arató-cséplő gép (gabonakombájn)

a szemes termények, elsősorban a gabonafélék betakarítására szolgáló magajáró berendezés. Lényegében egy arató és egy cséplőgépből áll, amelyet a járószerkezet, a motor stb. magajáró gépként működtet. Alkalmazási köre az ->adapterek felhasználásával rendkívül kitágult, és a kalászos gabonán kívül a borsó, a kukorica, a napraforgó, a szója stb. betakarítására is alkalmassá teszi a gépet. Teljesítőképességét a — max. 1,5% cséplési veszteséggel — másodpercenként áteresztett termény-mennyiséggel mérik. így a gépen áthaladó összes feldolgozott anyag (szem és szalma) együttes tömege a teljesítőképesség meghatározója. Értéke — külön megjelölés nélkül — mindig a búzára vonatkozik. A kukoricából ált. 50%-kal nagyobb az a.-ek áteresztőképessége. A hazánkban üzemeltetett a.-k 10—20 kg/s teljesítőképességűek, ami azt jelenti, hogy egy nappali műszakban 10—17 ha-ról 50—80 t termény kicséplésére alkalmasak. E teljesítőképesség-kategóriába tartoznak az NDK gyártmányú E—516 jelű, az NSZK termékeként importált Claas Dominator— 106, a John Deere és az IHC kombájnok. Működési elvük típusaik különbözősége ellenére is lényegében azonos. A vágószerkezet által learatott gabonát a motolla és a terelőcsiga a ferde felhordóra juttatja, amely a dob előtti verőhöz, majd a dobba továbbítja. A dob és a kosár kicsépli a szemet és a tisztítószerkezet elválasztja a szalmától és az egyéb melléktermékektől. A szalma a rázóládák végén a szalmagyűjtőbe kerül, ahonnan rendszeresen üríthető. A különféle tisztítóművön (törek-, polyvarosta, szelelő stb.) áthaladt szem a magfelhordó és a magfelvonó csiga közvetítésével a magtartályba vándorol, amelyből a szállító járműbe üríthető. Az apróbb cséplési melléktermékeket (törek, polyva stb.) a gép rendszerint a szabadba juttatja. Az a.-ek teljesítőképességének növelése végett nagyobb áteresztőképességű cséplőszerkezet kialakítására törekednek. Ennek eredménye a kétdobos, ill. axiálrotoros a.-ek kifejlesztése.