IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
Szerszámok karbantartása
Rozsdás lett az ásó vagy a lapát? Ne ijedj meg, az ecet erre is kiváló megoldást jelent. Igaz, hogy más maró hatású szer is ideális lehet, de az ecetnél olcsóbbat biztosan nem fogsz találni! Nincs más teendő, mint egy éjszakára ecetbe áztatod a szerszámokat, reggelre meg fogsz lepődni.
Permetezés
Lemosó permetezésre is lehet használni az ecetet, nagyjából 20 liter vízhez keverjünk hozzá 0,5-1 liter 20 százalékos ecetet, a rovarkártevők ellen kifejezetten hatásos. Én már kipróbáltam, nálam bevált, de azért ajánlatos egy próbapermetezést végezni. A 8. században Jabir Ibn Hayyan (Geber) perzsa alkimista ecet desztillálásával tömény ecetsavat állított elő. A reneszánsz idején az ecetsavat fém-acetátokból állították elő száraz desztillációval. A 16. században Andreas Libavius német alkimista írt le egy ilyen eljárást és az így nyert jégecetet összehasonlította a közönséges ételecettel.
Az ételecetben lévő víz azonban olyan mértékben változtatja meg az ecetsav tulajdonságait, hogy sok vegyész évszázadokon át úgy hitte, az ételecetben talált sav és a jégecetet alkotó sav két különböző vegyület. Pierre Adet francia vegyész bizonyította be, hogy a két anyag azonos. 1847-ben Hermann Kolbe német kémikus első ízben állított elő ecetsavat szervetlen vegyületekből. Az eljárás során szén-diszulfidból klórozással szén-tetrakloridot állított elő, melyből pirolízissel tetraklór-etilént nyert.
Ezt a vegyületet vizes klórozással triklórecetsavvá alakította, amiből elektrolitikus redukcióval jutott az ecetsavhoz. 1910-re a jégecet legfontosabb forrása a fa száraz lepárlásakor keletkező „faszesz” lett. Az ecetsav elkülönítésére mésztejet adtak hozzá, majd a keletkező kalcium-acetátból kénsavval szabadították fel. Ebben az időben Németország évi 10 000 tonna jégecetet állított elő, melynek közel 30%-át az indigó nevű színezék előállítására használták.
