Gabonapiaci előrejelzések, ágazati értékelés, növénytermesztési ágazat lehetőségei, szilárd biomassza, szél- és napenergia, támogatások

Az agrárium aktualitásai az AGRO+MASHEXPO-n

Sándor Ildikó – Váczi Lajos
Hirdetés

Február 8-11 között, a mezőgépgyártók és -forgalmazók idei seregszemléjén, több mint 11.000 négyzetméteren, 184 kiállító mutatta be termékeit és szolgáltatásait. A négy napos rendezvény ideje alatt számos szakmai konferencián és fórumon gazdagíthatták ismereteiket az érdeklődők, melyekből szemezgetve olvasóinknak is igyekszünk egy átfogó képet nyújtani.
Gabonapiaci előrejelzések, ágazati értékelés, növénytermesztési ágazat lehetőségei, szilárd biomassza, szél- és napenergia, támogatások

Február 8-11 között, a mezőgépgyártók és -forgalmazók idei seregszemléjén, több mint 11.000 négyzetméteren, 184 kiállító mutatta be termékeit és szolgáltatásait. A négy napos rendezvény ideje alatt számos szakmai konferencián és fórumon gazdagíthatták ismereteiket az érdeklődők, melyekből szemezgetve olvasóinknak is igyekszünk egy átfogó képet nyújtani.


Gabonapiaci előrejelzések

Az Európai Bizottság 2012-ig tekintő gabonapiaci előrejelzését és annak a magyar termelők számára fontos tanulságait foglalta össze Tóth Péter, az Agrár Európa Kft. ügyvezető igazgatója. A jelenlegi helyzetet ismertetve a szakember egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar – valamint a szlovák és a cseh – gazdálkodóknak saját tengeri kikötő híján tartósan 15-20 euró/t többletköltséggel kell számolniuk áruik értékesítése során. Ennek kompenzálására egyelőre nincs napirenden javaslat az unió háza táján. A szállítási költségek elemzése során Magyarország helyzete meglehetősen jó a folyami szállítás kihasználásában, ugyanakkor a vasút lehetőségei még messze nincsenek kimerítve. A szállításból adódó hátrányokat súlyosbítják még további, másokra nem áthárítható okok, melyek közül legaggasztóbb a vetőmag minőségének rohamos romlása, mivel egyre nő a visszaforgatott szaporítóanyag aránya a minőségi, fémzárolt magok rovására. További probléma, hogy az intervenciós ár vált szinte az egyetlen ármeghatározó tényezővé. A tavalyi hazai gabonatermés egynegyede az unió készleteit gyarapította. Az intervenció történetében ez az arány eddig egyetlen régi tagország esetében sem ment 10 százalék fölé.

Az Európai Bizottság legfrissebb, 2012-ig előre tekintő gabonamérlegprognózisa alapján nem várhatóak megrázó változások, a vizsgált időszakban átlagosan 0,8%-kal bővülő éves termésátlagokkal számoltak a szakemberek, a takarmánycélú felhasználás 4 millió tonnával emelkedik a 10-es évek elejére, míg az emberi fogyasztásra szánt gabonafélék hozama 5 millió tonnával nő.

Ezzel együtt, s a tengeri kikötő hiánya miatt (nem is beszélve az egyre emelkedő hozamokat produkáló orosz és ukrán termelőkről, akik nettó 30 millió t gabonával jelentek meg tavaly a világpiacon, korábbi évtizedes importőr státuszuk ellenére) a fókuszpontnak a gabonatermelésben is az energetikai szektor kiszolgálására kell koncentrálnia. Az Európai Bizottság a tagországokra nézve úgy látja, 1,5 millió ha-ral 2010-ben tetőzik az unió teljes területén az ilyen céllal művelt terület aránya. Magyarországon azonban további fejlődési lehetőség – vagy kényszerpálya - van e téren. Tóth Péter szerint a repce feldolgozása RME-vé az reális egyik megoldás, a másik pedig a bioetanol gyártása kukoricából. Mindkettő gyártási technológiája kiforrott, Magyarországon meghonosítható. Előbbi a dízelolaj adalékanyagaként hasznosítható, utóbbi a benzinmeghajtású járművekben alkalmazható. Sőt: mint elhangzott, a MOL nemzetközi pályázatot hirdetett 10 éves szerződéssel évi 150 ezer t repceolaj szállítására. A kérdés csak az, hogy – lévén, Magyarországon még nem létezik ilyen kapacitású feldolgozó - ennek hány százalékát biztosíthatják majd magyar termelők?

