Milyen a poloskahelyzet ma Magyarországon, kell-e jobban tartanunk az invázió miatt, mint a korábbi években, hogyan védekezhetünk ellenük, és mit hoz a jövő, lesz még nyugodt, poloskamentes ősz valaha? Dr. Vétek Gáborral, okleveles kertészmérnökkel, növényvédő mérnökkel, a Szent István Egyetem docensével beszélgettünk ezekről a kérdésekről.
Mutatkozzon be, kérem, pár szóban az olvasóinknak. Mivel foglalkozik, mi a szakterülete, milyen kutatásokat végez?
Vétek Gábor vagyok, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének munkatársa. Kutatómunkám elsősorban a különböző kertészeti kultúrákban új kártevőként megjelenő idegenhonos ízeltlábú fajok elterjedésének és biológiájának tanulmányozására, valamint a megfelelő megfigyelési és védekezési módszerek kidolgozására terjed ki. Az elmúlt években, évtizedekben számos olyan rovar jelent meg Magyarországon, amely mezőgazdasági kártevőként is számottevővé vált, illetve várhatóan azzá válhat a közeljövőben.
Ezeknek a gyakran európai viszonylatban is újnak számító jövevényeknek az életmódjáról viszonylag keveset tudunk, így alaposabb megismerésük elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy kellően hatékonyan reagálhassunk a megjelenésükre, illetve mérsékelhessük a gazdasági károkat. Tudományos értelemben egyik fő feladatunk, hogy minél több részletet megtudjunk a fajok biológiájáról, amely pedig megalapozhatja a gyakorlat számára fontos csapdázási, előrejelzési és védekezési módszereket, azok fejlesztési irányait.
Az utóbbi években nagymértékben szaporodtak el a poloskák Magyarországon, legalábbis egyre több panasz érkezik a lakosság részéről miattuk. Valóban egyre többen vannak, és, ha igen, mi ennek az oka?
A „poloskák” kifejezés meglehetősen általános, hiszen egy magasabb rendszertani kategóriáról, egy alrendről van szó. A poloskáknak számos családja van, mint például a pajzsos-, a címeres- vagy a csipkéspoloskák. Több családban is találhatunk olyan fajokat, melyek korábban nem voltak jelen Magyarországon. Közülük jellemzően a nagyobb termetű, és mindenfelé, különösen a városi környezetben is megtalálható poloskafajok váltak közismertté, mint például a 2000-es évek környékén azonosított, zöld színű vándorpoloska, vagy a 2013-ban megtalált ázsiai márványospoloska.
De lehetne még említeni a nyugati levéllábú-poloskát is, amely szintén igen termetes, és egyébként az örökzöldeket kedveli. Ez utóbbi faj mérete és alakja miatt szintén meglehetősen szembetűnő, azonban gazdasági kárt nem okoz. Erdészeti vonatkozásban ott van például a tölgycsipkéspoloska, mely ugyancsak nem honos hazánkban, de megtelepedését követően ma már tölgyeseinkben látványos károkat okoz. Szóval van a palettán nagyon sok jövevény faj, melyek megjelenésének hátterében alapvetően a globalizációs folyamatok állnak.
Az, hogy az ázsiai márványospoloska nagyobb figyelmet kap, annak köszönhető, hogy urbánus környezetben is megtalálja az életfeltételeit, ráadásul az őszi időszakban előszeretettel húzódik be a lakásokba tömegesen, innentől kezdve pedig előbb-utóbb mindenki találkozhat vele. A következő oldalon elmondjuk, mely területek a leginkább érintettek poloskakérdésben, de kitérünk a védekezési módokra, illetve arra is, hogy mire számíthatunk a jövőben, érdemes tehát velünk tartani továbbra is!
