben is jelentkezhet.
Az atkák táplálkozásuk során megszúrják, megsértik a bőrt, emellett nyálmirigyük izgató váladékával is irritálják azt.
Milyen tünetek vannak?
Az atkaszúrások helyén gombostűfejnyi piros göbök, majd savóval telt hólyagocskák, a savó kiszivárgása után ezek helyén apró, sárgás színű, könnyen letörölhető pörkök keletkeznek. A fertőzés után 3-4 hét múlva a fertőzött bőrterület viszket, ezt a juhok nyalják, rágják, harapdálják, a környezet tárgyaihoz dörzsölik. A vakaródzás helyére a nyáltól csapzott, összetapadt, kuszált gyapjú hívja fel a figyelmet. A vakaródzás különösen intenzív éjjel a hodályban, meleg, párás körülmények között, vagy nappal, ha megáznak az állatok.
A gyapjú széthajtogatásával láthatóak a fenti bőrelváltozások, melyek előrehaladottabb esetekben idültebbé válnak: a bőr a pörkösödés miatt megvastagszik, ráncolttá válik, a gyapjú csomókban lóg, nagyobb területeken kihullik, az állat kondíciója rohamosan romlik, hamarosan a senyvesség tünetei jelentkeznek.
Tavasszal, a legeltetés megkezdésével a tünetek enyhülnek, de gyógykezelés nélkül nem múlik el a betegség.
Sarcoptes-rühösség: a fejen, ritkábban a lábakon, a herék bőrén apró csomók, hólyagok, szürkésfehér pörkök láthatók. A fertőzött bőrterület viszket, az állatok a fejüket rázzák, vakarják, a tárgyakhoz dörzsölik, lábaikat rágják.
Chorioptes-rühösség: a bőrelváltozások elsősorban a lábtő és a csánk körül, a mellkas és a has alján, valamint a hereborékon alakulnak ki. Az előbb felsorolt tünetek mellett feltűnő az állatok gyakori "topogása".
Megelőzés, védekezés.
A nyájak tavaszi, kihajtás előtti vizsgálata és nyírás utáni fürösztése kötelező!
Ha a nyájba idegen állatot hozunk, megelőző fürösztést, majd 30 napos megfigyelést kell alkalmaznunk.
A rühösség megállapítását követően (bőrkaparék-vizsgálat, klinikai tünetek) a nyáj minden egyedét kezelni kell!
Fürösztésre több készítmény is kapható, az oldatot mindig az utasítás szerint kell elkészíteni és az egészségvédő-óvó rendszabályokat be kell tartani!
Kedvező időjárás esetén fürösztés előtt 7-10 nappal megnyírjuk az állatokat.
Fürösztéskor (medencés, kádas, zuhanyalagutas) a juhok 1-1 percig maradnak a fürösztő folyadékban, közben legalább kétszer a fejüket is alábuktatjuk.
Kezelésre injekciós készítmények is rendelkezésre állnak, ezeket a gyapjúban lévő juhoknál is jól használhatjuk.
Figyeljünk arra, hogy a kezeléseket követően az állatok húsát és tejét meddig nem szabad emberi fogyasztásra felhasználni (a legtöbb fürösztőszer esetén a húst 14 napig, a tejet 2 napig)!
Különféle atkák okozzák.. A fejrühösséget a Sarcoptes ovis, a lábrühösséget a Chorioptes ovis, a gyapjúval fedett testrészek (főként a hát-és kereszttájék) rühösségét a Psoroptes ovis okozza. Gazdasági jelentősége leginkább az utóbbinak van, mert nyájbetegséget ez idéz elő.
Mikor fordul elő?
A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Bár a kötelező védekező rendszabályok és a korszerű gyógyszerek alkalmazása az előfordulást csökkentették, különösen a téli istállózásnál, tartási hibáknál (zsúfoltság, párás, ammóniadús levegő stb.) és hiányos takarmányozás mellett akár járványszerű méretekben is jelentkezhet.
Az atkák táplálkozásuk során megszúrják, megsértik a bőrt, emellett nyálmirigyük izgató váladékával is irritálják azt.
Milyen tünetek vannak?
Az atkaszúrások helyén gombostűfejnyi piros göbök, majd savóval telt hólyagocskák, a savó kiszivárgása után ezek helyén apró, sárgás színű, könnyen letörölhető pörkök keletkeznek. A fertőzés után 3-4 hét múlva a fertőzött bőrterület viszket, ezt a juhok nyalják, rágják, harapdálják, a környezet tárgyaihoz dörzsölik. A vakaródzás helyére a nyáltól csapzott, összetapadt, kuszált gyapjú hívja fel a figyelmet. A vakaródzás különösen intenzív éjjel a hodályban, meleg, párás körülmények között, vagy nappal, ha megáznak az állatok.
A gyapjú széthajtogatásával láthatóak a fenti bőrelváltozások, melyek előrehaladottabb esetekben idültebbé válnak: a bőr a pörkösödés miatt megvastagszik, ráncolttá válik, a gyapjú csomókban lóg, nagyobb területeken kihullik, az állat kondíciója rohamosan romlik, hamarosan a senyvesség tünetei jelentkeznek.
Tavasszal, a legeltetés megkezdésével a tünetek enyhülnek, de gyógykezelés nélkül nem múlik el a betegség.
Sarcoptes-rühösség: a fejen, ritkábban a lábakon, a herék bőrén apró csomók, hólyagok, szürkésfehér pörkök láthatók. A fertőzött bőrterület viszket, az állatok a fejüket rázzák, vakarják, a tárgyakhoz dörzsölik, lábaikat rágják.
Chorioptes-rühösség: a bőrelváltozások elsősorban a lábtő és a csánk körül, a mellkas és a has alján, valamint a hereborékon alakulnak ki. Az előbb felsorolt tünetek mellett feltűnő az állatok gyakori "topogása".
Megelőzés, védekezés.
A nyájak tavaszi, kihajtás előtti vizsgálata és nyírás utáni fürösztése kötelező!
Ha a nyájba idegen állatot hozunk, megelőző fürösztést, majd 30 napos megfigyelést kell alkalmaznunk.
A rühösség megállapítását követően (bőrkaparék-vizsgálat, klinikai tünetek) a nyáj minden egyedét kezelni kell!
Fürösztésre több készítmény is kapható, az oldatot mindig az utasítás szerint kell elkészíteni és az egészségvédő-óvó rendszabályokat be kell tartani!
Kedvező időjárás esetén fürösztés előtt 7-10 nappal megnyírjuk az állatokat.
Fürösztéskor (medencés, kádas, zuhanyalagutas) a juhok 1-1 percig maradnak a fürösztő folyadékban, közben legalább kétszer a fejüket is alábuktatjuk.
Kezelésre injekciós készítmények is rendelkezésre állnak, ezeket a gyapjúban lévő juhoknál is jól használhatjuk.
Figyeljünk arra, hogy a kezeléseket követően az állatok húsát és tejét meddig nem szabad emberi fogyasztásra felhasználni (a legtöbb fürösztőszer esetén a húst 14 napig, a tejet 2 napig)!
Forrás: Agrárágazat
