Az Európai Bizottság és az FVM konferenciát rendezett a Foodapest kiállítással egy idóben és helyszinen "Borreform az Európai Unióban" címmel. A borágazat képviselői 2006.november 23-án találkoztak a 8. Nemzetközi élelmiszer gépipari szakkiállításon, hogy megvitassák a borszektor közelgő reformjának részleteit. Mi is kinnjártunk, ottlétünkből született ez a tudósítás sorozat.
Horváth Csaba, a Magyar Hegyközségek Tanácsának főtitkára tartotta a harmadik előadást Félelmek és várakozások címmel.
Az első két témát remekül kiegészítve Horváth Csaba egy átfogó helyzetképet vázolt és magyar szakmai szemmel véleményezte a reformjavaslatokat.
Az EU borpiaci súlya
Az EU a világ legnagyobb bortermelője, első a borfogyasztásban, a világ legnagyobb borexportőre és importőre is. Itt található a világ szőlőtermő felületének 45 %-a és nemcsak, hogy a világ bortermelésének 59 %-a itt zajlik, hanem a világ borfogyasztásának nagyrésze 54 %-a is az Unión belül történik. 2005-ben 13 millió hl-t exportált 4,5 milliárd euro értékben, és 10 millió hl-t importált 2,3 milliárd euro értékben.
Korábbi szabályozások
Az EU-ban korábban is történtek próbálkozások reformokra, 1976-ban az un. borháború alatt telepítési tilalmat és kivágási támogatást vezettek be. 1979-ben szőlőtermesztési zónákat alakítottak ki, 1982-89 között vezették be a megelőző lepárlást és kötelező lepárlást.
A magyar álláspont
- A szerkezetátalakítást kell erősíteni. - Lepárlás történhet, de csak valódi krízis esetén. - A nemzeti boríték jó ötlet, megoldja az egyes országok eltérő sajátosságaiból fakadó ellentéteit. (A támogatási célokat, mértékeket és nemzeti hozzájárulást szabályozni kell és minden támogatást ebben a körben kell megoldani). - A kivágást nemzeti hatáskörben ésszerű mértékig kell engedni, mert a központi program nem csökkenti a borpiacra nehezedő nyomást és nem a strukturális felesleg keletkezésére hat, hanem forrásokat emészt fel feleslegesen. - A telepítési jogok kézbentartása célszerű lenne. - A mustjavítás korlátozása viszont elfogadhatatlan (hozzá kell tenni, hogy csatlakozáskor a besorolás szakmai alapon történt). - A harmadik országokból származó borok szabad beházasítása szintén elfogadhatatlan.
Tehát mindezeket figyelembe véve az egységes szabályozás kell a nemzetközi borpiacon, az önkorlátozás nem elegendő, azonos borfogalom kell, és a verseny semleges technológiai szabályozása. Környezetkímélő termesztést kell bevezetni a bormegnevezések egyszerűsítése, a védett megnevezések erősítése és a promóció növelése mellett.
Feladataink
Egy egységes magyar álláspontot kell kialakítani itthon és mellette a bortermelő országokkal egyeztetni kell, hogy Brüsszelt jobb belátásra tudjuk bírni. Fontos, hogy a magyar érdekeket érvényesítsük, a reform tehát szükséges, de a mikéntje nem mindegy.
Erősségeink, gyengeségeink...
Mik lehetnek az erősségeink? Az ökológiai adottságok, tradíciók, hagyományok, hiszen 1700 éves bortermelő múltunk van, szellemi és tárgyi infrastruktúránk van. Ezzel szemben mik lehetnek a gyengeségeink? Az atomizáltság, a szűkös fejlesztési forrás, az elégtelen intézmény-rendszeri háttér és a piaci szemlélet hiánya is. Emellett milyen veszélyes pontokkal kell számolnia ágazatnak? Veszélyek közé tartoznak a támogatási források szűkülése az ágazati potenciál leépülése és a finanszírozási zavarok. Ezzel szemben kitörési pontot jelenthet számunkra a hatékony pályázás, a közös fellépés és a szemléletváltás.
A saját eredetű feszültségforrások
A környezetkímélő termesztés támogatás (150/2004 FVM rendelet) jelenlegi problémás helyzete nehezíti a kialakult helyzetet, amit fokoznak a nemzeti önrész hiánya, a Vingis forráshiánya, az irreális hatósági díjak és a Hegyközségi szervezet pénzügyi nehézségei.
"Amíg piacvezető helyzetből indulnuk, addig van szükség a reformra!" - mondta Horváth Csaba, és valóban, kézbe kell venni a ügyet és érvényesíteni kell a magyar érdekeket. Ebben számíthatunk elsősorban magunkra, az európai sorstársainkra, Brüsszelre és valamelyest a magyar államra is. És valóban, Szabó Ágnes a három előadás elhangzása után a követekező észrevétlet tette: "Folyamatosan változó helyzethez kell igazodnunk, amit nehezít a közigazgatás." Abból az óriási értékből kell kiindulnuk, amit a 2000 éves borkultúra hagyomány megteremtett.
További hozzászólások
"Szokásos módon magyarosan üljük meg a lovat." - mondta a felszólaló. " Hajlandóak vagyunk e a fogyasztót szembeállítani az igazsággal, feltüntetjük e, hogy mi van a borban? Hogy azt tömítik, cukrozzák, sűrítik? Erről a mai tanácskozásban nem szóltak. El kell érni, hogy mindent feltüntessenek, hol palackozzák, mi van benne és ettől rettegjen a harmadik világ!"
A hozzászólások meghallgatása és az előadók rövid hozzáfűzései után a konferencia egy kis fogadással zárult.
Köszönjük a szervezőknek és az előadóknak a színvonalas rendezvényt és tájékoztatást.