Az édesburgonya jótékony hatásai
Az édesburgonya gyökere gazdag szénhidrátban, béta-karotinban, C-vitaminban, emellett van még benne B1-, B2-, B6-, és E-vitamin, ráadásul a többi zöldséghez képest sok fehérje található benne, aminek összetétele hasonlít a tojáséhoz. Érdemes még tudni azt is, hogy rengeteg értékes ásványi anyagot tartalmaz: cinket, foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot, mangánt, nátriumot, szelént, rezet, illetve vasat.
Egy perui kutatóközpont, a Limában működő Nemzetközi Burgonyaközpont egyik szakértője, Daniel Reynoso Tantalean az édesburgonyával foglalkozó tanulmányában azt állítja, hogy az édesburgonyának gazdag ásványi anyagtartalma miatt daganatmegelőző hatása is van. Csökkenti a májbetegségek kialakulásának kockázatát, csökkenti a gyomorrák kialakulásának esélyét. Ráadásul a benne található antioxidánsok, vitaminok és proteinek segítenek abban, hogy megőrizzük fiatalságunkat.
Ezt hagytam a végére, de nagyon fontos: a fogyókúrázók is beilleszthetik étrendjükbe, mivel energiatartalma 100 grammban 117 kalória, ráadásul még cukorbetegek is fogyaszthatják. Felhasználhatjuk köretnek, süthetjük, főzhetjük, grillezhetjük, de még édessüteményt is készíthetünk belőle! Fogyaszthatjuk az édesburgonya levelét is, mégpedig salátaként.
Az édesburgonya termesztése
Házikertben is termeszthetjük, ehhez viszont érdemes tisztába tenni pár dolgot! Az édesburgonya sötétben csírázik a legjobban, előnevelni pedig cserépben és balkonládában is van lehetőségünk. Ami fontos, az az, hogy a gyors és intenzív hajtásképzéshez legalább 30 Celsius fokra és legalább 80 százalékos páratartalomra van szükség – hűvösebb hőmérsékleten is kihajt, de sokkal több idő alatt. Az ideális körülményeket úgy teremthetjük meg, hogy fólia, vagy nejlonzacskó alá bújtatjuk őket, de ne felejtsünk el néhány lyukat tenni rá.
Az édesburgonya termesztésének ideje
Február közepén érdemes keresnünk egy nagyobb edényt és ebbe elültetni egy-két gumót. Az új, 15-20 centiméteres hajtásokat törjük le, és csak a felső 3-4 levelet hagyjuk meg. A hajtásokat állítsuk vízbe és várjunk egészen addig, amíg meg nem indul a gyökeresedés. Ezután ültessük el cserépbe. Május elején-közepén a gyökeres palántákat laza talajba, bakhátra, napos, félárnyékos helyre ültessük.
Lehet dézsába is, csak arra figyeljünk, hogy a föld steril legyen – ezzel csökkenthetjük a palántadőlés esélyét. Az edényt érdemes napos helyre tenni, és minden nap lágy vízzel öntözni. Az elején ügyeljünk arra, hogy a zsenge palántákat szeretik a tetvek, az atkák és a lisztecskék. Ezek ellen mindenképpen védekezzünk, és használjunk a palánták fejlődése érdekében lombtrágyát.
Ültetésnél a sortávolság egy méter legyen, a tövek egymástól 30-40 centiméterre kerüljenek egymáshoz képest. Termesztés során öntözzünk rendszeresen és használjunk szerves trágyát is. A hajtásokat mozgassuk meg olykor-olykor, ezzel meg tudjuk akadályozni, hogy legyökeresedjen – ha mégis gyökeret ereszt, akkor tépjük fel, így elérjük, hogy a föld alatt található gumón keresztül történjen a tápanyagfelvétel. Nagyjából ennyi, amit tudnotok kell, ha esetlen kérdésetek van, keressetek bátran Facebook-oldalunkon!