Ágazati értékelés

Az Agrárhíd rendezvénysorozat keretében, az FVM képviseletében Akác Béla jellemezte a magyar agrárium 2005. évi eredményeit, konkrét adatokkal illusztrálva a jelenlegi helyzetet. A növénytermesztési ágazat előző évi produktuma 832 milliárd Ft volt, 17%-kal meghaladva az előző évit, ami a támogatásokon, fejlesztéseken túl az átlagosnál kedvezőbb időjárásnak és ennek következtében magasabb termésátlagoknak is köszönhető. További lépések szükségesek azonban az üzemi szerkezet átalakításához, mivel (decemberi adatok szerint) 773.421 gazdálkodó egység átlag 6,3 ha-on gazdálkodik, ami annak is a következménye, hogy az összes mezőgazdasági termelő 72%-a 1 ha-nál kisebb területtel rendelkezik. Az ágazatban dolgozó mintegy 201.000 főfoglalkozású 49%-a 50 év feletti, az iskolai végzettség alapján pedig 7,7% a diplomások, 58,2% a középfokú végzettségűek aránya.

Az 5 millió tonnás búza- és 9 millió tonnás kukorica termésmennyiséggel elégedettek lehetünk, sőt napraforgótermesztésünkkel is az eu-s dobogó 2. helyén állunk. Mindez nem mondható el a repcetermesztési eredményeinkről és a kertészeti ágazatokról sem, pedig ez utóbbiban látták a szakemberek a kitörési lehetőséget, ez azonban nem következett be, sőt a termőterület mára 16%-kal, a termés pedig 20%-kal csökkent. A vidékfejlesztést és a mezőgazdasági fejlesztést együtt kezelve alakíthatunk ki egy versenyképes agrárágazatot, előtérbehelyezve a minőséget, az élelmiszerbiztonságot és nem utolsósorban a hatékonyságot. Mindehhez nyújt segítséget az a 400 milliárdos idei támogatás, melynek 60%-át az uniótól kapjuk. 2006-ban befejeződik a SAPARD és az AVOP is előreláthatóan felgyorsul, így 113 milliárd forint kerül kifizetésre. A nemzeti támogatások eddig gyakorlatilag érintetlen területeken nyújtanak segítséget: állati hulladékok kezelése, állatvizsgálati gyógyszertámogatás, kárenyhítő programok, állatjóléti és haszonállatprogramok, termelői szerveződések, agrármarketing,szaktanácsadás, erdőtelepítés, jégesőelhárítás, stb.

A növénytermesztési ágazat lehetőségei

A magyar termelőnél a mennyiségi termeléssel nem szokott probléma lenni, inkább a minőséggel – ezzel a mondattal vázolta fel az ágazatot érintő legfőbb problémát Jelen Sándorné az Agrárkamara képviseletében. Az új kereskedelmi kultúrához való alkalmazkodás azt jelentené, hogy egységes minőségű áruval jelenjünk meg a piacon, akkor és olyan mértékben, ahogy a felmerülő igény diktálja, el kell tudni választanunk az árutermelő és „szociális” mezőgazdaságot. Megoldást jelenthetne egy központi beavatkozás is, ami a támogatások átcsoportosításával azon ágazatokat helyezné előtérbe, amelyek a közeljövőben perspektívát jelenthetnek (pl. zöldség- és gyümölcstermesztés, állattenyésztés). További tennivalók várnak még ránk az alternatív energiafelhasználás és a biogazdálkodás erősítésében, de nélkülözhetetlen lesz az élelmiszerbiztonság növelése is, mivel 2-3 éven belül eladhatatlanná válnak azok az áruk, melyek előállítási útja nem követhető a földtől az asztalig.

Hirdetés

És természetesen ez az egyelőre „elképzelt” feltételrendszerű gazdálkodás sem működhetne gazdaorientált államigazgatás és adórendszer nélkül.

