Ellenálló szőlőfajták és a szerb-magyar együttműködő fajtanemesítés

Hirdetés

Kozmopolita szőlő

Valló László
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Tavaly nyáron a sok csapadék hatására tetemes kárt okoztak a szőlőbetegségek. Viszont a rezisztens fajták ismét ellenálltak, s ezzel felértékelődtek a termelők szemében. Tarolt a szőlő első számú közellensége, a peronoszpóra, pusztítása az 1995-ös esztendőhöz hasonlítható. Ám a veszteség annál fájdalmasabb, mivel ma már szinte tökéletes gombaölő szerek léteznek ellene, mégis hiába.
Ellenálló szőlőfajták és a szerb-magyar együttműködő fajtanemesítés
Igen, mert a szer megvédheti ugyan a növényt a betegségtől, de az időjárástól nem. Sok helyen ugyanis azért maradt el a védekezés, mert nem lehetett rámenni az ázott talajra, és elég volt csak egyszer elszámítania magát vagy késve cselekednie a gazdának, máris nagy pusztítás lett a következménye.

Viszont az ellenálló fajták jól vizsgáztak, ami termesztőket, kutatókat egyaránt arra ösztönöz, hogy ezekből minél több kerüljön köztermesztésbe. Amint Hajdu Edit, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti-Borászati Intézete kecskeméti kutatóállomása nemesítőjének beszámolójából kiderül, a tavalyi járványos év megválogatta az ellenálló fajtákat is, és a legjobbak kiváló eredménnyel szerepeltek. Így például a csemegeszőlők közül az Esther, a Lidi, a Borostyán, a Fanny, a Nero, a Pölöskei muskotály, a Palatina, a Teréz, a Pegazus és a Toldi kapott jeles bizonyítványt. A borszőlőfajták közül többek között a Bianca, a Csillám, a Viktória gyöngye, a Medina, a Kristály és az Odysseus állták jól az időjárás és a kórokozók támadásait. (Jellemző, hogy amíg az ellenálló szőlők tőkéi szinte hibátlan, a fajtára jellemző fürtöket neveltek, addig például a Pannónia kincse máskor hetvendekás fürtjei helyén sok helyütt csak egy száraz, összetöpörödött fürtcsonk maradt a szüret idejére.)

Az 2010-es esztendő tanulságai bizonyára további lendületet adnak a szerb–magyar együttműködésben folyó fajtanemesítésnek is. A szerbiai Karlócán 1973-ban megkezdett nemesítési program részben a vajdasági direkt termő (Otelló, Delaware) szőlőkre alapozódott, részben pedig a Franciaországban elterjedt, úgynevezett franko-amerikai hibridekre, amelyek az (nemes) európai és az (direkt termő vagy vad) amerikai szőlőkből származnak. Ezek közül egyik legértékesebb a Seyve-Villard 12-375 fajta, amely erős növekedésű, jól ellenáll a betegségeknek, jó fagytűrő, és sok magyar nemesítésű fajta egyik szülője.

Az ellenálló alanyok bevonásával eddig hat csemegeszőlő-fajta született szerb–magyar együttműködésben. Közös jellemzőjük, hogy 21-24 mustfokkal érnek, a négyéves vizsgálatok tanúsága szerint egyik sem rohad és nem betegszik meg. Íme a hat ígéretes fajta, amelyekről még minden bizonnyal sokszor fogunk hallani a következő években: Kozmopolita, Pannonia, Bácska, Rubinka, Petka és Morava.
Hirdetés

Valló László

Szabad Föld
Hirdetés

Forrás: www.eu-info.hu

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
454 092
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
3 485 882
Közösség

onánia

a hímek párosodás nélküli magömlése. Kutyák a megmerevedett hímvesszőt a hashoz v. az... Tovább

magzathúzatás

az —>ellés rendellenességei esetén, nem súlyos esetben alkalmazott eljárás, amikor a... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 178

Átlagos értékelés: 4.7