A zöldtrágyázás gyakorlata több ezer éves, már az istállótrágyázás előtt ismert volt

Hirdetés

Zöldtrágya – miért és hogyan?

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Maga a kifejezés gyorsan növő növényfajtákat jelent, amelyek növénytakaróként beborítják a talajt és ha ezek elhaltak bedolgozhatjuk őket a földbe. Ettől a talaj szemcsésebb, levegősebb lesz és több nitrogént tud eltárolni.
Zöldtrágyázásnak nevezik a szervestrágyázásnak azt az eljárását, amikor egy növényt abból a célból termesztenek, hogy zöldtömegét virágzás vagy bimbózás előtti állapotában teljes tömegében alászántsák

 Zöldtrágyázás


Zöldtrágyázásnak nevezik a szervestrágyázásnak azt az eljárását, amikor egy növényt abból a célból termesztenek, hogy zöldtömegét virágzás vagy bimbózás előtti állapotában teljes tömegében alászántsák, és növeljék a talaj termékenységét. A zöldtrágyázás gyakorlata több ezer éves, már az istállótrágyázás előtt ismert volt. Egyiptomban és más keleti országokban évezredekkel ezelőtt alkalmazták, és innen terjedt el a görögök és rómaiak útján Európába is. A régi egyiptomiak úgy vélték, hogy egyes növények a csillagokból merítenek erőt a termékenység visszaállítására. Ilyen növény volt többek között a csillagfürt is, amelynek magját az ókori királysírokban is megtalálták. A zöldtrágyázási rendszert nevezték el sziderikus földművelési rendszernek. Hazánkban a zöldtrágyázást hosszú ideig kizárólag a homoktalajokon használták, csak az utolsó évtizedekben terjedt el a kötött talajokon is, elsősorban az öntözött üzemekben, a lejtős területeken és kiterjedtebb mértékben a nagyüzemi gyümölcsösökben.

 

Miért?



A vetésszerkezetből adódóan ma Magyarországon a biomassza döntő hányada lekerül a termőhelyről. Talajaink fizikai és biológiai állapotromlását az állatállomány jelentős visszaesése miatt szervestrágyázással is csak lokálisan tudjuk ellensúlyozni. Indokolttá vált tehát a zöldtrágyanövények újbóli termesztésbe vonása.

A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program


A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program szerint a vetésterület 20 százalékán pillangós növényeket illetve másodvetésű – pillangós és nem pillangós – zöldtrágyanövényeket kell termeszteni. A Program keretében támogatott területeken néhány éven belül a másodvetésű zöldtrágyanövények termesztésének jelentős felfutása várható. Kedvezőtlenebb adottságú területeken a fővetésű zöldtrágyanövények termesztése is komoly hangsúlyt kaphat.

 

A zöldtrágyanövények


A zöldtrágyanövények termesztésének fő előnye, hogy általuk költség- és környezetkímélő módon hozzájárulhatunk a talaj szerkezetének, valamint termőképességének fenntartásához. Alkalmazásuk hosszabb távon a talaj tápanyag- és vízgazdálkodásának javításával a növénytermesztés biztonságosabbá tételét eredményezi.

Zöldtrágyának gyors növekedésű, nagy mennyiségű biomasszát adó fajok alkalmasak, melyek jó talajtakarók. Megvédik a talajfelszínt az eróziótól és a deflációtól, valamint segítenek a talaj vízkészletének megőrzésében, a talajfelszín párolgásának csökkentésében. Intenzív gyökérnövekedésük révén lazítják a talajt, bedolgozott zöld növényi részeik tovább javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát. Dús gyökérzetükkel feltárják a talaj nyers tápanyagkészletét, a növények számára felvehetetlen tápanyagformákat könnyen felvehetővé alakítják, az utónövény számára közvetlenül hasznosíthatóvá teszik. Fontos szerepet játszanak a tápanyagok lemosódásának megakadályozásában, valamint a szervesanyag-tartalom növelésében. Perspektivikusnak azok a rövid tenyészidejű, másodvetésre is alkalmas fajok tekinthetők, melyek viszonylag igénytelenek, a csírázáshoz, kezdeti fejlődéshez mérsékelt mennyiségű vizet igényelnek. Szerencsés olyan fajokat választani, melyek kórokozóknak, kártevőknek nem köztesgazdái. Fontos szempont továbbá, hogy vetőmagjuk olcsón és nagy mennyiségben elérhető legyen.

