A Brucellózis és a Leptospirózis okozója, előfordulása, megelőzése, kezelése

Hirdetés

Magzatkárosodással járó sertésbetegségek (I.)

Dr. Böő István
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Brucellózis Mi okozza? A Brucella suis-nevű baktérium, melynek ellenálló képessége nem túl nagy (60 oC fölött és pH 4 alatt elpusztul), az almos trágya füllesztése is elpusztítja, de híg trágyában, magzatburkokban hűvös helyen akár egy hónapig is fertőzőképes maradhat.
A Brucellózis és a Leptospirózis okozója, előfordulása, megelőzése, kezelése

Brucellózis

Mi okozza?

A Brucella suis-nevű baktérium, melynek ellenálló képessége nem túl nagy (60 oC fölött és pH 4 alatt elpusztul), az almos trágya füllesztése is elpusztítja, de híg trágyában, magzatburkokban hűvös helyen akár egy hónapig is fertőzőképes maradhat.

Milyen életkorban a leggyakoribb?

Tenyészkocák vemhességének 6-12. hetében. A lappangva fertőzött állatban ekkor aktiválódik.

Mikor fordul elő legtöbbször?

Régen gyakori volt, Magyarország az utóbbi két évtizedben ettől a betegségtől mentes. Mentes állományba leggyakrabban fertőzött tenyészállatokkal lehet behurcolni, a betegség terjesztésében különös jelentősége van a fertőzött kanoknak. Szabadtartásos, legelőn tartott sertések azonban fertőződhetnek mezei nyulaktól és vaddisznóktól is. A már fertőzött állományon belül a terjesztésben a magzatburkok, a magzatvíz, a hüvely- és méhváladékok játszanak szerepet, az ezekben nagy mennyiségben lévő kórokozókat a gondozók lábbelijével, eszközökkel, járművekkel, kutyákkal hurcolják szét. A terjesztésben a rágcsálókat sem szabad figyelmen kívül hagyni! Az állatok szájon át vagy búgatáskor fertőződnek, de az bekövetkezhet mesterséges termékenyítéskor is, ha az ondó fertőzött.

Milyen tünetek vannak?

Legszembetűnőbb megnyilvánulási formája a vemhes kocák vetélése és a kanok here-és mellékhere gyulladása.

A vetélés a vemhesség bármelyik szakaszában bekövetkezhet ugyan, de a 6. hétnél korábbiak zöme észrevétlen marad, csak a koca visszabúgását észleljük. Leggyakoribbak a vetélések a vemhesség 6-12. hetében. A vetélő koca péraajkai megduzzadnak, néha hüvelyfolyást és a tejmirigyek duzzanatát is látjuk. Van, amikor a fertőzött malacok kissé korábban jönnek a világra, sőt előfordulnak rendes időre történő fialások is, ilyenkor vegyes a kép: az alomban életképes, gyenge és elhalt magzatok egyaránt vannak. A gyenge magzatok szövetei sokszor ödémásan beszűrődtek, „tésztás” tapintatúak, az elhalt magzatok pedig maceráltak, „szétfolyók”, vagy ellenkezőleg, mumifikálódottak, beszáradtak.

A nyálkás-gennyes hüvelykifolyás egy héten belül megszűnik, magzatburkok a sertésnél ritkán maradnak vissza.

A magzatburkok vizenyősen beszűrődtek, bővérűek, néha vérzéseket tartalmaznak, gyakoribb, hogy felületük fibrines-gennyes váladékkal fedett.

Kanokban a betegség kezdeti szakaszában a herékben és a mellékherékben savós gyulladás van, később a herékben borsónyi-galambtojásnyi gyulladásos-elhalásos gócok keletkeznek, melyek összeolvadnak, gennyesen beolvadnak, esetenként a here egész állománya elhal. A betegség idült formájában ilyen gócok alakulnak ki a csigolyákban is, főként az utolsó háti, ágyéki-és keresztcsigolyákban (a koca „húzza a hátulját”).

