A betakarítással kapcsolatos anyagmozgatási feladatok

Hirdetés

A betakarítási munkákhoz kapcsolódó anyagmozgatási feladatok

Kassai Zsolt, FVMMI GM Kht.
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az átalakult, megváltozott birtokviszonyok magukkal hozták a termelő gazdálkodások számának növekedését, ezzel azonban gazdasági méretek jelentősen lecsökkentek. Amezőgazdaságban, különösen a növénytermesztés területén a termelési volumen, vagyis az anyagmozgatási feladat mértéke nem változott. A mezőgazdasági anyagmozgatásban jól szervezett és a korábbi gépesítési színvonalnak megfelelő szállító géplánc műszaki elemeinek többsége elavult, melynek korszerűsítése, felújítása szükséges. Ez a probléma különösen az újabban alakult és bérelt területen működő vállalkozásokra ró - a munkavégzés folyamatában - terheket.
A betakarítással kapcsolatos anyagmozgatási feladatok

Az átalakult, megváltozott birtokviszonyok magukkal hozták a termelő gazdálkodások számának növekedését, ezzel azonban gazdasági méretek jelentősen lecsökkentek. Amezőgazdaságban, különösen a növénytermesztés területén a termelési volumen, vagyis az anyagmozgatási feladat mértéke nem változott. A
mezőgazdasági anyagmozgatásban jól szervezett és a korábbi gépesítési színvonalnak megfelelő szállító géplánc műszaki elemeinek többsége elavult, melynek korszerűsítése, felújítása szükséges. Ez a probléma különösen az újabban alakult és bérelt területen működő vállalkozásokra ró - a munkavégzés folyamatában - terheket.

A betakarítási munkák végrehajtásakor alkalmazott anyagmozgatási eljárások
jelentősége nem csökkent, sőt jelentőségét tekintve napjainkra már nemcsak mint kiegészítő technológiai folyamat jelentkezik, hanem a műszaki adottságok és
lehetőségek kihasználásával párhuzamos műveleteket jelent magával a betakarítással is. A gabonafélék betakarításakor a szükséges anyagmozgatási elemek nemcsak magára a főtermékre (szemtermés) vonatkoznak, hanem a gazdálkodási terület kiszélesedik a melléktermékre (pl. szalma) is.

A betakarításhoz szorosan kapcsolódó anyagmozgatási feladatok nem fejeződnek be a területről történő beszállítással, hiszen ezt követően a telephelyen, magtárakban végzett tisztítási, tárolási munkálatok számos anyagmozgató berendezést igényelnek.

A betakarítással kapcsolatos anyagmozgatási feladat a következő területekre terjed ki:

1. szántóföldről történő kiszállítás (szemtermés):

a. a tábla szélére szállítja az anyagot az arató-cséplő gép, s az ott várakozó szállítójármű rakfelületére ürít - egylépcsős szállítási feladat

,

b. a traktoros vagy tehergépkocsis szállítójárművek a kombájn pozícióját k

övetik, ha az megtelt, akkor vagy álló helyzetében vagy menet közben a rakodó felületre ürítenek - egylépcsős szállítási feladat,

c. az arató-cséplő gépek a táblán mozgó nagy tartálytérfogattal rendelkező gyűjtő-átrakó pótkocsiba ürítenek, melyről a közúti szállítást már másik szállítójárművel oldják meg a táblaszéléről - többlépcsős szállítási feladat;

2. közúti szállítás (szemtermés):

az arató-cséplő gépről leürített szemtermést a tároló- vagy fogadóhelyre folyamatos közlekedéssel oldják meg, erre kisebb szállítási távolságok esetén a traktoros pótkocsik, míg nagyobb szállítási távolságok esetén tehergépkocsihoz kapcsolt pótkocsik alkalmazhatók;

3. majoron belüli anyagmozgatás (szemtermés):

a. a tárolás vagy felhasználás helyére szállítják, s ott leürítve közvetlenül a tároló területre depózzák, ezt a műveletet a jármű ürítése után rakodógépek segítik - szakaszos üzemű anyagmozgatás mobil gépekkel,

b. a tárolást megelőzi szárítás, tisztítás művelete, ekkor a leürített szemtermés további feldolgozása már nemcsak mobil rakodógépekkel történik, hanem legtöbb esetben a beépített anyagmozgató gépek végzik a termény továbbítását a végleges tárolási helyre több munkaművelet végrehajtását követően - állandó üzemű anyagmozgatás

stabil gépekkel;

