IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
A zab (Avena) tápanyagokban bővelkedő gabonaféle, ami egészséges táplálék lehet nem csak neked, hanem haszonállataid számára is. Fehérjetartalmukat tekintve a zab emelkedik ki elsőként a különböző gabonafélék közül – újabb változatai közül néhány akár 22%-ban tartalmazza ezt a fontos tápanyagot. Ha mindez nem lenne elég, a zab tele van rostokkal, és képes csökkenteni a szervezet koleszterinszintjét is. Jól hangzik? Ha te is szeretnéd kiélvezni mindazt, amit e hasznos gabonaféle nyújthat, akkor íme minden, amit egy kertésznek a zab termesztéséről tudnia kell!
Zabtermesztés - A zab fajtái
Attól függően, hogy étkezési célokra, takarmányként, vagy éppen talajtakarónak szeretnéd használni, többféle zabfajta közül választhatsz. Íme néhány ezek közül.
Csupasz zab
Nevük ellenére a csupasz zabnak is van héja, habár puhább és könnyebben lefejthető, mint a legtöbb zabszemé. A csupasz zab 100-120 nap alatt érik be. Egy jó választás a „Streaker” megnevezésű változat, ami ellenállóbb a „Puccinia coronata” okozta rozsdabetegséggel szemben.
Abrakzab
Az abrakzab egy fehér zabfajta, amely kemény héja miatt cséplést igényel. 100-120 nap alatt érik be, és savas talajban érzi igazán jól magát. Számos gyomot képes lehagyni a versenyben. Jelentős biomasszája miatt talajtakarónak is használható. Az abrakzab nagyon gazdagon képes teremni.
Érdes zab
Habár eredetileg Skóciában termesztették emberi fogyasztásra, az érdes zabot manapság inkább Dél-Amerikában használják takarmánynövényként. Akár gasztronómiai célokra, akár talajtakaróként is termeszthető. Hasonlóan az abrakzabhoz, az érdes zab nagy biomasszával rendelkezik és általában felülkerekedik a közelben növő gyomokon.
Zabtermesztés - A zab ültetése
A zabot tavasszal vagy ősszel ajánlatos elültetni – az őszi ültetés általában a melegebb éghajlatokon élők szokása. A zab egyik előnye, hogy meglehetősen igénytelen, és egyáltalán nem hatja meg őket, az esős, felhős időjárás (ezért is olyan népszerűek például Írországban és Skóciában). Hasonlóképpen a burgonyához, a zabnak a nedves, hűvös tavasz kedvez. Mindennek ellenére a zab olyan helyen érzi magát a legjobban, ahol minél több napfény éri
Zabtermesztés - Talajigény
Az zab számára az ideális talaj pH pedig 6,0-7,5 között mozog, és jól el tudja vezetni a vizet. Habár a zab egy nagyon szomjas gabonaféle, nem szeret vízben ülni. Előny, ha a talaj mérsékelten gazdag tápanyagokban, leszámítva a nitrogént, amiből viszonylag kevés kell neki. Ültetés előtt érdemes egy adag érlelt trágyát beleforgatni a talajba.
Zabtermesztés - Nevelés magról
A zabot a legtöbb helyen kora tavasszal kell elültetni, közvetlenül a kerti talajba. Érdemes már az előző ősszel alaposan felszántani a területet, hogy a talaj kellően fellazuljon tavaszra. A zabot általában el szokás vetni, majd nem túl mélyen beleszántani a talajba. Egy másik megoldás gereblyével ráhúzni a földet a magokra. Ügyelj rá, hogy a magok ne kerüljenek túl mélyre – egy vékony réteg talaj is elég rájuk. Valójában még a talaj felszínén maradó magok is kicsírázhatnak, habár ezeket általában elkapkodják a madarak, mielőtt még érvényesülhetnének. Ügyelj rá, hogy a talaj végig nyirkos maradjon, amíg a magvak ki nem csíráznak.
Ültetési távolság
Ha a kertedbe tervezel zabot ültetni, nem pedig egy termőföldre, akkor ültess sorokban, hogy könnyebb legyen karbantartani növényeidet. Ültesd a magokat 10-15 cm-re egymástól egy-egy sorban, a sorok között pedig hagyj legalább 30 cm-t. A következő oldalon a zab gondozásáról fogok beszélni, érdemes lapozni egyet!