Az elvetélt kocák időre újból ivarzanak és fogamzanak is, mert a fertőződés után a kocákban immunitás (védelem) alakul ki. Az újbóli vehem azonban gyengébb értékű szokott lenni (kevesebb malac, melyek ellenálló képessége gyengébb az átlagosnál).

Zárt állományokban a betegség klinikai tünetei megszűnnek, a fertőzöttség „megnyugszik”, s a harmadik vemhesség már „normálisan” szokott lezajlani, de ha ebbe az állományba fogékony kocák kerülnek vagy ellenkezőleg, a betegségen átesett állat kerül fogékony állományba, a járvány újból fellobban.

Hirdetés

Mit tehet a gazda a betegség megelőzése érdekében?

Nálunk cél a mentesség megőrzése. Ennek érdekében:

- Általános járványvédelem.

- Tenyészállatot csak négyes-mentes tenyészetekből vásároljunk.

- „zugkanok” kerülése!

- „gyanús” ellések, vetélések kivizsgáltatása.

- Tenyészkanok, valamint a tenyészállomány kocái 10%-ának félévenkénti vérvizsgálata.

Mit tehet a gazda a betegség jelentkezése után?

A brucellózis bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség, esetleges megállapítása után a gazda kötelessége a hatósági intézkedések maradéktalan betartása.

Korábban a betegségnek közegészségügyi jelentősége is volt, foglalkozási betegségnek tartották (telepi állatgondozók, inszeminátorok, állatorvosok, vágóhídi munkások), ma igen ritkán „importáljuk” inkább (mediterrán országokból, Közel-Keletről, Afrikából hazaérkezett turisták), de az ember megbetegedését ilyenkor leggyakrabban a B. melitensis okozza (máltai láz).

A brucellózis tünetei embernél: 10-14 napos lappangás után napszakonként hullámzó, változó értékű láz, izzadás, hasmenés, fáradékonyság, fejfájás, izomfájdalmak, később ízületi fájdalmak. A fertőződés gyakran tünetmentes vagy csak enyhe tünetekkel jár, ilyenkor elhúzódhat és idültté válhat (agy- és gerincvelőgyulladás, ízületgyulladás, férfiaknál heregyulladás).





Leptospirózis

Mi okozza?

A sertésállományok fertőző eredetű vetéléseinek mintegy a felét a Leptospira-baktériumok okozzák, többségét a L. pomona, kisebb százalékát a L. hyos (L. tarassovi). A baktérium alakjáról kapta nevét (leptos=vékony, speira=csavarulat).

A leptospirák ellenálló képessége kicsi, 60 oC-on, beszáradva, fagyponton, savas, lúgos, nagyobb sókoncentrációjú közegben és a szokásos fertőtlenítőszerek hatására néhány percen belül elpusztulnak. Pár hétig is életképesek maradhatnak azonban enyhén lúgos közegben, a fertőzött állatok vizeletében, a hígtrágyában, vagy ha ezekkel nedves talajba, pocsolyákba, vízfolyásokba jutnak. A nedves, meleg időjárás kedvez nekik.

Milyen életkorban a leggyakoribb?

Süldőkben és felnőtt, nem vemhes sertésekben a fertőzés legtöbbször észrevétlenül zajlik le, fogékony süldők fertőzött hizlaldákba történő beállításakor tapasztalhatunk legfeljebb influenzához hasonló tüneteket (láz, étvágytalanság).

Leggyakoribb az előhasi vemhes kocák fertőződésekor. Magzatkárosodással, így vetélésekkel többnyire a vemhesség 45-100. napja közötti fertőződés jár, vagyis vetélések a vemhesség második felében, legtöbbször annak végén fordulnak elő. (A vemhesség kezdeti szakaszában a magzatok a kórokozóra kevéssé érzékenyek, a 100. nap után pedig már nincs idő a magzatkárosodásra).

Mikor fordul elő legtöbbször?

A leptospirózis a hideg égöv országait kivéve a világon mindenütt előfordul, leginkább a meleg, esős trópusi, szubtrópusi területeken. A mérsékelt égövön azokban az országokban terjedt el, ahol nagy létszámban tartanak sertéseket együtt, a csoportok keverednek, fiatal, fogékony tenyészállatokat rendszeresen visznek be telepekre, vagyis nagy létszámú telepeken gyakoribb, mint a kisgazdaságokban.