4. szántóföldről történő anyagmozgatás (melléktermék):

a. a bálázott szalmatermés rakodását legtöbb esetben függesztett vagy önjáró rakodógépekkel rakodják a pótkocsis járművek rakfelületére;

b. a szállítójármű rendelkezik olyan segédberendezéssel (pl. rászerelt rakodó), mellyel önmaga megoldja a rakodási feladatokat;

c. a speciális kialakítási bálahordó pótkocsik önmagukra felszedik a tarlón hagyott bálát;

d. a tábla szélére vagy a majoron belüli helyre bálázás nélkül összegyűjtik a szalmát, majd azt ott kazlazzák;

5. a szállítás műveletét közúton ugyanazok a járművek végzik, melyekre a rakodást az 5. pontban ismertettük;

6. majoron belüli anyagmozgatás (melléktermék): rakodógépekkel végzik a kazalba rakást.

A betakarítás során alkalmazott anyagmozgatási feladatok a jól szervezett szállítási körfolyamatra - rakodás-szállítás-ürítés-üresjárat

- épülnek függetlenül attól, hogy egy vagy többlépcsős szállítási technológiát alkalmazunk. A szállítási körfolyamat követelményeinek betartása és megfelelő szintű alkalmazása - a betakarítás során is - befolyást gyakorol az anyagmozgatás teljesítményére.

A gazdálkodók által végzett anyagmozgatási feladatok nemcsak a betakarítás, szállítás, fogadás és tárolás eszközrendszerének megvalósítását jelenti, hanem a különféle műszaki konstrukciójú, színvonalú eszközök alkalmazása a
mezőgazdasági termelés sokrétű körülményeiből következően csak helyi viszonyokra végrehajtott adaptáció után alkalmazható.

A betakarítási műveletekhez szorosan kapcsolódó anyagmozgatás elemeinek
időbeli eloszlását, valamint a műveletek volumenének változását a gabonák termelési ciklusával össze kell hangolni. Ebből következően a növénytermesztés területén az anyagmozgatási feladat megoldása elsősorban a nyári gabona-betakarítási időszakban jelenti a fő problémát. Akalászos növények nagymennyiségű melléktermékének (szalma) időhöz kötötten történő szállítása - az alacsony térfogattömeg miatt - jelentős szállítási- és rakodási kapacitást igényel ugyanezen időszakban. A gabona-betakarításnál a betakarítás agrotechnikailag optimális rövid időszaka miatt mindig a szállításnak kell igazodni a - hazai forgalomban előforduló - nagy betakarító kapacitások kihasználásához.

Hirdetés

A kalászos gabonák betakarításakor alkalmazott anyagmozgató eszközökkel (szállító járművek, rakodógépek) szemben támasztott műszaki-agrotechnikai követelmények szorosan kapcsolódnak a feladat csúcsidőszakához.

A betakarítási időszak során az anyagokat többször is át kell rakodni, hiszen az anyagmozgatási - mind a rakodási, mind a szállítási - feladatok idényhez kötöttek, tehát a rendelkezésre álló időszak rövidsége és az időjárás is korlátozhatja a feladatok végrehajtását. A rakodási teljesítmény a mezőgazdasági munkák során - a csúcsidőszaknak megfelelően - a betakarítási teljesítménnyel megegyezik. A szállítási teljesítményt alapvetően az elérhető sebesség, a szállítási távolság és a szállítóeszköz teherbírása, valamint az átrakodások száma határozza meg. Ugyanakkor a szállítási távolságoknak a mindenkori birtok és a - gazdálkodási szervezeteknek megfelelő - területi elrendeződéséhez és nagyságához is igazodnia kell.

A legnagyobb szállítási feladat a kalászos növények betakarításához kapcsolódó anyagmozgatási munkák során merül fel, ugyanis rövid idő (1-2 hét) alatt nagy mennyiségű terményt kell átmozgatni. Ezért is - szállítási szempontból - az egyik legfontosabb terület a kalászos gabonák betakarítási technológiájának kiszolgálása. A betakarításhoz kapcsolódó szállítási feladatok jelentős hatást gyakorolnak mindkét technológia gépeinek kihasználására. A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát alkalmazza, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazása elhanyagolható, bár növekvő mértékű. A jelenleg alkalmazott közvetlen vagy egylépcsős szállítási technológia jellemzői, hogy a szemtermény átadása-átvétele álló helyzetben történik, s mivel ez az átvétel szakaszos jellegű, egy-egy szállítóeszköz rakománya csak több arató-cséplő gép ürítésével biztosítható. E közvetlen kapcsolat, illetve a szakaszos terményátadás miatt jelentős időveszteségek adódnak mind a betakarítógépek, mind a szállítóeszközök munkavégzésében és időkihasználásában.

