Hirdetés

Aktuális növényvédelem

Kassai Miklós
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A januári-februári melegebb, napos időjárás kizöldítette az őszi kalászosokat, repcetáblákat. A kemény, hideg időszakot az akkor még meglévő hótakaró alatt jól átvészelték. A február közepi csapadék jókor jött. Sok helyen már megkezdték a N fejtrágyázást, tehát az élet beindult. Természetesen vonatkozik ez a károsítókra is. A gabonatáblák nagy része még fejletlen, nincs gyomelnyomó állomány. Fel kell mérni a táblákon levő gyomosságot, és fel kell készülni a vegyszeres gyomirtásra. Mivel minden szernek vannak gyenge pontjai, így egyes gyomnövényekre nem kielégítő a hatásuk. Figyelembe kell venni a kultúrnövény és a gyomok fejlettségi állapotát és a hőmérsékletet is, ezért forduljunk inkább szakemberhez.

A januári-februári melegebb, napos időjárás kizöldítette az őszi kalászosokat, repcetáblákat. A kemény, hideg időszakot az akkor még meglévő hótakaró alatt jól átvészelték. A február közepi csapadék jókor jött. Sok helyen már megkezdték a N fejtrágyázást, tehát az élet beindult. Természetesen vonatkozik ez a károsítókra is. A gabonatáblák nagy része még fejletlen, nincs gyomelnyomó állomány. Fel kell mérni a táblákon levő gyomosságot, és fel kell készülni a vegyszeres gyomirtásra. Mivel minden szernek vannak gyenge pontjai, így egyes gyomnövényekre nem kielégítő a hatásuk. Figyelembe kell venni a kultúrnövény és a gyomok fejlettségi állapotát és a hőmérsékletet is, ezért forduljunk inkább szakemberhez.

A lucernatáblákon a pocokirtást Redentin 75-el kizöldülésig lehet eredményesen elvégezni, ugyanis a véralvadást gátló hatóanyag /amitől belső vérzést kap/ ellenszerét, a K vitamint a zöld növényi részekből fel tudja venni. Az Arvalin esetében nincs ilyen gond, viszont mint erős méreg csak lakott területen kívül használható. T alakú, 1,5-2 m magas ülőfák kihelyezésével a hasznos ragadozó madarakat a területre lehet szoktatni, melyek a pocoknépességet le tudják csökkenteni. Annak megállapítására, hogy mekkora a fertőzöttség, több módszer is van, de a legegyszerűbb, ha több helyen karóval 10x10 m-es mintahelyet jelölünk ki, és ott a pocoklyukakat betapossuk. 24 óra elteltével megszámoljuk a kibontott, „lakott” lyukakat. 1 kibontott járat jelent 1 mezei pockot. Ha ez 10-nél kevesebb 100 m2-enként, 10 kg/ha adag elegendő a Redentinből. Ha eléri a 25-öt, 20 kg szükséges. Ha ennél is több meg kell ismételni a kezelést, amikor úgy látszik, hogy a csalétekből már jócskán fogyott. A permetező szerek közül a Thiodán 35 EC és a Thionex 35 EC alkalmazására csak a Központi Szolgálat adhat indokolt esetben eseti engedélyt. Habár a hatásuk a pocokra nem 100 %-os (3,5 l/ha esetében is csak 50-60 %-os), de ha csócsároló kártétel is van a gabonában, a két problémát egy kezeléssel meg lehet oldani. Mivel mindegyik szer vadra veszélyes, a vadriasztásról gondoskodni kell!

A palántanevelésnél a fémzárolt vetőmagvak általában gombabetegségek ellen be vannak csávázva. A tasakon ez fel van tüntetve. Ha vírus és baktérium ellen nem csáváztak, a külső magfertőzések ellen rendelkezésre áll a paradicsomnál és paprikánál egy új, III kategóriás szer, a Fitoszept tabletta (4-8 db/100 l víz). Ez a szer használható algátlanításra és a vágóeszközök, szaporítóládák és hajtató berendezések fertőtlenítésére is.

A palántadőlés és egyéb palántakori betegségek elleni védelemben az engedélyezett szerek használata mellett a termesztéstechnológiai elemek is meghatározók. Biztosítani kell, hogy éjszakára a növényzet és a talajfelszín száraz legyen, tehát a locsolást a reggeli órákban kell elvégezni. A négyzetméterenkénti növényszám is meghatározó. Ha az optimálisnál több van, (paradicsomnál max. 5-600, paprikánál 7-800 db/m2) felnyurgult, gyenge, betegségekre fogékonyabb palántánk lesz. Kerülni kell a kodenzvíz csepegést. Az ilyen helyeken már palántakorban nagyon gyakori a baktériumos varasodás jelenléte. A levélfonákon 1-2 mm-es, vizenyős, zöldes, majd barnuló foltok a betegség első tünetei. A Kasumin 2L és a réztartalmú szerek csak preventíven, megelőzően hatnak, ezért, ha a betegség jelentkezik a kezelések ellenére, ajánlatos ugyanúgy, mint a palántadőlés esetében a fertőzött egyedeket eltávolítani. A kikelő kis növények kitúrásával, gyökereik átrágásával a lótetű sok helyen károkat okoz. Ellenük az Arvalin LR –t (erős méreg) 20-30 g/m2 adagban, illetve a Buvatox 5 G –t vagy a Galition 5G –t javaslom. Ez utóbbiakat alkonyatkor, nedves talajra kell kiszórni, és nem szabad bedolgozni.

