A talajrétegek építőanyagai, gyep, felujítás, karbantartás, öntözés, kifutó, jártatógépek

Hirdetés

LOVARDÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE (XIV.)

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A talajrétegek építőanyagai A hordozóréteg (az alaptalajtól függően) 1020 cm vastagságú, vízáteresztő sóderkeverékből áll. A belekevert „Korngerüst” (darabos váz) kellő összeköttetést tesz lehetővé a rétegek között anélkül, hogy a vízáteresztést megakadályozná. A gömbölyű szemcséjű anyagok e célra használhatatlanok.
A talajrétegek építőanyagai, gyep, felujítás, karbantartás, öntözés, kifutó, jártatógépek

A talajrétegek építőanyagai

A hordozóréteg (az alaptalajtól függően) 1020 cm vastagságú, vízáteresztő sóderkeverékből áll. A belekevert „Korngerüst” (darabos váz) kellő összeköttetést tesz lehetővé a rétegek között anélkül, hogy a vízáteresztést megakadályozná. A gömbölyű szemcséjű anyagok e célra használhatatlanok.

Néhány éve még csak az alábbi elválasztórétegeket alkalmazták:

vízhez kötött elválasztóréteg (pl. vízáteresztő ásványi beton),vízáteresztő aszfaltot (bitumennel megkötött ásványi anyagok) ott használtak, ahol nagy sebességgel
szűk fordulatokat lovagolnak, azaz a díjlovagló és edzőpályákon; ugróversenyekhez e típus kevésbé alkalmas.

A pályaépítő cégek újabban a következő megoldásokat kínálják:

speciális, 4 cm vastag gumiszőnyegek, 23 cm-es fugatávolságokkal elhelyezve,lávával megtöltött műanyag rács.

A szövött (műanyag) anyagok elválasztóréteg gyanánt nem váltak be, mert a használat és a karbantartás során hamar kinyúltak vagy tönkrementek.

Mivel a hordozó- és az elválasztóréteg képezi a lovaglópálya szilárd alapját, a kialakításánál elkövetett hibák később csak bonyolultan és költségesen javíthatók ki. Érdemes tehát más lovardák használóinak tapasztalatait felhasználni, mielőtt pályaépítésbe kezdenénk.

A használat módjától függően a taposóréteg 813 cm vastag. Anyagai a következők:

Homok. A tisztán homokburkolatú pályák a fa- vagy műanyag forgáccsal borítottaknál kisebb nyírószilárdságúak („rugalmasak”), és száraz időben fokozott porképzésre hajlamosak.

Homok, adalékanyagokkal. Az adalékanyagok, pl. a puhafa forgács vagy a
műanyagok, fokozzák a lépésszilárdságot és javítják a víztározó képességet, amivel csökkentik a porképződést.

Faforgács. A faforgáccsal felszórt lovardák kezdetben kellemesen és csaknem pormentesen lovagolhatók, néhány év után azonban megkezdődik a korhadás.

Gyep

A taposóréteg kialakításakor a leglényegesebb tényező a használat módja: az ugratás és a hajtás valamivel keményebb, a díjlovaglás és a voltizsálás némileg puhább talajt igényel. Ezeket a tulajdonságokat az anyagok megfelelő kombinációjával érhetjük el.




Döntő fontosságú a megfelelő homok felhasználása! Legjobb a mosott, kb. 0/3 szemcseméretű, viszonylag sima felületű folyami vagy kvarchomok, lehetőleg
kevés agyaggal vagy iszappal. A szemcsenagyságon kívül számít a szemcseforma, a felszín és különösen a szemcsenagyság-eloszlás is. A 0/3 megjelölés jelzi ugyan, hogy a legnagyobb szemcseméret legfeljebb 3 mm, ám nem adja meg, hogy mekkora az egyes szemcsenagyságok aránya a homokkeverékben. Ezt az adatot rostasorral elkészített szemcsesorral határozhatjuk meg, ami a szemcsenagyságok százalékos arányát mutatja meg. A rendelkezésre álló homok minőségének elbírálásánál a tapasztalatra kell hagyatkoznunk, a szemcsesor csak segítséget adhat a bírálathoz. Az optimális szemcsesor adatait az 59. ábrán láthatjuk. A kémiai összetétel szintén meghatározó tényező. A homok nem tartalmazhat mészrészecskéket, mert ha ezeket az eső a talajba mossa, kemény vízzáró rétegeket hozhatnak létre a talajban.

A fa adalékanyagok (fahulladék, gyaluforgács, faforgács, fűrészpor) beszerzésekor, minthogy e fogalmak értelmezése korántsem egységes, tisztázni kell, hogy szállító és megrendelő ugyanazt érti-e a megrendelt tételen. A lovardák általfelhasznált fahulladék pl. általában 12 mm vastag, lapos, kb. 27 cm hosszú és 0,53 cm széles darabokból áll.

