A zöldtrágyázás gyakorlata több ezer éves, már az istállótrágyázás előtt ismert volt

Hirdetés

Zöldtrágya – miért és hogyan?

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Maga a kifejezés gyorsan növő növényfajtákat jelent, amelyek növénytakaróként beborítják a talajt és ha ezek elhaltak bedolgozhatjuk őket a földbe. Ettől a talaj szemcsésebb, levegősebb lesz és több nitrogént tud eltárolni.
Zöldtrágyázásnak nevezik a szervestrágyázásnak azt az eljárását, amikor egy növényt abból a célból termesztenek, hogy zöldtömegét virágzás vagy bimbózás előtti állapotában teljes tömegében alászántsák

 Zöldtrágyázás


Zöldtrágyázásnak nevezik a szervestrágyázásnak azt az eljárását, amikor egy növényt abból a célból termesztenek, hogy zöldtömegét virágzás vagy bimbózás előtti állapotában teljes tömegében alászántsák, és növeljék a talaj termékenységét. A zöldtrágyázás gyakorlata több ezer éves, már az istállótrágyázás előtt ismert volt. Egyiptomban és más keleti országokban évezredekkel ezelőtt alkalmazták, és innen terjedt el a görögök és rómaiak útján Európába is. A régi egyiptomiak úgy vélték, hogy egyes növények a csillagokból merítenek erőt a termékenység visszaállítására. Ilyen növény volt többek között a csillagfürt is, amelynek magját az ókori királysírokban is megtalálták. A zöldtrágyázási rendszert nevezték el sziderikus földművelési rendszernek. Hazánkban a zöldtrágyázást hosszú ideig kizárólag a homoktalajokon használták, csak az utolsó évtizedekben terjedt el a kötött talajokon is, elsősorban az öntözött üzemekben, a lejtős területeken és kiterjedtebb mértékben a nagyüzemi gyümölcsösökben.

 

Miért?



A vetésszerkezetből adódóan ma Magyarországon a biomassza döntő hányada lekerül a termőhelyről. Talajaink fizikai és biológiai állapotromlását az állatállomány jelentős visszaesése miatt szervestrágyázással is csak lokálisan tudjuk ellensúlyozni. Indokolttá vált tehát a zöldtrágyanövények újbóli termesztésbe vonása.

A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program


A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program szerint a vetésterület 20 százalékán pillangós növényeket illetve másodvetésű – pillangós és nem pillangós – zöldtrágyanövényeket kell termeszteni. A Program keretében támogatott területeken néhány éven belül a másodvetésű zöldtrágyanövények termesztésének jelentős felfutása várható. Kedvezőtlenebb adottságú területeken a fővetésű zöldtrágyanövények termesztése is komoly hangsúlyt kaphat.

 

A zöldtrágyanövények


A zöldtrágyanövények termesztésének fő előnye, hogy általuk költség- és környezetkímélő módon hozzájárulhatunk a talaj szerkezetének, valamint termőképességének fenntartásához. Alkalmazásuk hosszabb távon a talaj tápanyag- és vízgazdálkodásának javításával a növénytermesztés biztonságosabbá tételét eredményezi.

Zöldtrágyának gyors növekedésű, nagy mennyiségű biomasszát adó fajok alkalmasak, melyek jó talajtakarók. Megvédik a talajfelszínt az eróziótól és a deflációtól, valamint segítenek a talaj vízkészletének megőrzésében, a talajfelszín párolgásának csökkentésében. Intenzív gyökérnövekedésük révén lazítják a talajt, bedolgozott zöld növényi részeik tovább javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát. Dús gyökérzetükkel feltárják a talaj nyers tápanyagkészletét, a növények számára felvehetetlen tápanyagformákat könnyen felvehetővé alakítják, az utónövény számára közvetlenül hasznosíthatóvá teszik. Fontos szerepet játszanak a tápanyagok lemosódásának megakadályozásában, valamint a szervesanyag-tartalom növelésében. Perspektivikusnak azok a rövid tenyészidejű, másodvetésre is alkalmas fajok tekinthetők, melyek viszonylag igénytelenek, a csírázáshoz, kezdeti fejlődéshez mérsékelt mennyiségű vizet igényelnek. Szerencsés olyan fajokat választani, melyek kórokozóknak, kártevőknek nem köztesgazdái. Fontos szempont továbbá, hogy vetőmagjuk olcsón és nagy mennyiségben elérhető legyen.

