IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
Hugi, a Fővárosi állat és növénykert barnamedvéje a hagyományos medveárnyék-észlelés napján végül meglátta az árnyékát. Bár amikor először lépett ki a barlangjából, még borús volt az idő, azonban mielőtt visszatért volna pihenni, még megjelent az árnyéka, így még hosszú télre számíthatunk.
A világ számos kultúrájában tetten érhető az a hagyomány, mely szerint az állatok viselkedéséből igyekeznek az időjárás alakulására következtetni. Ezek a jóslások sokszor valós tapasztalatokra épültek és régebben szájhagyomány útján terjedtek. Így maradhatott fent nálunk is a „medveárnyék- észlelés napja”, ma azonban többnyire már csak kedves babonaként tekintünk rá.
Február másodikát tavaszkezdő napként is szokás emlegetni, továbbá Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe is erre a napra esik. Ehhez a több értelemben is jeles naphoz két az állatokhoz kapcsolódó időjárást meghatározó népi hagyomány – vagy más néven bölcsesség – is kötődik.
Állati hiedelmek
Az egyik mondás úgy tartja, hogy „Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint, hogy süssön a nap!”. Ha ugyanis ezen a napon kellemes, enyhe idő van, akkor a tél még sokáig elhúzódik majd a hiedelem szerint.
Szintén ezt az elvet követik, akik a medvékre vagy a mormotákra támaszkodnak az időjóslás kapcsán. Ugyanis „Ha a medve meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd.”
Budapest, 2022. február 2. A Fővárosi Állat- és Növénykert barnamedvéje (Ursus arctos) a hagyományos medveárnyék-észlelés napján, 2022. február 2-án. Hugi, a barnamedve végül meglátta az árnyékát, ez a néphagyomány szerint azt jelenti, hogy a tél még sokáig fog tartani. MTI/Balogh Zoltán
A medveárnyék – észlelésben az éghajlatváltozás is fontos szerepet játszik
Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője azt is elárulta az Infostart-nak, hogy a medvejóslások az árnyékok tekintetében az elmúlt években körülbelül 50-50 százalék arányban voltak pontosak. Abban azonban, hogy ez a módszer már nem feltétlen bizonyul pontos időjárásjóslási megoldásnak, az éghajlatváltozás is nagy valószínűséggel fontos szerepet játszik.
A tévhitekkel ellentétben a barna medvék a természetben egyébként nem alszanak téli álmot, csupán hosszabb-rövidebb intervallumú pihenőket tartanak barlangokban, földbe vájt üregekben. Ez időben anyagcseréjük és szívverésük is lelassul. Azonban az enyhébb, inkább napsütéses napokon néha kibújnak rejtekhelyükről némi táplálékfogyasztás céljával – ezért alakulhatott ki a velük kapcsolatos időjárás előrejelző hiedelem is.
Forrás: MTI/Balogh Zoltán, ng.24.hu, infostart.hu
