Előnyös a szakaszos legeltetés.
margin:0cm 0cm 8pt">
margin:0cm 0cm 8pt">Dércsípte füvet vagy meleg esők után dúsan nőtt füvet ne legeltessünk!
margin:0cm 0cm 8pt">A felfúvódott állat testét helyezzük magasabbra (30-40 cm magas dobogóra) és a bendőtájékot hidegvizes szalmacsutakkal erőteljes mozdulatokkal masszírozzuk!
Jó módszer, ha az állatot háttal magunk elé állítjuk, és hasát a térdeink közé fogva próbáljuk a gázt a bendőből kiszorítani.
Gázos felfúvódásnál a gáz szondán keresztül kiürül (habosnál nem).
Végveszély esetén szúrcsapolás (trokározás): vékony, kis átmérőjű trokárral, a beszúrás helye az utolsó borda és a külső csípőszögletet összekötő egyenes felezőpontja (egyszerűbben: a bal horpasztájék legkiemelkedőbb pontján úgy szúrunk be, hogy a szúrás iránya a jobb könyök felé tartson). A szúrcsap hüvelyét a gáz távozása alatt a sebben kell tartani, a bőrsebet sebolajjal vagy spray formájában kapható „folyékony kötszerrel” zárjuk.
Haboserjedéses felfúvódás
Gyakoribb, tömegesebb, gyorsabb lefolyású, nehezebben kezelhető, mint a szabad gázos felfúvódás. Itt a gázbuborékok nem különülnek el a gyomortartalomtól, hanem azzal összekeveredve habot képeznek.
Friss, virágzás előtti, nedvdús, buja, zölden etetett pillangósok nagy mennyiségben vagy átmenet nélküli etetése;
„Tilosban” legelés;
Nagy fehérje-koncentrációjú takarmányok (a bendő Ph-változása kedvez a habképződésnek);
Hideg (dércsípte, fagyos) zöld etetése, hideg ivóvíz kedveznek a képződött hab szilárdságának;
Mikor fordul elő ?
A fenti okok érvényesülésekor, főleg kora tavasszal (friss zöld), késő ősszel (tarlók legeltetése, rossz takarmányminőség), száraz nyarat követő csapadékos időben gyakoribb.
Igen finomra őrölt takarmányok (lucernaliszt, abrak) csak gyenge nyálelválasztást váltanak ki, ezáltal elmarad a nyál hígító hatása, erősebb lesz a habképződés.
Milyen tünetek vannak?
A rezgőmozgások, böfögések kezdetben a megszokottnál is erőteljesebbek, gyakoribbak. A bal horpasz kevésbé feltűnően emelkedik ki, a hasfalon hallgatózva a gázbuborékok helyváltozásával összefüggő pattogást, sercegést, „sistergést” észlelünk.
Szondázással gáz nem vagy csak kevéssé távozik, a szonda kihúzásakor annak üregében jellegzetes, habos tartalom van.
Életveszély esetén a trokározás kevéssé eredményes, mert a felhabzott bendőtartalom nem távozik el, legfeljebb azért jöhet szóba, hogy a habromboló anyagokat a trokáron keresztül juttatjuk be a bendőbe.
Megelőzésül ma már ismeretesek olyan módszerek is, hogy a pillangós virágú legelőket növényi olajjal permetezik, a „veszélyes” takarmányokhoz szintetikus, szemcsézett anyagokat kevernek, a bendőbe kapszulákat juttatnak, melyek hatóanyaga lassan, több hét alatt diffundál ki.
A nyakú üvegből nyeletjük le (tartós, idült felfúvódáskor adhatunk több napon át 10-20 gramm orvosi szenet vagy szénsavas meszet).
Hasonló a szabad gázos felfúvódásnál leírtakkal, de itt ún. habrombolókat kell adagolni! Ezek között vannak különböző gyári készítmén
A tünetek a gázos felfúvódáséhoz hasonlók, de gyorsabban alakulnak ki és súlyosabbak.
Mi okozza?
Sok gazda, juhász szerint a felfúvódás nem betegség, hanem állapot, melynek megszüntetése nem is állatorvosi feladat, hanem a juhász-teendőkhöz tartozik.
A gázos
Később a has asszimetriássá válik, bal oldala erősen kitágul, az állat nyugtalankodik, fejét és nyakát nyújtogatja, hátát púposítja, gyakran hasa felé néz és hasa felé rúg, farkát élénken mozgatja. A böfögés megszűnik, egyes juhok üresen rágnak, nyálzanak, nyelvüket előredugva öklendeznek. A has felső részének megkopogtatásával erős „dobos” hangot hallunk, bendőmozgások nem érzékelhetők, ezek helyett „sercegés, pattogás” hallható.
A betegség előrehaladtával, súlyosabbá válásával a légzés nehezítetté válik, kilégzéskor nyögések hallhatók, az állat tekintete ijedt, szétvete
Ha az állat még ekkor sem kap segítséget, elfekszik, nyelve kilóg, légzése igen szapora és felületes, az orrnyílások kitágultak, görcsök közepette végül megfullad.
Ha idült a nagy mennyiségben termelődő gázokat a szervezet nem, vagy csak részben tudja eltávolítani.tekintve lehet:
Az összetett gyomrú állatok sajátos itt nem részletezett emésztése miatt egyes takarmányok táplálóanyagaiból az átlagosnál jóval több gáz képződik. A képződött gázok mennyisége az etetett takarmányok minőségétől és a bendőben lévő mikroorganizmusok aktivitásától függ. Ezek a gázok (zömmel széndioxid és metán) böfögéskor bendőgázok, illetve bélsárürítéskor bélgázok formájában eltávoznak, kisebb részük a bendő falán keresztül felszívódik a vérbe, továbbá az előgyo
A kóroktannál felsorolt takarmányhibák kiküszöbölése. Könnyen emészthető, szénhidrátokat tartalmazó takarmány etetése. Bendőtartalom savanyítása (lásd alkalózisnál). Minél előbb széles hatósávú antibiotikumok adagolása
Forrás: Agrárágazat