A homok minőségétől, a felhasznált adalékanyagtól és a hasznosítás módjától
függően a faanyag aránya 1050% legyen. Ebből 50% legyen fahulladék és legfeljebb 25% durva fűrészpor.




A hosszú rostú, durva gyaluforgácsok jól egymásba illeszkednek, és a taposóréteg szilárd része felett lazább réteg keletkezik, ez azonban nehezen karbantartható.

A kéregrészeket tartalmazó faforgácsok a külső terekben kevésbé használhatók, mert viszonylag hamar elkorhadnak, a nedvesség pedig csúszóssá teszi az ilyen talajú pályát. A faforgácsot időről időre ki kell egészíteni.

Hirdetés

Az újra hasznosított hulladék anyagok (pl. műanyag maradékok) felhasználásakor figyelembe kell venni az esetleges környezetszennyező hatást is. A kábelmaradványok pl. nehézfémtartalmuk miatt alkalmatlanok a lovardai hasznosításra. A különböző alkotórészeket lehetőleg előre összekeverve kell felhordani a pályára, mert a kívánatos homogenitás az előkészítés során nem jön létre.

A lovardák talajának taposórétege lehet viszonylag strapabíró és minden időjárásban használható gyep is, amelyet füvesítéssel vagy gyeptéglákkal egyaránt kialakíthatunk. Mindenképpen szükséges azonban, hogy a telepítés előtt talajjavító eljárásokkal (talajlazítással, a vízáteresztő képesség és az oxigénellátás javításával) készítsük elő a talajt.

Új telepítést követően egy évig ne lovagoljuk a pályát, ám területét rendszeresen kaszálni kell. A gyeptéglával fedett helyek hamarabb is terhelhetők.

Újravetés vagy utóvetés céljára különösen alkalmasak az intenzíven növő, mélyen
gyökerező és gyökérsarjakat hajtó fűfajok (pl. angol perje, vörös csenkesz, réti perje, ausztráliai tarack).

A lovaglópálya felújításaSzámtalan oka lehet annak, ha a szabadtéri lovarda „nem működik”. A leggyakrabban a következő gondokkal találkozunk:
egyenetlenség,eső utáni egyenetlen vízelvezetés,elégtelen lépésszilárdság
(csúszósburkolat),kövek a taposórétegben.Probléma elvben a pálya mindegyiktalajrétegében adódhat, különösen gyakori azonban az elválasztórétegben keletkező vízzáró tömörülések kialakulása. Eseten-ként hibás vagy nem összeillő anyagokat használnak fel az építéskor vagy a karbantartás körül adódtak hiányosságok.

A talaj mélyedéseit, amelyben megáll a csapadékvíz, gondosan el kell simítani. A hordozórétegben keletkezett mélyedéseket is! A környezettől eltérő nedvességű területek a felszín alatti vízzáró tömörülések kialakulására utalnak. Ha az alsó talajréteg
vízáteresztő, ezen a gondon esetleg pontszerű átlyukasztással segíthetünk.

Nem ritka, hogy a taposóréteg anyagainak összeállítása nem megfelelő. A nagy homoktartalmú, de kevés adalékanyaggal (pl. faforgáccsal) hozzáadásával összeállított talajok vízáteresztő képessége ugyan jó, de esetleg túl mélyek vagy
túl lazák. Erre a taposórétegből vett anyagminta elemzésével kaphatunk választ.

Ha problémát észlelünk, először is meg kell állapítanunk a baj forrását, figyelembe kell vennünk a használat módját, az egyéni teljesítményeket stb. A viszonylag nagy felület és az ebből adódó magas költségek (munkabér, szállítás) miatt célszerű rögtön szakemberhez fordulni, és nem házilag kísérletezni a hibajavítással.

Karbantartás

Minden lovaglópályát gondosan karban kell tartani. Az ápolás függ:

a használat intenzitásától,a használat módjától (tanítás, egyéni lovaglás,díjlovaglás, ugró- vagy futószárazó pálya),az időjárási viszonyoktól,a taposóréteg anyagától.

Erősebb igénybevétel esetén a taposóréteget naponta el kell simítani, amihez célszerű állítható hajlásszögű simítót használni. Ezt más eszközökkel, pl. hengerrel is kombinálhatjuk.




Ha az elválasztóréteg nem eléggé szilárd, különösen fontos a taposóréteg rendszeres karbantartása, simítása, nehogy a ló patája az elválasztórétegbe lépve annak anyagát meglazíthassa, részeket törhessen ki belőle. Minél tovább használjuk a taposóréteget, annál inkább elhasználódik, tehát annál több szennyező anyag képződik és finom alkotórészecske válik ki rajta, amely az elválasztóréteget súlyosan károsíthatja. A sérült elválasztóréteg bontása igen költséges és olykor nem is lehetséges.

A taposóréteget tehát igen lényeges időről időre kiegészíteni és kellő időben, általában 35 év, illetve kb. 510 000 használati óra után kicserélni.A lovaglópálya taposórétegének egyenletes vastagságát mérőpálcával
ellenőrizhetjük. Ez után következhet a korrekció.A karbantartás munkálatai alatt az akadályokat át kell helyezni vagy teljesen el kell távolítani.