 

A hazai gazdálkodók körében különösen a mustár, az olajretek és a facélia (mézontófű) kedvelt zöldtrágyanövények. Ezek a fent felsoroltak mellett nematicid (fonálféreg gyérítő) hatással is bírnak, így különösen burgonya, cukorrépa, gyökérzöldségek és kertészeti kultúrák előveteményeként jelentősek. Egyes zöldtrágyanövények az állati takarmányozásban is szerepet játszanak, a zöld növényi részek tömegtakarmányként – frissen vagy silózással tartósítva etethetők fel az állatokkal. Ez esetben azonban a feletetett mennyiség arányában csökken a talaj termőképességére gyakorolt kedvező hatás. Fővetésben a virágzó zöldtrágyanövény fajok virágzásához rendelkezésre áll a kellő vegetációs periódus, így a növények másodlagos méhészeti hasznosítására is lehetőség nyílik.

 

Hirdetés

Hogyan?


A zöldtrágyanövények termeszthetők fő- vagy másodvetésben. A hazai gyakorlatban előzménye a másodvetésű zöldtrágyanövények termesztésének van.

Másodvetésű zöldtrágyanövényt nyáron lekerülő elővetemények után termeszthetünk, hogy a talaj előkészítéséhez, valamint a növények fejlődéséhez elegendő idő álljon rendelkezésre. Hazai viszonyaink között többnyire száraz, aszályra hajlamos a nyár, ezért különösen ügyelni kell a talajban lévő nedvesség megtartására. Az elővetemény lekerülését követően azonnal el kell végezni a tarlóhántást és a felszín elmunkálását. Alapul véve, hogy a tarlóhántást és tarlóápolást másodnövény termesztése nélkül is elvégeznénk, ez a talajművelési mód nem jelent pótlólagos költséget. Ez azért is fontos, mert a zöldtrágyanövény termesztési költségeinek megtérülését csak közvetetten, az utónövénytől várhatjuk.

 

A vetés idejének megválasztása

Hirdetés

A vetés idejének helyes megválasztása kritikus eleme a technológiának. A másodvetésű zöldtrágyanövények termesztésének fő korlátozó tényezője a talajnedvesség. Túl korai vetés (július - augusztus eleje) esetén az aszályra hajló nyári időszakban a magok rosszul kelnek, a növények elégtelenül fejlődnek, nem adnak számottevő zöldtömeget. A megfelelő termésbiztonsághoz augusztus második felében célszerű vetni, amikor a viszonylag csapadékos időjárás segíti a gyors csírázást és fejlődést. Csapadékszegényebb augusztusban a nedvességmegőrző talajművelés, valamint az időszakra jellemző harmatképződés elegendő nedvességet biztosítanak a csíranövényeknek, a növényállomány jó biomasszát ad.

 

Csupán a talaj amúgy is szűkös tápanyagkészletére alapozva nem lehetséges a szervesanyag- tartalom jelentős növelése. Amennyiben nem biztosítjuk a szükséges műtrágyamennyiséget, nem számíthatunk kielégítő biomassza-tömegre, és az elégtelen fejlődésnek köszönhetően csak a felvehető tápanyagok „átrendeződését” érhetjük el, a tápelem-feltáró hatás nem érvényesül.

 

A másodnövényeknek könnyen felvehető tápanyagformákra van szükségük, melyeket legegyszerűbben műtrágyákkal biztosíthatunk. Mintegy 100-150 kg/ha NPK vegyes hatóanyag kijuttatásával a zöldtrágyanövények tápanyagigényét kielégíthetjük. A kívánt mennyiség biztosítása mellett nélkülözhetetlen a műtrágya összetételének helyes megválasztása is. Fontos, hogy a nitrogén, foszfor és kálium hatóanyagokat a termesztett faj sajátosságainak megfelelő arányban juttassuk ki a területre. Tervszerű másodtermesztésben a foszfor és kálium adagokat már az elővetemény alá adjuk, a nitrogént közvetlenül a vetés előtt dolgozzuk be a felső 8-10 cm-es rétegbe. Ha vetéskor nagy mennyiségű szármaradvány található a területen, a káros pentozán-hatás elkerülése végett célszerű minimum 50 kg/ ha nitrogén hatóanyag kijuttatása.

 

A zöldtrágyanövények beszántására virágzás előtt célszerű sort keríteni. Ekkorra megfelelően nagy mennyiségű, fajtól függően mintegy 25–45 t/ha zöldtömeget képeznek, de a növények szára még nem fásodott. Amennyiben fővetés esetén méhlegelőként is hasznosítani kívánjuk az állományt, érdemes megvárni a fővirágzás végét. Ebben az esetben azonban az elöregedő növényállomány bedolgozása nehezebben valósítható meg.

Másodvetésű növényállomány beforgatását október végén - november elején, a virágzás előtt végezzük, de akár az első fagyok után is a területen maradhat az állomány. A magasra növő fajokat célszerű bedolgozás előtt szárzúzózni vagy lekaszálni.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

arzénmérgezés

főként arzéntartalmú növényvédő, esetleg rágcsálóirtó szerek felvételekor alakul ki.... Tovább

pajta (szín)

olyan egyszerű építmény, amely tartóoszlopokon nyugvó tetőszerkezetből áll. Ált. minden... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.