Hirdetés
A palántadőléssel fertőzött növényeket a talajjal együtt el kell távolítani

A vakondok hazánkban védett állat, mivel elsősorban a talajlakó kártevőkkel táplálkozik, igaz hogy a földigilisztákat is ritkítja. Minden esetre, ahol a túrásuk jelentkezik, jelzi, hogy sok cserebogárpajor, drótféreg, mocskospajor, vincellérbogár lárva, vagy egyéb talajlakó károsító van a területünkön. Ezek ellen kell védekezni, a vakondokot (ami nem egyenlő a pocokkal), riasztani kell. A járatába helyezett iritáló szagú anyagok segítenek ebben. A gázolajos rongy riaszt, de a talajt szennyezi. Dohánytörmeléket tartalmazó Hess jó hatású.

A pázsitgyepek kigereblyézése, fejtrágyázása után a kellemetlen, fejlettebb gyomokat- mint például a gumipitypang tőrózsái- szurkáló, „acatoló” módszerrel ki tudjuk irtani, de alkalmazhatunk különféle szereket is, mint a Calcurea G, Compo Rasen-floranid granulátumokat, vagy a Keroland WG permetezőszert a kellemetlen kétszikű gyomok ellen.

A gyümölcsösökben, szőlőkben folyik a metszés, fatisztogatás. Mivel sok helyen lehet látni azt, hogy a táblaszéleken évekig ott marad a nyesedék, újra el kell mondani, hogy ezek a különféle fertőzések, kártevők áttelelését biztosítják, tehát állandó veszélyt jelentenek. Ezért az égetés itt a megfelelő óvintézkedéseket betartva elengedhetetlen.

Február végére a védett helyen levő csonthéjasok közül a kajszi már pirosbimbós állapotban volt, és a cseresznye-meggy rügyei is megmozdultak, a rezes lemosó permetezéseket minél előbb, még a virágzást megelőzve el kell végezni. A monília, tafrinás levélfodrosodás, gnomóniás levélfoltosság, és levéllikasztó betegségek ellen ez ad egy jó alapozó védelmet.

Az almástermésűeknél a lemosó szerek (Agrol, Novenda, Nevikén, Neopol, Tiosol, kénes szerek, stb.) lecsökkentik az áttelelő gombák, takácsatkák, pajzstetvek, levéltetvek áttelelő alakjait.

Hirdetés

A burgonya egy része is már a fóliák alatt, a földbe került. Mivel az elmúlt évben megyénkben is megjelent az import vetőburgonya területen egy zárlati, igen veszélyes baktériumos betegség, indokoltnak tartom, hogy erről bővebben írjak.

A betegség neve: a burgonya baktériumos hervadása és barna rothadása. A latin neve: Ralstonia (Pseudomonas) solanacearum. Ezért leggyakrabban csak úgy lehet hallani róla, hogy Ralstónia. Több, mint 200 gazdanövénye van, köztük a burgonya, dohány, paprika, paradicsom, földimogyoró, ricinus, és számos gyomnövény. Az egész világon elterjedt, így Európában is, elsősorban délen. Hozzánk Hollandiából került be 2000-ben.

Jellemző tünete, hogy a hajtásvégi levelek melegebb napszakban hervadnak. Éjszaka először ez megszűnik, de később általánossá válik, és a növény részben, vagy teljesen elhervad. A kezdeti időszakban a szártövön hosszanti, barna elszíneződések láthatók. A levelek gyakran bronzos színűek lesznek. A fertőzött szárrészt levágva, vízbe helyezve jól jelzi a baktérium jelenlétét az, hogy a szárból tejszerű nyálkakiáramlás látható. A fertőzött gumót kettévágva körkörösen drappos-barnás gyűrű van, ahonnan nyomásra a baktériumnyálka megjelenik. Ez a gyűrű egyre jobban vastagodik, a gumó folyósan elrothadhat. A baktériumnyálka a gumó külső felületén a szemeknél is megjelenhet, amihez jellegzetesen föld tapad.


A fertőzött gumó keresztmetszetén az edénnyaláb gyűrűből baktériumnyálka tör elő

A fertőzés terjedésében a vetőgumó szerepe a legjelentősebb, de gyomnövényeken, árvakelésen is fenntmarad. A baktérium a talajban és az öntözővízben sokáig fertőzőképes marad. Állományon belüli terjedése lassú és korlátozott.

Mivel vegyszeres védekezés ellene gyakorlatilag nincs, a zárlati intézkedések betartása igen fontos. Ez indokolta megyénkben a 300 t Kondor vetőburgonya megsemmisítését. A fertőzött tétel, illetve annak termő területéről a növényápolási, betakarítási, szállítási munkálatok, illetve a tárolás folyamán a többi vetőburgonyára is, így az időközben fémzárolt, és már értékesített Desiree és Cleopatra tételekre is fennállt az átfertőződés veszélye. Ez igen sok termelőhöz kikerült gumó zárolását, visszaszállítását jelentette az eladóhelyre, nem kis gondot, és kárt okozva az előállítónak és a vevőknek is, de ezzel lehetett a nagyobb bajt elkerülni.

Felhívom a burgonyatermelők figyelmét, hogy a növényvédelmi törvény szabályainak megfelelően, ha gyanús tüneteket észlelnek, haladéktalanul értesítsék a növényvédelmi felügyelőt.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

anyatehén

olyan tehén, amelynek tejét nem fejik ki, hanem teljes mennyiségét a tehén által nevelt borjú... Tovább

takarmánydinnye (Colocynthis citrullus [L.] Küntze)

a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó, az étkezési görögdinnyéhez (Citrullus... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.