RÜHÖSSÉG, a klinika rühösség, az atkák, a rühösség kezdeti tünetei, a rühösség megelőzése

RÜHÖSSÉG

Dr. Böő István magán állatorvos
Hirdetés

A rühösség a legelterjedtebb és a legtöbb kárt okozó parazitózis, melynek okozója a Sarcoptes suis-nevű rühatka. A bőr hámrétegében tartózkodik, az ide fúrt járatokba rakja le a nőstény a petéit, melyekből 10-14 nap múlva már kifejlett atka lesz.
RÜHÖSSÉG, a klinika rühösség, az atkák, a rühösség kezdeti tünetei, a rühösség megelőzése, rüh

A rühösség kezdeti tünetei

sokszor észrevétlenek, máskor a bőrelváltozásokategyéb okokkal magyarázzák (pl. allergia) és csak akkor gondolnak a rühösségre, amikor már pörkképződés, bőr-megvastagodás, vagyis az idült forma jelentkezik. A kezdeti tünetek: az orrháton, fülek tövénél, fülek belső felületén, a szemek környékén, a lábak hajlataiban a bőr kipirosodik, viszket, ha nagyon alaposan megnézzük, apró göböcskéket, majd hólyagokat látunk, melyek közepét vékony, vörösesbarna pörk fedi. Ezek később összefolynak, a hát, az oldalak és a combok felé is terjednek, korpaszerű pikkelyekké változnak, majd vastag, repedezett, szürkésfehér var borítja ezeket a területeket. A bántalom idültté válásával a bőr megvastagszik, redőket képez.

Az erős viszketés nyomán az állat vakaródzik, a bőr kisebesedik és a sebek gyakran másodlagosan baktériumokkal fertőződhetnek (bőrgyulladás).

Az állandó viszketés a sertést nyugtalanítja, a táplálék felvételt akadályozza, romlik a takarmányértékesítés, elhanyagolt esetekben (fiatal állatoknál) senyvességig fokozódó lesoványodás történhet.

Az atkák

állatról-állatra, közvetlen érintkezés útján terjednek, a tartási helynek, alomnak és eszközöknek a terjesztésben csak másodlagos szerepük van.

A tünetmentes, de atkahordozó tenyészkocák és - kanok tartják fenn az állományban a fertőzöttséget, de bevinni valamely állományba is elsősorban ezekkel lehet.

A klinikai rühösséghez

Hirdetés

a fertőzöttségen kívül szükség van valamilyen ellenállóképességet csökkentő hatásra is (zsúfolt tartás, rossz higiéniai viszonyok, takarmányozási hibák, vitamin,- ásványi anyag-, nyomelem hiány, egyéb betegségek, pl. orsóférgesség, bélhurut, stb.

A lappangó stádiumot a stressz-hatások „fellobbanthatják„ (pl. malacoknál elválasztás, hízóknál falkásítás).

A betegség iránt a sertés bármely élet-korban fogékony lehet, a malacok anyjuktól már szopós-korban fertőződhetnek, de a tünetek leghamarabb 3-4 hetes korban jelentkeznek. Tenyészetekben a szubklinikai (tünetek nélküli) rühösséget bőrkaparék-vizsgálattal lehet megállapítani.

Noha a bántalomkezelésére számos készítmény (lemosásra, permetezésre, fürösztésre, „pouron”, vagyis kevés folyadék bőrre juttatva, injekciós készítmények, takarmányba keverhető gyógypremixek) áll rendelkezésünkre, a gyakorlat szerint mégis alig van állomány, melynél végképp sikerül megszabadulni a rühösségtől. Ennek oka, hogy a kezelések eredményessége csak részben függ az alkalmazott szertől, fontosabb a szakszerű kezelés és védekezés, méginkább a megelőzés.

Gyakorlati hibák a kezeléseknél:

• az állomány nem minden egyedét kezelik;

• súlyos pörk-képződésnél nem puhítják fel, nem távolítják el a pörköket (paraffinolaj, erős kefével);

• a szer nem jut el a rejtettebb helyekre (fülek belső felületére, combhajlatokba, faroktőre, stb.)

Hirdetés

• kevés a kezelések száma (az atkák elpusztításához 7-10 naponként megismételt, legalább 3-4-szeri permetezés, le-mosás vagy fürösztés szükséges);

• a kezelésekkel párhuzamosan nem gondoskodnak az ólak, berendezési tárgyak, eszközök lemosásáról;

• nem tesznek különbséget a szerek kijuttatása között (pl. ami lemosásra jó, nem biztos, hogy permetezésre is az, fürösztést csak malacoknál alkalmazhatunk);

• nem megfelelő koncentrációban, nem a használati utasítás szerint alkalmazzák a szert;

• nem a megfelelő időben és nem a megfelelő ideig alkalmazzák a készítményt (injekciók, premixek);

A rühösség megelőzését

és az ellene való védekezést nagyobb állományoknál célszerű a technológiába iktatni:

• a tenyészkanokat félévente kezeljük;

• a kocákat a fiaztatóba történő telepítés előtt kezeljük;

• a malacokat falkásítás előtt kezeljük;

• a hízókat a hízószállásra való telepítés előtt kezeljük;

• a betelepítések előtt a falakat, padozatot, berendezési tárgyakat és eszközöket is mossuk le rühösség elleni készítménnyel (alapos mechanikai tisztogatás után);

• vásárolt vagy egyéb módon újonnan beállított sertéseket a karantén ideje alatt kétszer (7-10 napos időközzel) kezeljük;

• ügyeljünk az ellenállóképességet csökkentő tényezők kiküszöbölésére!

 

 
 

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

korpa

a gabonák őrlésekor keletkező melléktermék, főleg héj- és csírarészekből,... Tovább

Hétvégi gyerekprogram Symbol Budapest

Hétvégi gyerek örömök a Symbol Budapest szervezése által. A gyermekeknek szervezett... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.