Kisebb üzem és termőterület esetén a betakarítás az arató-cséplő gépek egyedi üzemeltetésével történik még akkor is, ha a betakarítás agrotechnikailag optimális időszaka nem tartható be. Ezekben az esetekben a szállítás traktoros pótkocsikkal történik. Mivel a betakarítási teljesítmény ilyen esetekben alacsony, a táblán álló cserepótkocsis megoldás a leggazdaságosabb megoldás.



A nagyobb termőterületű vállalkozások a betakarításra több közepes vagy néhány nagy teljesítményű arató-cséplő gépet alkalmaznak. A szállítási kapacitás meghatározásánál már nagyobb teljesítményre kell számolni, és emellett figyelembe kell venni a szállítási körfolyamat végén jelentkező fogadó- (tisztítási- és szárítási-) kapacitást is. Itt az jelenti a problémák fő okát, hogy a termés mennyisége és a betakarítási teljesítmény magas, a betakarítási időszak rövid, s ezt a fogadó kapac

itásoknak (tisztító-szárító kapacitás) folyamatosan fel kell dolgozni. Ha a kalászos gabona igényli a szárítást, akkor saját vagy bérszárítóra, vagy közvetlenül a felvásárló telephelyre szállítják a fogadott anyagot. Azalkalmazott nagy teherbírású közúti járművek, kamionok a mezőgazdasági viszonyoknak megfelelő jó minőségű földúton is csak korlátozottan, míg a szántóföldön egyáltalán nem képesek mozogni. Ebben az esetben az a gyakorlati megoldás, hogy az arató-cséplő gép a magtartályában összegyűlt anyagot kiviszi a tábla egyik végén várakozó szállító járműhöz, és ott üríti ki a terményt. Ez a megoldás azonban csökkenti az arató-cséplő gépek teljesítményét, s jelentős taposási kárral jár.

A nagyobb méretű gabonatermő területtel rendelkező vállalkozások esetében a kalászos gabona betakarítás anyagmozgatása terén terjed a többlépcsős szállítási technológia alkalmazása. E vállalkozások általában rendelkeznek saját tisztító-, szárító-, illetve tárolókapacitással. Ekkor az arató-cséplő gépekről az ürítést nagy tartálytérfogattal rendelkező gyűjtő-átrakó pótkocsik alkalmazásával oldják meg, így a gépcsoportban üzemelő arató-cséplő gépektől a szemszállítás nagy teherbírású, ~20-25 t összgördülő-tömeggel rendelkező speciális felépítményű alacsony nyomású gumiabroncsozású futóművel szerelt pótkocsis járműszerelvények alkalmasak.

Hirdetés

A közúti szállítás feladatait rövidebb távolságoknál traktorvontatású, egy- és kéttengelyes pótkocsikkal, valamint a billenő szekrényes tehergépkocsis szerelvényekkel végzik el. Amezőgazdasági anyagmozgatásban alkalmazott irány a tehergépkocsis szállítás a nagyobb szállítási távolságok esetén (~30-100 km), míg a traktoros pótkocsik segítségével végrehajtott szállítás a kisebb (~5-30 km) távolságok esetén. Az elkövetkező években várhatóan tovább csökken a tehergépkocsis szállítás aránya a traktorvontatású szállító eszközökkel szemben, mivel a teljesítmények növelését lehetővé teszik a nehéz és középnehéz
univerzális traktorok jelentős arányú alkalmazhatósága is, mivel e gépek lehetőséget biztosítanak a ~10-20 t teherbírású mezőgazdasági pótkocsik vontatásához, mindamellett a szállítási sebesség is növekszik (~30-40-50 km/h traktoros pótkocsik esetén is). A traktoros szállítás jelentőségét indokolja az is, hogy e traktorok évi munkaidejük ~35-40%-ában szállítási munkákat is végezhetnek. Az anyagmozgatási folyamatokban való részvételük csökkentése kedvezőtlen
hatást gyakorol a traktorok éves kihasználására, ami a traktoros munkavégzés költségeit is növelheti.

