Az emberek számára nélkülözhetetlen a virágpor, ugyanis fogyasztásával pótolhatjuk szervezetünk szinte összes vitamin-, és nyomelem szükségletét, mostani cikkünkben elmondjuk, miért kellene mindenkinek nap, mint nap virágport fogyasztani, de legalábbis az őszi, téli hónapokban!
Mi is az a virágpor?
A virágpor (pollen) a virágos növények szaporodása során a megporzásban szerepet játszó, a harasztok mikrospóráival homológ finom por, bioaeroszol (neve latinullisztet jelent).
A zárvatermő növények virágában a hím ivartájnak, az andröceumnak fő alkotóelemei a porzók (stamen). A porzók portokból (anthera) és porzószálból (filamentum) épülnek fel. A portokok egy-vagy két portokfélből (theca) állnak, melyekben pollenzsákok (loculamentum) találhatók. A portokfeleket a csatló (connectivum) köti össze.
Mindkét portokfélben 2-2 pollenzsák van, ezek archespórium-szövetéből pollen-anyasejtek keletkeznek, melyekben számfelező osztódással (meiózissal) haploid (n) kromoszómaszámú pollenszemek jönnek létre. A kisméretű pollen szél-, a nagyméretű rovarbeporzásra utal. Főleg a kisméretű pollenszemek okozzák az arra érzékenyek betegségét, amit pollenallergiának, pollinózisnak vagy szénanáthának neveznek.
Minden pollenszem tartalmaz vegetatív (nem reproduktív) sejteket (a legtöbb zárvatermőnél egyetlen sejtet, de más magvas növénynél többet) és egy generatív(reproduktív) sejtet, ami két sejtmaggal rendelkezik: az egyik a vegetatív mag (ez fejleszti a pollentömlőt), a másik a spermatogén mag (ami két hímivarsejtté osztódik). A sejtek csoportját egy cellulózból álló sejtfal és egy vastag, durva, sporoporellinből álló külső fal veszi körül.
A pollen a pollenzsákokban (microsporangium) termelődik (melyeket a zárvatermők virágában található porzó, illetve a toboztermők és más virágosnövény-törzsek hím toboza tartalmaz). A pollenszemek mérete, formája és felülete jellemző egy adott fajra nézve (lásd a jobb oldali elektronmikroszkópos felvételeket), és alkalmas lehet a filogenetikus viszonyok megállapítására is. A legtöbb, de nem mindegyik, gömb alakú.
A fenyőké (Pinus, Abies, Picea) szárnyalt. A legkisebb pollenszem a nefelejcsé(Myosotis spp.), mintegy 6 µm (0,006 mm) átmérőjű. A pollenek elemzésével a palinológia (mikropaleontológia) foglalkozik, hasznos segédtudománya a paleoökológiának, az őslénytannak, a régészetnek és a törvényszéki tudományoknak. Mivel a virágpor (és a spórák) nehezen bomlanak le, az egyes földtani rétegekben talált fosszilis maradványokból következtetni lehet az akkori uralkodó vegetációra, abból pedig a környezeti és éghajlati viszonyokra. A következő oldalon elmondok mindent a virágpor begyűjtéséről, tárolásáról, illetve arról, miért érdemes minden nap fogyasztanunk!