Hirdetés

Mentes állományokba elsősorban fertőzött sertésekkel hurcolják be, gyakran kanokkal, melyek nem a fedezés által, hanem vizeletükkel fertőznek. A terjesztésben a rágcsálóknak is fontos szerepük lehet.

Rossz higiéniai viszonyok között gyakoribb (zsúfolt, nedves, szennyezett istállók). Az állatok a kórokozókkal, fertőzött vizelettel szennyezett vízzel vagy takarmánnyal szájon át fertőződnek.

Milyen tünetek vannak?

Vemhes kocákban a fertőződés utáni 3. héttől kezdődően történik a magzatok károsodása, melynek következménye vetélés, koraellés vagy életképtelen magzatok születése. A magzatok a méhben legtöbbször fejlődésük különböző szakaszaiban, fokozatosan pusztulnak el, ilyenkor a rendes fialási idő előtt 1-3 héttel a koca különböző fejlettségű holt magzatokat vetél. A vetélések ritka kivételtől eltekintve a vemhesség második felében, legtöbbször annak végén történnek. A vetélt magzatokban anaemia (vérszegénység, sápadtak, fehérek), gyakran sárgaság látható.

A L. pomona fertőzés az állományban gyorsan terjed, frissen fertőzött állományokban nagyszámú a vetélés, de 2-4 hét alatt általában meg is szűnik.

A L. hyos fertőzés lefolyása sokkal lassúbb, a vetélések csak szórványosak, de azok hosszú ideig elhúzódnak (több hónapig, esetleg állandósulnak).

A mégis megszülető malacok gyengék, gyakran hasmenésesek, szőrük borzolt, bőrük sápadt vagy sárgás színű, nem szopnak, 1-2 napon belül elhullanak.

Fertőződés után az állatokban ellenanyag képződik, de a leptospira-ürítés 0,5-1 évig is tarthat, mert a baktériumok a vesékben hosszabb ideig is megtelepedhetnek. Az egyszer már elvetélt koca a védettség révén ugyanazzal a típusú baktériummal való fertőződés után már nem vetél el újból, az elvetélt kocák később rendesen ivarzanak is.




Mit tehet a gazda a betegség megelőzése érdekében?

- Általános járványvédelem.

- Tenyészállatot csak mentes tenyészetből szerezzünk be!

- Jó tartási viszonyok.

- Telepi pocsolyák, vízfolyások megszüntetése.

- Folyamatos rágcsálóirtás.

- Tenyészkanok félévenkénti, tenyészkocák 10%-ának évenkénti szerológiai vizsgálata.

- A nem túl durva fertőzöttség következményeinek megelőzésére: vakcinázás. (1. oltás búgatáskor, 2. oltás 3 héttel később, az alap-immunizálás után félévente vakcinázunk.)

Mit tehet a gazda a betegség jelentkezése után?

Bármilyen vetélést jelentsünk az állatorvosnak, a magzatokat az állatorvosi szemléig őrizzük meg! Fertőtlenítés!

A beteg illetve fertőzött sertések gyógykezelhetők, a kezelés módszerét, időtartamát természetesen bízzuk állatorvosunkra!

A betegségnek közegészségügyi jelentősége is van. Ez a zoonózis az esetek többségében foglalkozási betegség. Az ember leginkább az állatok vizeletétől vagy természetes vizek közvetítésével fertőződik, de a patkányok is veszélyesek!

Emberi tünetek: láz, hányinger, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalmak, vagyis influenzaszerű tünetek, később máj-és vesekárosodás (sárgaság, urémia), nemegyszer agyhártyagyulladás.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

lencsebükköny (bükkönylencse, Vicia lens Leganyiana Rpcs. et Legny.)

a lencse és a közönséges tavaszi bükköny természetes hibridje. Alaktanilag a bükkönyhöz... Tovább

homeosztázis

a belső környezet állandóságának fenntartása, szabályozott stabilitása. Lehetővé teszi a... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.