A szilárd biomassza energetikai hasznosításáról

Jelenleg megújuló energiaforrásokból az összenergia 4%-át állítják elő az unióban, de megközelítőleg ez jellemző hazánkra is. Számítások szerint 2010-ig ez az érték megháromszorozódik, ami valóban áttörést jelentene a jelenlegi Magyarországon 70%-os, az EU-ban 52%-os fosszilis energiafelhasználással szemben. Mindezekhez az egyik kitörési pontot a 3-4 évente produktumot szolgáltató energiaültetvények is jelenthetik. A szilárd biomasszáról szóló előadások és hozzászólások rámutattak, hogy Magyarország számára alapvetõen a fa, a faapríték jelenti a legjobban hasznosítható, leggazdaságosabb megújuló energiaforrást. Dr. Marosvölgyi Béla, a Nyugat-Magyarországi Egyetem energetikai tanszékének vezetője hangsúlyozta: a magyarországi erdõket nem veszélyezteti a fafelhasználás növekedése, és az erdészeteknek nem jelent gondot a biomassza-tüzelésre átállt erõművek fűtőanyaggal való ellátása. Az Optigép Kft.-t képviselõ Püski János a szakmai köztudatból mára szinte teljesen kiesett kenderre hívta fel a hallgatóság figyelmét, ami pedig – sok egyéb felhasználási lehetőség mellett – az energetika számára is az egyik legértékesebb alapanyag lehetne. Dr. Grasseli Gábor, a Debreceni Egyetem docense annak a kutatásnak az eredményét ismertette, ami a megújuló energiaforrásokat, azoknak a környezetre, a vidékre, a vidéki lakosságra gyakorolt hatásuk alapján elemezte. Az eredmények azt mutatták, hogy egy faaprítékot használó, kb. 2 MW-os erőmű és az ezt ellátó kb. 1400 hektáros energiaültetvény még elviselhetõ környezeti terhelés mellett tudná biztosítani kisebb térségek energiaellátását, több száz új munkahelyet is teremtve.

Szél- és napenergia hasznosítás lehetőségei

Dr. Patay István a „fosszilis energiahordozók utáni korszaknak” nevezte napjainkat, mikor már kézzelfogható, működő bizonyítékai vannak a hagyományos energiaforrások ellen szóló érveknek. Egy biomasszában (gáz- és szilárd egyaránt) és geotermikus adottságokban gazdag ország problémáját a törvényi szabályozásban és az emberi hozzáállásban látta hozzászólásában Komlós Ferenc épületgépész. 

Bár Magyarország nem a legideálisabb szélerőművek építésére, a Magyar Szélenergia Társaságtól beszerezhető széltérkép és gazdasági számítások alapján telepített erőműberuházás a Dunántúlon 8-9 év, az Alföldön 10-12 év alatt megtérül, ami a 20-25 éves működési ciklust figyelembevéve gazdaságosnak mondható. 2005. évi statisztika szerint Magyarországon 11 szélerőmű működik, de már további 300-ra van engedély.  

Az Agrárgazdaság 2006. évi támogatásainak alakulása

Ezzel a címmel tartott előadást Dr. Tassy Sándor, az FVM főosztályvezető helyettese.

Mint mondta, az elfogadott költségvetési törvény szerint 2006-ban minden korábbit meghaladó összeg, 400,3 Mrd Ft fordítható agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra, ami mintegy 22%-kal több a tavalyi előirányzatnál. Kedvező, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra fordított összegnek 2006-ban már 60%-a (239,3 Mrd Ft) uniós forrásból hívható le és csak 40%-a  (161,0 Mrd Ft) terheli a magyar állami költségvetést. Ez az arány a későbbi években a tervek szerint tovább javul.

Az agrártámogatásokon belül meghatározó a közvetlen termelői támogatás, amelynek döntő hányadát a használt földterület arányában igényelhetik az érintettek. Ilyen címen uniós forrásból (SAPS), és az azt nemzeti forrásból kiegészítő támogatásból (top-up) hektáronként (a korábbi mintegy 9-10 ezer Ft-os összeggel szemben) összesen mintegy 40 ezer Ft támogatást igényelhetnek a regisztrált mezőgazdasági termelők.

A 400,3 Mrd Ft költségvetési előirányzatból a nemzeti hatáskörben adható támogatásokra 133,7 Mrd Ft fordítható, amely összegből 10,2 Mrd Ft a korábbi években vállalt kötelezettségeknek megfelelően fejlesztési célokra, 110,5 Mrd Ft pedig a „folyó kiadások és jövedelemtámogatások” költségvetési jogcím támogatási konstrukcióira, ezek között top-up támogatásra használható fel. A további, mintegy 13 Mrd Ft keret az erdészeti feladatok, a termőföld védelem és a különféle állattenyésztési konstrukciók támogatására szolgál.