 

A hazai gazdálkodók körében különösen a mustár, az olajretek és a facélia (mézontófű) kedvelt zöldtrágyanövények. Ezek a fent felsoroltak mellett nematicid (fonálféreg gyérítő) hatással is bírnak, így különösen burgonya, cukorrépa, gyökérzöldségek és kertészeti kultúrák előveteményeként jelentősek. Egyes zöldtrágyanövények az állati takarmányozásban is szerepet játszanak, a zöld növényi részek tömegtakarmányként – frissen vagy silózással tartósítva etethetők fel az állatokkal. Ez esetben azonban a feletetett mennyiség arányában csökken a talaj termőképességére gyakorolt kedvező hatás. Fővetésben a virágzó zöldtrágyanövény fajok virágzásához rendelkezésre áll a kellő vegetációs periódus, így a növények másodlagos méhészeti hasznosítására is lehetőség nyílik.

 

Hirdetés

Hogyan?


A zöldtrágyanövények termeszthetők fő- vagy másodvetésben. A hazai gyakorlatban előzménye a másodvetésű zöldtrágyanövények termesztésének van.

Másodvetésű zöldtrágyanövényt nyáron lekerülő elővetemények után termeszthetünk, hogy a talaj előkészítéséhez, valamint a növények fejlődéséhez elegendő idő álljon rendelkezésre. Hazai viszonyaink között többnyire száraz, aszályra hajlamos a nyár, ezért különösen ügyelni kell a talajban lévő nedvesség megtartására. Az elővetemény lekerülését követően azonnal el kell végezni a tarlóhántást és a felszín elmunkálását. Alapul véve, hogy a tarlóhántást és tarlóápolást másodnövény termesztése nélkül is elvégeznénk, ez a talajművelési mód nem jelent pótlólagos költséget. Ez azért is fontos, mert a zöldtrágyanövény termesztési költségeinek megtérülését csak közvetetten, az utónövénytől várhatjuk.

 

A vetés idejének megválasztása

Hirdetés

A vetés idejének helyes megválasztása kritikus eleme a technológiának. A másodvetésű zöldtrágyanövények termesztésének fő korlátozó tényezője a talajnedvesség. Túl korai vetés (július - augusztus eleje) esetén az aszályra hajló nyári időszakban a magok rosszul kelnek, a növények elégtelenül fejlődnek, nem adnak számottevő zöldtömeget. A megfelelő termésbiztonsághoz augusztus második felében célszerű vetni, amikor a viszonylag csapadékos időjárás segíti a gyors csírázást és fejlődést. Csapadékszegényebb augusztusban a nedvességmegőrző talajművelés, valamint az időszakra jellemző harmatképződés elegendő nedvességet biztosítanak a csíranövényeknek, a növényállomány jó biomasszát ad.

 

Csupán a talaj amúgy is szűkös tápanyagkészletére alapozva nem lehetséges a szervesanyag- tartalom jelentős növelése. Amennyiben nem biztosítjuk a szükséges műtrágyamennyiséget, nem számíthatunk kielégítő biomassza-tömegre, és az elégtelen fejlődésnek köszönhetően csak a felvehető tápanyagok „átrendeződését” érhetjük el, a tápelem-feltáró hatás nem érvényesül.

 

A másodnövényeknek könnyen felvehető tápanyagformákra van szükségük, melyeket legegyszerűbben műtrágyákkal biztosíthatunk. Mintegy 100-150 kg/ha NPK vegyes hatóanyag kijuttatásával a zöldtrágyanövények tápanyagigényét kielégíthetjük. A kívánt mennyiség biztosítása mellett nélkülözhetetlen a műtrágya összetételének helyes megválasztása is. Fontos, hogy a nitrogén, foszfor és kálium hatóanyagokat a termesztett faj sajátosságainak megfelelő arányban juttassuk ki a területre. Tervszerű másodtermesztésben a foszfor és kálium adagokat már az elővetemény alá adjuk, a nitrogént közvetlenül a vetés előtt dolgozzuk be a felső 8-10 cm-es rétegbe. Ha vetéskor nagy mennyiségű szármaradvány található a területen, a káros pentozán-hatás elkerülése végett célszerű minimum 50 kg/ ha nitrogén hatóanyag kijuttatása.

 

A zöldtrágyanövények beszántására virágzás előtt célszerű sort keríteni. Ekkorra megfelelően nagy mennyiségű, fajtól függően mintegy 25–45 t/ha zöldtömeget képeznek, de a növények szára még nem fásodott. Amennyiben fővetés esetén méhlegelőként is hasznosítani kívánjuk az állományt, érdemes megvárni a fővirágzás végét. Ebben az esetben azonban az elöregedő növényállomány bedolgozása nehezebben valósítható meg.

Másodvetésű növényállomány beforgatását október végén - november elején, a virágzás előtt végezzük, de akár az első fagyok után is a területen maradhat az állomány. A magasra növő fajokat célszerű bedolgozás előtt szárzúzózni vagy lekaszálni.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

kelés

a mag életfolyamatának megindulása a talajban, amikor a hajtás a felszín fölé emelkedik.... Tovább

74/2006. (X. 19.) FVM rendelet

a növényvédõ szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérõl,... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.