Parvovírus okozta magzatkárosodás

hirdetes

Magzatkárosodással járó sertésbetegségek (II.)

Dr. Böő István, GE.

A kocák szaporodási ciklusát (ivarzást, vemhesülést, ellést, újraivarzást) megzavarhatják vagy megtörhetik anatómiai rendellenességek, klimatikus és környezeti hatások, különféle takarmánytoxikózisok, betegségek, köztük fertőző betegségek (brucellózis, leptospirózis, Aujeszky betegség, entero-és influenzavírusok okozta kórképek, PRRS. stb.), de az utóbbi időben a sertés parvovírusa mindegyiknél gyakrabban okoz szaporodási gondokat.

Malac

Mikor fordul elő legtöbbször?

margin:0cm 0cm 8pt">A természetes fertőződés jóval nagyobb, mint azt a tünetek alapján feltételeznénk. Alig van olyan állomány, melyből a vírus, vagy egy éves kor felett az ellenanyagok ne lennének kimutathatóak. Elsősorban mégis a nagy létszámú, intenzív telepeken fordul elő legtöbbször, ahol a süldőkocákat korán tenyésztésbe veszik, így a föcstej általi védettség már nem, az aktív immunitás pedig még nem érvényesül.

margin:0cm 0cm 8pt"> 

margin:0cm 0cm 8pt">Mind a behurcolásban, mind az állományon belüli terjesztésben a fertőzött sertéseké a fő szerep, melyek a bélsárral és váladékaikkal (pl. nyállal) a vírust nagy tömegben ürítik, de a közvetlen érintkezésen kívül a ragályfogó tárgyaknak (pl. gondozó lábbelijének, takarítóeszközöknek, bélsárral szennyezett járműveknek stb.), sőt a patkányoknak is szerepe lehet. A sertések az esetek többségében szájon át fertőződnek, nemi úton a kísérletek tanúsága szerint nem (korábban voltak ilyen feltételezések is).

 

 

A kórokozókat legnagyobb tömegben a károsodott, életképtelen, macerált, mumifikált magzatok tartalmazzák, így a fertőzöttség azokban a fiaztatókban állandósulhat, melyekben folyamatos az elletés, nem fordítanak kellő gondot az épület pihentetésére, a takarításra, fertőtlenítésre.

 

Ha a kórokozókat fogékony, „szűz” állományba hurcolják be, pár napon belül az egész állomány átvészelhet és életre szóló aktív immunitás alakulhat ki.

 

Milyen tünetek vannak?

 

 

A fogékony előhasi kocák magzatai a vemhesség teljes ideje alatt károsodhatnak. A magzatok a magzatburkokon keresztül fertőződnek. Sorsuk a vemhesség időszakától függően eltérő, attól függ, hogy a kocák a búgatást követően mikor fertőződtek. A magzatok károsodása ellenére a kocák általában rendes időre ellenek, vetélés csak ritkán fordul elő, az is akkor, ha a koca a vemhesség második felében fertőződött.

hirdetes

 

Jellemző, hogy kicsi az alomlétszám, az almokban sok a halva született és az életképtelen malacok száma, több a mumifikált magzat, a „lábszétcsúszás” és a „malacremegés”. A kocaállományban gyakoriak a szabálytalan visszaivarzások. Ha valamennyi magzat fertőződik és elpusztul, előfordulhat, hogy ezeket a koca világra sem hozza, hanem meddő marad. Főként az első vemhességük idején fertőződött kocasüldők magzatai károsodnak.

Mit tehet a gazda a betegség megelőzése érdekében?

 

A vírus rendkívül nagy elterjedtsége és nagy ellenálló képessége miatt a sertésállományokat a fertőzéstől megvédeni nagyon nehéz még a leggondosabb járványvédelem mellett is, ezért inkább arra kell törekednünk, hogy tenyészsüldőink még a vemhesítésük előtt védettségre tegyenek szert. Ez kétféle módon lehetséges:

 

Védőoltással (vakcinázással);

 

 A kocasüldőket vemhesítésük előtt „természetes fertőzésnek” tesszük ki.

 

Védőoltáskor figyelembe kell vennünk a korábban megismert szempontokat, különösen ott, ahol a kocasüldőket korán kiválogatják és tenyésztésbe veszik (válogatás 5-hónapos korban, tenyésztésbe-vétel 8-hónapos korban).

 

Vagyis: Az állatok egy részében még kolosztrális (föcstej nyújtotta) ellenanyagok lehetnek, amelyek akadályozzák az aktív immunitást.

 

Az állatok másik részéből az ellenanyagok már eltűntek, így ezek fogékonyak a környezetükben lévő vírusok iránt.

 

Vannak olyan süldők is, amelyek átestek a fertőzésen, így aktív immunitással bírnak.

 

Már ebből is következik, milyen körültekintően kell a vakcinázásokat végezni!

hirdetes

 

Célszerű tehát a tenyésztésbe-vétellel 9-hónapos korig várni és a vakcinázást 7-8 napos korban elvégeztetni. Mondanom sem kell, hogy a vakcinázásokat kizárólag az állatorvos végezze, nagy létszámú telepeken pedig az állatorvos „ütemezése” szerint végezzék, annál inkább, mert több vakcina áll rendelkezésünkre, melyeket az állomány biológiai állapota szerint kell alkalmazni (pl. milyen más fertőző betegségek ellen vakcinázunk).

 

A kocasüldőket vemhesítésük előtt kétszer kell oltatni:

 

Első oltás: vemhesítés (termékenyítés) előtt 6-héttel;

 

Második oltás: vemhesítés előtt 3-héttel.

 

A védekezést természetesen megnehezíti, hogy a fogékony állomány fertőződése csak az ellésekkor derül ki, addig az állatok tünetmentesek.

 

A tenyészetek mentessége csak biológiai zártsággal, higiéniával és az új, vásárolt egyedek karanténozás alatti ellenőrző vizsgálatával (vérvizsgálattal) őrizhető esetleg meg.

 

Az aktív immunitás megszerzésének másik módszere az, ha a kocasüldőket termékenyítésük előtt legalább egy nappal fertőzött környezetbe tesszük oly módon, hogy kutricájukba a már lefialt kocák bélsarából teszünk vagy azokkal bizonyos időre összezárjuk, így tulajdonképpen természetes fertőződésüket segítjük elő, s az ezzel szembeni immunitás révén búgatásukig (termékenyítésükig) megfelelő védettséget szereznek.

 

Még egy gyakorlati tanács: a tenyészsüldőket (egyébként más okból is) az idősebb kocák szaporulatából válogassuk ki és ne az előhasiakéból!

 

Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában


bruttó energia

a takarmányok bruttó energia-tartalma egyenlő azok égéshőjével. Amikor a takarmányt... Tovább

ocsú

a kenyérgabona tisztításakor elkülönített, aszott, törött szemek és gyommagvak keveréke.... Tovább

Tovább a lexikonra
Állatorvos