A 2006. évben is meghirdetésre kerül a sertés és baromfi ágazat helyzetét javító állatjóléti és haszonállat tartási támogatási konstrukció, amelynek keretében mintegy 8,5 Mrd Ft támogatáshoz jutnak ezen ágazatok termelői.

Hirdetés

További kiemelt feladatok:

·        Az ország élelmiszer önellátásának megőrzése, illetve az export növelése.

·        A vidéken élő emberek helyben-maradásának és jövedelmének biztosítása.

·        Nemzeti Agrár és –Vidékfejlesztési Terv kidolgozása 2007-2013. évekre.

·        A mezőgazdaságban 2007. után bevezetni kívánt támogatási rendszer előkészítése.

·        A magyar termelők földhöz juttatása, mielőtt szabaddá válik a földpiac az uniós polgároknak is.

·        Fontos cél, hogy a termelők feldolgozó-kapacitásokat birtokoljanak

·        Erősíteni kell a bioetanol-előállító kapacitások létrehozását.

·        A magyar árúk versenyképességének megőrzése érdekében az eddigieknél szigorúbb állategészségügyi szabályok, valamint élelmiszerminőségi és -biztonsági ellenőrzések alkalmazása.

·        A magyar érdekek védelme az EU agrárreformjáról szóló tárgyalásokon.

·        A gabonatároló létesítmények kapacitásának növelése.

·        A parlagfű elleni védekezés erősítése.

A főosztályvezető helyettes szerint, az agrárgazdaság összességében ma már nem a különböző termelő tevékenységek mechanikus együttese, hanem egy többfunkciós, fenntartható, organikus rendszer, melyben a termeléssel azonos rangú a természeti környezet, az eltartó képesség és a vidéki értékek megőrzése. Ezért a magyar agrár-vidékfejlesztés stratégiai céljainak meghatározásánál figyelembe kell venni a Közös Agrárpolitika előírásait és stratégiai céljait, valamint a magyar agrárgazdaság sajátosságait kell alapul venni, és lehetővé kell tenni a kapcsolódást a magyar nemzetgazdaság többi ágazatával, illetve fejlesztési stratégiáival.

Véleménye szerint arra lehet számítani, hogy a következő években az EU keretei között a gazdálkodás versenyképességének javításával, a termelők egységes szakmai és érdekképviseleti rendszereinek kialakulásával, a rendelkezésre álló EU-s és hazai források maximális kihasználásával a gazdálkodók termelői- és jövedelembiztonsága tovább javul.

A kormány 100 lépés programjának agrár-intézkedései a következő célokat tűzték ki:

1. lépés: Az állattenyésztők versenyképességének javítása, az állattenyésztés piaci igényekhez

alkalmazkodó fejlesztése,

2. lépés: A növénytermesztés korszerűsítésének ösztönzése

3. lépés: A termőföld-használat ésszerűsítése

4. lépés: Javítani a hazai agrártermékek piacra jutási esélyeit

5. lépés: Korszerűsíteni a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszert

6. lépés: Mezőgazdasági szövetkezeti üzletrész program befejezése

7. lépés: Javítani a mezőgazdasági termelés biztonságosságát

Dr. Fülöp Zsuzsa, az FVM vezető főtanácsosa a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 2007-2013 Agrár- Vidékfejlesztési program Strukturális és Kohéziós Alapokból finanszírozható operatív programok projektjeit a következőképpen mutatta be előadásában:

                     Biomassza komplex hasznosítása

        Megújuló energia

        Ipari alapanyag

        Környezetalkotó elem

                     Agrárlogisztikai rendszerek kialakítása

        Agrár tömegárú raktárprogram

        Termelői közösségi szervezeteken alapuló piaci rendszerek fejlesztése

        Agroinformatikai hálózatok

                     Biotechnológia, mint innovációs erő

        Géntechnológiák fejlesztése, környezetbarát megoldások

        Ipari alkalmazások (gyógyszer-, élelmiszeripar)

                     Vízgazdálkodás fejlesztés

        Vízbázisok öntözési célú kialakítása

        Ártéri területek okszerű hasznosítása

        Homokhátsági környezet rehabilitáció

        Vidéki turizmus-holtágrehabilitáció

 


Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

leölés

állategészségügy rendészeti szempontból a fertőző állatbetegségek terjedésének... Tovább

Barcsi Körzeti Földhivatal

Földhivatal Körzeti Földhivatal Cím: Barcs Széchenyi út 20. 7570 Magyarország Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.