Kajszibarack (Armeniaca vulgaris) A rügypattanás március második felében kezdődött meg, április elején fehér bimbós állapot volt jellemző. Április 10-étől nyíltak ki az első virágok, a hónap közepén teljes virágzás stádiumban voltak a fák, a sziromhullás 04. hó 3. dekádjában kezdődött meg, a terméskötődés, mogyoró nagyságú termések fenológiát a hónap végén regisztráltuk. A hűvösebb időjárás ellenére a fák nagy részénél a gyümölcskötődés jól alakult. A termés színeződése június második dekádjában kezdődött el. A korai fajták szedését július elejétől kezdték meg, augusztus első felében a termés betakarítása befejeződött. Gnomóniás levélfoltosság (Apiognomonia erythrostoma) Az áttelelő inokulum tömege átlagos volt, de 2006 tavaszán a környezeti tényezők kedveztek a betegség kialakulásának. Fakadástól július elejéig jelentős több alkalommal esett, a kórokozó szaporodásnak indult. Az időben és több alkalommal kijuttatott felszívódó, hosszabb biológiai hatékonyságú készítmények gátolták a gomba zavartalan szaporodását. Június első felében a terület 18 %-án fordult elő megbetegedés. Június végére az ültetvények 32 %-án gyenge, 9 %-án közepes fertőzöttséget regisztráltunk. A tenyészidőszak második felében jellemző melegebb, szárazabb periódus nem volt kedvező, újabb tünetek gyakorlatilag nem jelentek meg annak ellenére, hogy a betakarítást követően a permetezéseket már nem végeztek. Szeptemberben a terület 27 %-ára kiterjedő gyenge, 8 %-át érintő közepes fertőzöttség alakult ki. A fertőzőanyag mennyisége az előző évhez viszonyítva növekedett, csapadékos tavaszi, nyár eleji időjárás esetén a kórokozó erősebb, akár járványos mértékű felszaporodását is bekövetkezhet. Kajszi levéllikasztó betegsége (Clasterosporium carpophilum) A tenyészidőszak első felében a környezeti tényezők kedvezőek voltak a hűvös, csapadékos időjárást kedvelő gombás megbetegedés számára. Június első felében a vizsgált ültetvények 27 %-án gyenge, 6 %-án közepes fertőzöttséget regisztráltunk. Az időszak (06. hó ) végére - gombaölőszeres kezelések hatására - a fertőzött területek nagysága kissé csökkent, 31 %-án 10 alatt volt a fertőzött levelek száma. Hasonlóan a gnomóniás megbetegedéshez, az újabb megbetegedések kialakulását a melegebb, szárazabb periódus gátolta; szeptemberre a területek 13 %-án gyenge, 6 %-án közepes mértékű volt a fertőzöttség. Az áttelelő fertőzőanyag mennyisége csökkent. Ennek ellenére, ha a tavaszi időjárás csapadékos, hűvös lesz korai felszaporodása is bekövetkezhet. Monilíniás hajtás- és virágszáradás (Monilinia laxa) A csonthéjas ültetvények virágzása idején hűvösebb, csapadékosabb volt az időjárás, ami a moníliás fertőzésnek kedvezett. Az első tünetek a házi kertekben, korai fajtákon 04.21-tól voltak láthatók. A kórokozó a védelemben nem részesített fákon zavartalanul szaporodhatott július elejéig. Május második felében már a termésen is megjelentek a tünetek, csaknem általános volt a hajtásszáradás. Az előző évekhez hasonlóan most is nagy különbségek voltak a fertőzés mértékében. Azokban az ültetvényekben, ahol elvégezték a preventív peszticides kezeléseket, valamint a sziromhullás után és a hajtásfejlődés időszakában is védekeztek a fertőzés kis mértékben (> 5%) lépett fel. Ott (házi kertek, egyes, elhanyagolt ültetvény rész), ahol a monília ellen nem permetezték, vagy nem időben kezdték meg a gombaölőszer kijuttatását, esetleg a járványveszélyt nem figyelembe véve választották meg a felhasználásra került fungicideket, a hajtásszáradásos tünetek gyakorisága 40-60 % között volt . Jövőre is alapvetően a környezeti tényezőktől függően fog alakulni a fertőzés mértéke. A kezelésektől azonban csak abban az esetben várható megfelelő biológiai hatékonyság, ha a monília elleni védekezési technológia elemeit betartják és elvégzik a mechanikai védekezést, az őszi ill. tavaszi rezes lemosó permetezést. Gyümölcsmolyok (Grapholita molesta, Anarsia lineatella) A barackmoly (Anarsia lineatella): egyedszáma 2004-től alacsony. 2005-ben is kevés egyed vonult telelni, ennek köszönhető, hogy áprilisban a kártevő áttelelő lárvái a terület 17 %-ára kiterjedő, gyenge-közepes mértékű hajtáskártételt okoztak. A bodrogközi részeken a repülés április 3. dekádjában indult, a generációk rajzása közepes erősségű és folyamatos volt. A megye déli részén az első egyedek 05.18-tól jelentek meg a csapdákban; itt erősebb rajzást regisztráltunk, a nemzedékeknél erős-közepes, folyamatos repülést figyeltünk meg. Június közepén a hernyók által okozott tünetek már láthatók voltak, majd augusztus második felére helyenként a hajtásfertőzés is gyakoribbá vált. Az egyedszámok növekedtek, több hernyó vonult telelőre. 2007-ben a megye déli részén jelentősebb, a Bodrogközben közepes mértékű rügy - és hajtás kártétel kialakulása várható. Keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) rajzása a megye déli részén 04.24-től kezdődött meg, kisebb számú egyed repült a csapdákba, a harmadik nemzedék esetében az egyedszámok tovább csöökkenetek. A Bodrogközben a rajzás május második felében indult meg, folyamatos volt és nagy számban fogták a hímegyedeket a feromoncsapdák. A lerakott tojások megtapadását negatívan befolyásolta a gyakran nedves gyümölcsfelület, valamint a hűvös, csapadékos időjárás következtében a kikelő kis lárvák egy része elpusztult. A negatív hatások és a felhasznált rovarölőszerek következtében a gyümölcsmolyok további nemzedékéinek hernyói júliusban a terület 5 %-án gyenge (fertőzött gyümölcsök %-a 1) kártételt idézek elő; augusztusban a késői érésű fajtákon gyümölcsfertőzés nem volt regisztrálható. Az egyedszámok csökkentek, tavasszal az első nemzedék esetén gyengébb kirajzás feltételezhető; a lárva kártétel mértéke a környezeti tényezőktől függően fog alakulni. Miskolc, 2006. november 14. Dr. Gyulainé Garai Adrienne előrejelző

Forrás: ONTSZ