Hirdetés

Öntözés

A szabadtéri lovarda öntözésére ugyanazon szabályok érvényesek, mint a fedeles lovarda esetében. Az ott vázolt félkörös permetező a pálya szélén, süllyesztve is elhelyezhető (60. ábra). Nagyobb gyepterületen a teljes kör alakban permetező öntözőberendezést a pálya talajába is süllyeszthetjük. Az egyenletes nedvesítésre ügyelni kell (61. ábra).

Az öntözést megoldhatjuk kézzel, félautomatikusan, órakapcsolóval vagy teljesen automatikusan, esőmérővel szabályozva.

 A kifutó (paddock)

A boxhoz közvetlenül csatlakozó kifutó (paddock) már akkor is hasznos lehet, ha csak akkora területű, mint maga a box. Az ilyen kifutó ugyan kevés mozgásra csábít, ám mégis kapcsolat a környezettel és közvetíti a klimatikus ingereket (napfény, eső, szél stb.) is. Természetesen a kifutóra is igaz az elv: minél nagyobb, annál jobb.

A több ló számára kialakított kifutó inkább téglalap, mint négyzet alakú legyen, hogy minél több mozgást tegyen lehetővé. A 10×30 m-es kifutóban már néhány vágtaugrás is lehetséges. Ha a kifutóban több ló tartózkodik (ami a társas kapcsolatok szempontjából igen kívánatos), célszerű középre térelválasztót helyezni, hogy a rangsorban alacsonyabb helyet elfoglaló állatok kitérhessenek az agresszió elől.

A talaj megszilárdításaHa a kifutó talaja természetes állapotában marad, hamar viszonylag mély sár keletkezik rajta, ami a lovakat erősen beszennyezi, ráadásul kiszáradás után a felszín nagyon egyenetlen lesz. A kifutó talaját tehát meg kell szilárdítani.

A szilárdítás felépítésének elvei megegyeznek a lovaglópálya kapcsán elmondottakkal. A legtöbb alapra lejtős hordozóréteget kell felvinni, a taposóréteg azonban sokkal szilárdabb kell, hogy legyen, mint a lovardáé. Ez megkönnyíti a kifutó szárazon és tisztán tartását, ezenkívül elősegíti a pata egészséges növekedését is.

Bevált a beton összekötő, a klinkertégla kövezet vagy rombusz mintázatú gyeprács kövek használata, amelyek szakszerű elhelyezés esetén a simítólemez alkalmazásához is megfelelő felületet képeznek. Még jobbak a rugalmasabb anyagok (pl. műanyag, rács szerkezetű regenerálólemezek), ezek azonban igen drágák.

Ha kiselejtezett vezetékoszlopokkal vagy szegélykövekkel kerítjük körül, a lovak nem fogják kitaposni a kifutó taposórétegét a kifutón kívülre.Bekerítés A kifutó kerítése 1,61,8 m magas legyen, amelyen a ló már nem tud átugrani, és olyan anyagból készüljön, amely nem okoz sérülést. A legjobbak a fakerítések villanypásztorral vagy csak a villanypásztorok.

A kapu akkora (legalább 3 m széles) legyen, hogy a vontatóhoz kapcsolt karbantartó szerszámokkal be lehessen hajtani rajta.

Jártatógépek

A jártatógépek ésszerű használata kiegészítheti az edzést és jó szolgálatot tehet a lovak mozgatásában.

Általában 14 és 21 m közötti átmérőjű szerkezeteket használnak 1,1 és 2,1 m-es megkötési magassággal, emellett szabadon futó megoldások is léteznek. Az állatok mozgásszabadsága természetesen a szabadon futó berendezések alkalmazásakor a legnagyobb.

A jártatógépek alatti talajfelületet a lovardáéhoz hasonlóan szilárdíthatjuk meg, ám ugyanúgy, mint a kifutóban, a taposófelület itt is keményebb legyen.

A jártatógépekkel kapcsolatban fontos tudni, hogy ellentétes az állatvédelemmel az olyan elektromos berendezések használata, amelyeknek áramot alkalmazó
előrehajtó segítségei vannak.

Forrás: Mezőgazda Kiadó:

LOVASAKADÉMIA 9.

LOVARDÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE

c. könyv.

A könyv kapható a KÖNYVISTÁLLÓBAN, megrendelhető:

Mezőgazda Kiadó, 1165 Bp., Koronafürt u. 44.

Lev. cím: 1631 Bp., Pf. 16.

T.: 407-1020, F.: 407-1020/32

E-mail: mezomark@axelero.hu


Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

hallószerv

a levegőrezgések, a hanghullámok érzékelésére képes szerv. A ->gerincesekben az... Tovább

lanaméter

a —>gyapjú finomságának meghatározására alkalmazott műszer; mm-es beosztási... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.