A kalászos gabonák betakarításában jelentkező nagy mennyiségű melléktermék, így szalma esetén egyre inkább terjedő nagybálás technológia jelenti a szalma betakarítás termelékeny módszerét. A kialakult hazai nagybálás technológiák anyagmozgatása többnyire a már meglévő rakodó- és szállítóeszközökre épül. Ezek kialakítása - speciális adapterek alkalmazásával - megfelel a hatékony nagybála rakodás és szállítás követelményeinek. Anagybálák szállításánál az egyéb anyagok szállítása esetén alkalmazott kétlépcsős technológiákra alapoznak. A szállítási technológia első lépcsőjében a bálázással párhuzamosan bálafelszedő-szállítóeszközzel történik a bálák tábláról történő lehordása, míg a második lépcsőben - a bálázástól függetlenül - történik a bála elszállítása a tárolóhelyre.

Az anyagmozgatási technológia elemei között a rakodógépeket elsősorban a majori munkák során alkalmazzák. A hazai gyakorlatban jelenlévő különféle homlokrakodók vagy magajáró kivitelben, vagy mezőgazdasági erőgépre szerelt adapter jellegű gépként kerülnek alkalmazásra. A termőterületek volumene mellett a betakarítási, s ezáltal anyagmozgatási kapacitások határozzák meg, hogy mely gépeket alkalmazzák, a magajáró gépekkel elérhető teljesítmény ~40-80 t/h-t is lehet, míg a traktorra szerelt
kivitelű homlokrakodók esetén a rakodási telj
esítmény ~15-30 t/h értéket érhet el.

Külön említést érdemelnek a teleszkópos gémszerkezettel rendelkező homlokrakodók, melyeket elsősorban magajáró kivitelű gépeken használnak.
Mezőgazdaságon belüli alkalmazásukat a felgyorsult gazdasági viszonyok is segítették. Maga a konstrukció ötvözi a mobil rakodógépek és targoncák előnyös tulajdonságait (pl. nagy magasságokba történő emelés, illetve gyorsaság, fordulékonyság). A teleszkópos gémszerkezet előnye abban rejlik, hogy míg korábban a nagy magasságokba (~6,0-11,0 m) történő rakodást két- vagy több
lépcsőben lehetett megoldani, addig ezen gépek kitolható, teleszkópos kialakítású gémszerkezete egymenetben végzi el az anyagok rakodását. Nagy magasságokba is egyszerűen, gyorsan elhelyezhetők a rakományok akár nagy tömegben is (~3,0-5,5 t). Mezőgazdasági alkalmazhatóságukat növeli az is, hogy a gépek három üzemmódú kormányzásban üzemeltethetők. Ezek közül az összkerék kormányzást általános esetekben a kiváló manőverező képesség miatt, az oldalazó mozgást nehezen megközelíthető falakhoz, kazlakhoz történő odaállásnál, míg az első kerékkormányzást pótkocsik vontatásához és közúti közlekedéshez használhatjuk ki megfelelő hatékonysággal.

A majoron belüli stabil anyagmozgatás gépei a magtárakban felszerelt anyagmozgatóberendezésekből (csigák, felhordók, stb.) állnak. Ezek teljesítménye szorosan illeszkedik a szemtermés utómunkálataihoz (tisztítás, szárítás).

Az utóbbi évek gazdasági hatásai jelentős befolyást gyakoroltak a betakarításhoz kapcsolódó anyagmozgatási technológia elemeire. Ma kellő tőkeerő szükséges a már meglévő egyfázisú szállítási technológia megváltoztatáshoz, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági vállalkozások számára a termények szállítása során az újabb - többlépcsős - technológia elemeinek alkalmazását. A rakodógépeknél mind a stabil, mind a mobil üzemű gépek kihasználása növelhető a munkafázisok megfelelő összehangolásával.

 


Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

tarkósipoly

A tarkótájék zúzódása,fertőződése és a környező szövetek (nyálkatömlő,tarkószalag... Tovább

bivaly (Bubalis bubalis)

a szarvasmarha-félék (Bovidae) családjába tartozó faj. Eredeti hazája India és Indonézia. Az... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.